Legyen hungarikum az első nagydíjnyertes! – könyv a 150 éve született Szisz Ferencről

Vágólapra másolva!
2023.08.31. 15:56
null
Szisz Ferenc, az első nagdíjgyőztes egy ALDA volánja mögött 1914-ben
A Renault-ban ülő Szisz nyerte meg az autósport-história első nagydíját, amely a korábbi viadaloktól eltérően zárt pályán zajlott 1906. június 26–27-én Le Mans mellett, és a Francia Automobil Club írta ki.

 

 

Gyakran hallani az okoskodást, hogy nincs értelme ismeretlen vagy alig ismert emberekről írni, az olvasó úgyis átlapozza a róluk szóló cikket, nem veszi meg az őket bemutató könyvet. Ezzel szemben logikus érvelés, éppen azért kell papírt, nyomdafestéket szentelni történetüknek, hogy rájuk irányulhasson a figyelem, életútjuk kacskaringói, sikereik, kudarcaik érdeklődést válthassanak ki. Különösen indokolt a törődés, ha az illető értékes munkássága ellenére, igazságtalanul marad árnyékban.

Hasonló hiányt pótol Méhes Károly nyáron megjelent kötete, az „A legelső Grand Prix-győztes – 150 éve született Szisz Ferenc”. A szerző író, költő, újságíró, egyúttal a Formula–1 és történetének egyik legavatottabb hazai szakértője, nem csoda, hogy őt is régóta foglalkoztatta a néhai autóversenyző élete.

A Renault-ban ülő Szisz nyerte meg ugyanis az autósport-história első nagydíját, amely a korábbi viadaloktól eltérően zárt pályán zajlott 1906. június 26–27-én Le Mans mellett, és a Francia Automobil Club írta ki. Méhes már 2006-ban cikket írt hőséről, majd 2019-ben megjelent könyvének (Száguldó magyarok – Legendás pilótatörténetek) első fejezetét szentelte neki – tulajdonképpen azt az írását dolgozta-szerkesztette át, bővítette ki, és önálló kötetként a Verartis Nonprofit Kft. adta ki ízléses, figyelemfelkeltő külsővel 103 oldalon.

A terjedelmi különbség leginkább az igen gazdag képanyagnak köszönhető, mert míg a négy évvel ezelőtt polcokra kerülő kötetben csak öt korabeli fotó erősíti a szöveget, az új kiadványt csaknem nyolcvan (!) illusztráció színesíti, közülük több mint harminc fotó a történelmet író versenyzőt ábrázolja autójában ülve (álló helyzetben vagy robogva), de láthatunk általa küldött képeslapokat, családi fotókat, korabeli újságcikkeket, illetve utóéletéhez kötődő érdekességeket. A szöveget kilenc blokkra (Család, A Renault, Szisz, a versenyző, A nagydíj, A győztes, További versenyek, Visszavonultan, Az ál-Szisz-sztori, Szisz Ferenc emléke napjainkban) osztotta a szerző, aki mintegy zárásként megállapítja, hogy hősét alig ismerik szülőhazájában, nem túlzás, hogy még az autósport iránt érdeklődők sem nagyon hallottak róla, nem alakult ki kultusz körülötte, nem lett hungarikum.

A 3A jelű Renault-val Szisz Ferenc 32 percet vert a másodikra az első nagydíjon
A 3A jelű Renault-val Szisz Ferenc 32 percet vert a másodikra az első nagydíjon


Azt már mi tesszük hozzá, hogy bár hiánypótló munkáról beszélünk, túlzás lenne elhallgatásról beszélni, hiszen Sziszről rengeteg cikk jelent meg az elmúlt jó harminc évben, például 1999-ben a Békés Megyei Hírlapban a Svédországban élő Burányi Gyula jóvoltából, aki akkorra már rengeteg forrást gyűjtött össze az 1906-os első nagydíj győzteséről, és megannyi adattal segítette a szülőváros, Szeghalom vezetőit, akik méltó emléket szerettek volna állítani településük „gyermekének”. Burányi már 2003-ban könyvet szándékozott megjelentetni Sziszről, de nem találtuk nyomát, hogy bármikor is napvilágot látott volna; Méhes viszont – tovább kutatva – a már létező ismeretanyagot gazdagította, pontosította, és nem elégedett meg az életút egyszerű követésével. Minden eseménynek megrajzolja a hátterét, illetve színes információkkal szolgál, például megtudhatjuk, hogy az amerikai Vanderbilt-kupáról – amelyen 1905-ben Szisz az ötödik helyen végzett – 1906-ban musicalt mutattak be a Broadwayn, vagy 1941-ben Peter Helck emlékezetből megfestette, amint Szisz üldözi a harmadik helyen végző Joe Tracyt.

A Budapestről vélhetően 1899-ben külföldre vándorló hazánkfiát 1900-ban vették fel a Renault testvérek a cég billancourt-i műhelyébe, 1902-ben Louis Renault szerelője, egyúttal tesztpilóta lett. Az 1903-ban versenybalesetet szenvedő Marcel Renault halála után lépett elő pilótává, merthogy fivére elhunyta miatt Louis abbahagyta a versenyzést. 1906-os nagydíjsikerét a Michelin szabadalmának is köszönhette, a technikai újításnak hála a korábban megszokott negyedóra helyett négy perc alatt gumit tudott cserélni szerelőjével.

Kedvcsinálóról lévén szó nem tudjuk elmesélni az 1944-ben elhunyt Szisz életét, ellenben kellemes kikapcsolódásként bárki egy szuszra elolvashatja a könyvet – amelyből az újraszerkesztés során véletlenül kimaradt Szisz születési dátuma (1873. szeptember 20.), holott a 2019-es szövegben még benne volt...

(Méhes Károly: A legelső Grand Prix-győztes – 150 éve született Szisz Ferenc, Verartis Nonprofit Kft., 2023)

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2023. augusztus 26-i lapszámában jelent meg.)

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik