– Miért volt szükséges átszervezni a világbajnoki rendszert?
– Az elmúlt években nagyon sok érdekes eredmény született. Az nem segíti a sportág fejlődését, ha tíz-tizenöt góllal nyer egy csapat. A divízió 1-es világbajnokságon pont a magyar válogatott verte több mint tíz góllal a spanyolokat. Ez nem világbajnoki eredmény, nem méltó a sporthoz. Sokkal nagyobb kihívás kell egy tornán a csapatoknak. Ezért a jövőben nem egymás mellé rendelt divíziós csoportok lesznek, hanem, egymás alá szerveződnek majd.

– Tehát jövőre minden divízióban, minden korosztályban erősebb, kiegyensúlyozott lesz a torna.
– Néhány hete a magyar rendezésű világbajnokságon az olaszok egy meccsel jutottak fel az elitbe. Ez a jövőben biztosan nem fordulhat elő, hogy egy találkozó dönt majd a fontos kérdésekről, mint kiesés vagy feljutás. Több meccset kell nyerni, hogy előre jusson egy csapat, vagy éppen megmeneküljön. Szoros, kemény találkozókat játszanak majd az együttesek. Ahhoz, hogy az elitbe jusson valaki, legalább két-három komoly meccset meg kell nyernie és inkább kettő egyre, mint tizenöt egyre.

– Holnap a döntőben egy „északi rangadót″ láthatunk, a jövő évi világbajnokság két rendezője csap össze. Mit vár a meccstől?
– Elég sokszor láttam mindkét csapatot játszani, az egyetlen alkalommal, amikor a finnek nyertek a svédek ellen, akkor Svédországban játszottak 2002-ben, majd Torinóban a finnek nagy meccsen kikaptak. Ezek a találkozók nagyon emlékezetesek nekem. Tipikusan kemény finn hokit láthattunk a hasonlóan kemény hokit játszó svédek ellen. Most úgy látom, hogy talán a svédeknek kicsivel több esélyük van a sikerre, de a jégkorongban semmi sem biztos, lehet itt még finn arany is a vége.