A 35 éves pilóta a versenyzők érdek-képviseleti szervezetének, a GPDA-nak fontos tagjaként társainak nézeteit is megfogalmazta a DRS-ről, amelynek lényege, hogy a pilóta az egyenesben gombnyomásra kinyithatja a hátsó légterelő egyik elemét, így az autó légellenállása csökken, a végsebessége pedig (a légterelő kialakításától függően, ez csapatról csapatra változik) 12-20 kilométer per órával nő.

A DRS-t a versenyeken csak a pálya egy vagy két adott pontján lehet aktiválni, míg az edzéseken bárhol lehet alkalmazni (leszámítva az esőt és Monte-Carlóban az alagutat) – Webber szerint ez utóbbi talán a legnagyobb probléma.

„A legfőbb probléma az edzéseken jelentkezett, a korlátlan használat miatt rengetegen pattanásig feszítették a húrt, és balesetek is történtek. Mi, pilóták úgy gondoljuk, ezen változtatni kell, a versenyhez hasonlóan az edzéseken is gátat kell szabni a használatának – fogalmazott Webber a BBC honlapján megjelent írásában. – Három kicsúszásról biztosan tudok, amely a DRS-re vezethető vissza: Bruno Senna Szuzukában, én a Hungaroringen csúsztam ki emiatt, és a csapattársamnak, Sebnek is ez okozta az egyik pénteki balesetét.”

A DRS-t azért találták ki, mert egyre többen fanyalogtak a kevés előzés miatt, s azt sem bánták, ha mesterségesen nyúlnak bele a pályán zajló csatákba, időnként védtelenné téve a lassabb autójával riválisa előtt száguldó pilótát.

„Láttunk olyan versenyeket, amelyeken a DRS miatt már túl könnyű lett az előzés, ilyen volt a Kínai, a Belga és a Török Nagydíj, de egyes pályákon, Valenciában, Barcelonában és Dél-Koreában semmit sem ért. Ugyanakkor számos versenyen telitalálat volt, éppen a várt hatást érte el, azaz nem tette gyerekjátékká az előzést, de az üldözőt kimozdította a reménytelen helyzetből” – folytatta Webber.

„Nem tudtuk, melyik versenyen mire számítsunk, az FIA és mi is vakon érkeztünk a pályákra, természetesen még a tudomány segítségével sem lehet mindent telibe találni. Az idén viszont rengeteg adatot, tapasztalatot gyűjtöttünk, így jövőre közelebb kerülhetünk a tökéleteshez.”

Webber tudja, nem a pilóták tisztje dönteni a DRS jövőjéről, de a versenyzőtársak nevében támogatja az eszköz megtartását – azzal a feltétellel, hogy tényleg csak segítség lesz az előzésben, nem pedig maga a megoldás.

„A DRS roppant kényes kérdés, a szurkolók sokféleképpen viszonyulhatnak hozzá. Egyesek imádják az amerikai típusú versenyzést, amikor egy körön belül oda-vissza előzgetik egymást az autók, míg mások, akik közé én is tartozom, azt szeretik, ha egy-egy előzésnek igazi értéke van. Szerintem eddig nagyon jó munkát végeztek a sportág vezetői a DRS-szel, és hiszek benne, hogy továbbra is a valódi értékeket tartják szem előtt” – írta Webber.