Párizs–Roubaix: bukások, kizárás, káosz, végül Van der Poel simán nyert – videók

Napsütésben, de viszonylag nagy szélben vette kezdetét a verseny, amelyen a mezőny az első 40 percben 54 kilométeres óránkénti sebesség fölötti átlagtempóval falta a kilométereket, s ennek köszönhetően nem is tudott kialakulni szökség, pedig próbálkozások szép számmal akadtak. Végül egy hétfős brigádnak – benne a halvány esélyesek közé számolt Kasper Asgrennek – sikerült bő másfél perces előnyt kialakítani, akikre még ketten ugrottak fel nagy küzdelem árán, így egy kilencfős csoport üldözésébe kezdett a fő esélyes Mathieu van der Poel csapata az Alpecin-Deceuninck vezette mezőny. Amely mezőnyből ekkor már hiányzott az 50 kilométer megtétele után a több mint húsz versenyzőt érintő tömegbukás áldozatául eső veterán olasz sprinter, Elia Viviani és honfitársa, a szintén kiváló sprinter Jonathan Milan.  

A 260 kilométeres táv első 100 kilométere után jött a 29 különböző hosszúságú és nehézségű macskaköves szakaszok közül az első, s megkezdődött a teljes káosz: a szökevényeket viszonylag hamar befogta a mezőny, az első bukásban is földre kerülő Laurenz Rex újabb látványos bukása után adta fel a versenyt – átrepült a járdaszigetet jelző KRESZ-táblán, mert egy csapattársával beszélgetett, s nem figyelt az útra...

Majd a zsűrinek is akadt dolga: fél tévnál kizárták Joshua Tarlingot egy „ragadós kulacs” miatt, túlzott mértékben húzatta meg magát a csapatkocsival, amikor frissítőt kapott az autóból.  Közben a főcsoportot a defektek mellett alaposan megrostálta a befújó oldalszél, s így már csupán egy 25 fős élboly érkezett az ikonikus Arenberg szektorhoz és az elé beillesztett lassítókanyarhoz. 

A sikán beépítésének köszönhetően a bukás elmaradt a 2.3 kilométer hosszú kockaköves részen, de sokan defektet kaptak az élen menők közül, a világbajnok Van der Poel pedig szépen lassan elnyúlt a többiektől, csupán a nagy ellenfelek: Jasper Philipsen és Mads Pedersen, valamint Mick van Dijke maradt vele, ám hamar kiderül, ez még korai támadás volt, s egy tízfős csoport beérte őket – miközben Pedersent és Philipsent is defekt hátráltatta. Végül hárman otthagyták a nagyobb főcsoportot, ám Stefan Küng, Nils Pollitt és Gianni Vermeersch kísérletét bő 65 kilométerrel a vége előtt érte be a Lidl-Trek vezette peloton, amely ekkor már nagyjából 30 főre duzzadt.

Hatvan kilométerrel a vége előtt aztán Van der Poel faképnél hagyta a többieket az aktuális kockaköves szakaszon, s hiába üldözték a többiek, tíz kilométeren belül gyakorlatilag eldőlt, hogy a holland világbajnok megvédi tavalyi sikerét – ha csak nem esik akkorát, hogy nem tudja folytatni... Nem árulunk zsákbamacskát, nem esett, a 29 éves Van der Poel nagy fölénnyel ért elsőként a hagyományosan a Roubaix-i Velodromban kialakított célhoz, s minden idők legmagasabb átlagsebességével megnyerte a viadalt. Ezzel 15 év –Tom Boonen 2009-es sikere – óta az első lett, aki megvédte a címét, s csapata pedig a kerékpársport történelme során az első lett, amely a három nagy tavaszi klasszikus egynapos versenyt (Milánó-San Remo, Philipsen és Flandriai körverseny, Van der Poel – a szerk).

Ami a főmezőnyt illeti: Van der Poel kiválása után  folyamatosak voltak a támadások, végül egy ötfős csoport hagyta ott a többieket, s ugyan az élen tekerő holland utolérésére nem volt esélye, fél perc előnyt sikerült a főmezőny előtt felépíteni, a csoport 30 kilométerrel a vége előtt négy főre fogyatkozott, Laurence Pithie csúszott el egy kanyarban, s nagyot pattant a kockakövön, aztán folytatta a versenyt, de a dobogós reményei elszálltak, s néhány kilométerrel a Velodrom előtt Philipsen húzta meg az üldözők sorát, Küng leszakadt, s a második helyért vívott hajrát végül Jasper Philipsen könnyedén nyerte Mads Pedersen előtt.  

ÖSSZEFOGLALÓ

ORSZÁGÚTI KERÉKPÁR
121. PÁRIZS–ROUBAIX (259.7 km)
1. Mathieu van der Poel (holland, Alpecine-Deceuninck) 5:25:58 óra
2. Jasper Philipsen (belga, Alpecine-Deceuninck) 3:00 perc hátrány
3. Mads Pedersen (dán, Lidl-Trek) a. i.