Szeretnék, ha mindenhol „cechül” állnának - csapatbemutató

 

„A csapat rengeteget fejlődött Bílek alatt, aki teljes mértékben teljesítette vállalását: ott vagyunk az Euro 2012-n – mondta a szövetség elnöke, Miroslav Pelta. – Nem volt miért tovább várnunk.”

Pedig nem így indultak neki a csehek a selejtezőknek, például kifejezetten kíváncsiak vagyunk rá, mit mondott az elöljáró akkor, amikor az első kvalifikációs mérkőzésen odahaza kikaptak Bílekék a litvánoktól… Igaz, a mesternek sem volt könnyű dolga, hiszen egy szakmailag és erkölcsileg is romokban lévő válogatottat vett át a sikertelen vb-selejtezők után egykori játékostársától, Ivan Hasektől. A Pavel Nedved-, Karel Poborsky-, Jan Koller-féle generáció már a múlté, ifjú csillagok pedig nem igazán kopogtattak a válogatott ajtaján, bebocsátásra várva, eredmények helyett pedig csak fegyelmi ügyek voltak. A kopasz mester, az egykori csehszlovák és cseh válogatott középpályás végül teljesítette munkaadói és a közvélemény elvárását, és ha nem is könnyen, de kivezette a 2012-es Eb-re a cseh válogatottat. Azt azonban még ők sem tagadják: elképesztő bravúr lenne, ha túlélnék a csoportkört a lengyel-ukrán tornán.

NEM CSAK CECHBEN BÍZHATNAK

Gondolom, nem keltünk nagy meglepetést, ha leírjuk: a cseh védelem központi alakja a Chelsea Bajnokok Ligája-sikereinek kovácsa, Petr Cech kapus, aki ezen a tavaszon a legnagyobb futballhéroszok közé emelkedett. Ám nem ő az egyetlen olyan futballista a védelemben, akiben bízhatnak: a két szélső védő például egyaránt fegyelmezetten védekezik, de a támadásokat is ügyesen segítik. Különösen igaz ez a bal oldalon „elhelyezkedő” Michal Kadlecre, a Bayer Leverkusen profijára, akitől a szakértők a torna egyik nagy kiugrását várják. A túloldalon az etióp származású, de nem pehelysúlyú Theodor Gebre Selassie (klubja a Slovan) lett alapember a selejtezők végére, aki hogy, hogyan nem, nem hétköznapi futóteljesítményre képes. Középen atombiztos helye van a herthás Roman Hubníknak és a besiktasos Tomás Sivoknak, közülük utóbbi játszik megbízhatóbban és vezéri szerepet. A védelem közepén vagy szűrőként bevethető a sahtaros erőember, Tomás Hübschman, aki ugyan szürkécskén, de általában roppant hasznosan teszi a dolgát. A kispadon nincsenek nagy nevek, igaz, a középső védő Marek Suchy azért a Szpartak Moszkva profija, mellette a széleken bevethető David Limbersky (Viktoria Plzen) és a Cesenában profiskodó balbekk, Daniel Pudil kerettag.

 

MÉG MINDIG TART A ROSICKY-FÜGGŐSÉG

A cseh válogatott mindenkori hatékonysága attól függ már egy jó ideje, hogy éppen milyen napot fog ki a piciny karmester, Tomás Rosicky. Nos, az Arsenalban hol „kis Mozartként”, hol „rántott hús”-ként szereplő középpályással Bílek csapatkapitányként számol, és ezt a futballista kilenc Eb-selejtezőn hat gólpasszal – egy kivételével mindegyik pontot vagy pontokat ért – hálálta meg. Egyébként Bílek teljesen szabad kezet adott a korábban sokszor a bal oldalra szorított Rosickynek, aki most kedvenc posztján, a támadó(k) mögül irányíthat. Mi tagadás, messze áll a dortmundi szép napoktól és csúcsformájától, a Premiershipben is fel-felőrlik, de nagy hiba lenne őt leírni. Mögötte a piszkos munkát a már említett Hübschmann és a bordeaux-i Jaroslav Plasil végzi el, közülük utóbbi nemcsak futkorászni képes, hanem afféle hátsó irányítóként szab fazont a csapatnak (bár a bajnokságban nem futott most olyan jó formát, mint tavaly). A Plzennel együtt tört át a nagy munkabírású és gólerős Petr Jirácek, aki immáron a Wolfsburgban keresi kenyerét (és a pontvadászat végén szintén már az Eb-re koncentrálhatott, mert utolsó három bajnokiján bűn rosszul futballozott).

A 4–2–3–1-es rendszerben a bal oldalon alapemberré lépett elő a fiatal Václav Pilar, aki szintén a Plzentől került a Wolfsburghoz, és remek passzokkal szolgálja a bentieket; a túloldal a szintén explzeni Jan Rezeké, akit nemrégiben még megmosolyogtunk volna, hogy egy nagy tornára egy ciprusi csapattól, az Anorthoszisztól érkezik, de azóta történt egy s más a futball világában… A selejtezőkön két gólt és egy asszisztot jegyző futballista igazi edzőkedvenc, korábban is dolgozott már együtt Bílekkel.

Az ötfős középpályán a védők közül leggyakrabban a Pudil, Sivok kettős képes szerepelni, míg a cseresorban nincsenek olyan képességű labdarúgók, mint a kezdőben – ez még visszaüthet, hiszen mondjuk meg őszintén, a fent említett játékosok egytől egyik képesek belemerülni a mezőnymunkába, és egy idő után már inkább csak álmosítóan zakatolnak, mintsem élvezhetően, kreatívan futballoznak...

HOL VAN MÁR A BAROS, KOLLER SZUPERDUÓ?

Pontosabban Milan Baros még mindig a fedélzeten, de a Galatasarayban újjászülető örök ígéret hét Eb-selejtezőn csupán egyszer volt eredményes, Liechtenstein ellen, és egyetlen gólpasszt sem adott. A két, Montenegró elleni pótselejtezőn ezért a Nürnberget is szolgáló Tomás Pekhart kezdett, aki éppen eggyel kevesebb gólt szerzett a kvalifikációs szakaszban, mint Baros. Klubcsapatában sem remekelt, így a Jablonec rutinos támadója, a cseh bajnokságban mostanában sűrűn parádézó David Lafata vagy a CSZKA Moszkva fiatalja, Tomás Necid biztosan kap kisebb-nagyobb lehetőséget a torna előtt a bizonyításra.

MIRE SZÁMÍTHATUNK A CSEHEKTŐL?

„Nem feltűnő egyéniség, látszatra unalmas, de a látszat csal – írták a kapitányról kinevezésekor a cseh újságok. – De helyre tudja állítani a rendet, nem ismer megalkuvást.” Nos, ez sok mindent elmond Bílek csapatáról is, azaz ne tőlük várjuk a nagy parádét ezen a kontinenstornán, és főleg ne reméljük az 1996-os vagy a 2004-es sikerek megismétlését.

„Márpedig itt rendnek kell lennie, mondta a nagymama, és berúgta a kakit az ágy alá” – tartja egy cseh köznépi mondás. Bílek rendet rakott, van egy szép, hovatovább sikeres csapata, de érzik ők maguk is, hogy valami azért nem stimmel… A hátsó sor stabil, a Plasil, Jirácek szűrőkettős szintén, Rosicky az elmúlt pár hónapban valósággal újjászületett – de ki fog itt gólt lőni?