„Branikovits László már ifistaként is a Ferencvárosban futballozott, és később itt vált ismert, válogatott futballistává. 1967 és 1976 között 200 mérkőzésen 74 gólt szerzett, 1967-ben, 1968-ban és 1976-ban magyar bajnoki címet ünnepelt az együttessel, és háromszor a Magyar Kupát (MNK) is elnyerte a csapattal. Tagja volt az 1968-ban VVK-döntős, 1973-ban UEFA-kupa-bronzérmes, 1975-ben KEK-ezüstérmes Fradinak, 1981-ben a Ferencváros örökös bajnokának választották.
A nemzetközi találkozók közül a Fenerbahce elleni UEFA Kupa-meccsen nyújtott teljesítménye sokáig emlékezetes maradt, a Ferencváros 3–1-es győzelme során mind a három gólt ő szerezte, a német Braunschweignek kettőt vágott.
Az ifjúsági válogatottban harmincszor lépett pályára, 1970 és 1972 között olimpiai válogatott volt, a müncheni olimpián ezüstérmet szerzett a csapattal. Az A-válogatottban hatszor léphetett pályára, ezeken két gólt szerzett, az elsőt a románok elleni Eb-selejtezőn (1–1) 1972-ben, a másodikat a Wales elleni Eb-selejtezőn (1–2) 1975-ben.
1976-ban hagyta el a Ferencvárost, két idényen keresztül a Csepelt erősítette (46 bajnokin 14 gólt szerzett – a szerk.), majd 1979-ben az Építők SC-ből vonult vissza” – áll az mlsz.hu közleményében.
Dombi Tibor: Legyünk bátrak a Fradi ellen!
