James Bond dublőre a lesiklókirály

Először adott otthont téli olimpiának nem európai vagy észak-amerikai város. Igaz, Szapporo már 1940-ben megkapta a lehetőséget, ám a kínai invázió miatt visszalépett, ráadásul a játékokat a II. világháború miatt nem is rendezték meg.

Alpesi sí: 17 éves újonc és „James Bond" termeli a svájci aranyakat

Az alpesisí-versenyeket botrányos döntés előzte meg: a NOB ugyanis megvonta az olimpia nagy esélyesének tartott Karl Schranz indulási jogát arra hivatkozva, hogy nem tekinthető amatőr sportolónak. Az osztrák klasszis távollétében a világbajnok Bernhard Russi lépett elő favoritnak lesiklásban, aki olyan jó idővel nyerte meg a számot, hogy a szakértők szerint Schranz sem tudta volna megszorítani.

Russit azonban nem csak olimpiai bajnoki címe tette híressé: az 1969-ben forgatott Őfelsége titkosszolgálatában című James Bond-filmben ő volt George Lazenby dublőre a síelős jeleneteknél.

Schranz kizárása óriás-műlesiklásban a világkupagyőztes Gustav Thöni malmára hajtotta a vizet: bár az olasz versenyző csak harmadik volt az első sorozat után, a vezető norvég Erik Haker bukása után megszerezte az aranyat. Műlesiklásban is nagy esélye volt a győzelemre, ám be kellett érnie az ezüstéremmel, ugyanis megelőzte őt a teljesen ismeretlen spanyol Francisco Fernández Ochoa, akinek addig egy vk-hatodik hely volt a legjobb eredménye.

A hölgyeknél a mindhárom számban és összetettben is vk-győztes osztrák Annemarie Pröllnek sokan előre odaadták volna az aranyérmeket, ám egy ifjú svájci felborította a papírformát. A világkupaversenyeken a játékok előtt két évvel debütáló 17 éves Marie-Theres Nadig úgy siklott le a pályán, mint egy rutinos profi, és megverte az amúgy jól teljesítő Pröllt.

A svájci lány három nappal később az óriás-műlesiklást is megnyerte, a műlesiklásban viszont  kiesett, ám Pröll így sem tudott győzni, csupán ötödik lett, az olimpiai bajnoki címet az amerikai Barbara Cochran szerezte meg.

Sílövészet: a címvédő Solberg a meglepetésember

Grenoble-ben is meglepetés volt Magnar Solberg győzelme, és hiába érkezett címvédőként Szapporóba, itt sem tőle várták a sikert. A norvég klasszis ugyanis már 35 éves volt, és az olimpia előtt sem volt túlzottan jó formában, nem véletlen, hogy az utolsó pillanatban került be a keretbe, érdemei elismeréseképpen.

Solberg azonban ismét bizonyította, hogy jó versenyzőtípus, akkor teljesít a legjobban, amikor nagy a tét. Már az első lövészet után 22 másodperces előnyt szerzett, igaz, ehhez kellett, hogy a favorit Alekszandr Tyihonov háromperces büntetést szedjen össze. A Solberget követő Arwidson azonban a második lövés után megelőzte a norvégot, aki hibái miatt a hetedik helyre csúszott vissza. A harmadik sorozatnál viszont „a változatosság kedvéért” a svéd keze remegett meg, így az olasz Willy Bertin ugrott az élre.

Ezek után talán nem is meglepő, hogy Bertin csúnyán elszúrta az utolsó lövészetet, míg a Solberg, Knauthe, Arwidson, Salpakari négyes hibátlan volt. Solberg végül futásban 12 másodperccel megverte az NDK-s Knauthét, és megvédte címét. Néhány héttel később megszerezte első(!) norvég bajnoki győzelmét is, majd visszavonult az élsporttól.

A 20 km-en negyedik Alekszandr Tyihonov a váltóban vigasztalódott, igaz, a sikert társainak  köszönheti. A szovjet csapat címvédőként várta a viadalt, de meglepetésre a házigazda japánok az első lövészet után 36 másodperces előnyre tettek szert. Tyihonov mindössze a hetedik helyen váltott, de a norvégok sem voltak az első három között.

A japánok reményeit Szaszaki Sozo bakijai temették el. A szovjetek ellenben feljöttek, átvették a vezetést, harmadik emberük, Ivan Bjakov pedig tovább növelte az előnyt. A szovjet győzelmet semmi sem veszélyeztette, míg a norvégok lemaradtak dobogóról.

Bob: nyugatnémet és svájci siker

A Teine-ku 1563 méter hosszú jégcsatornáján bonyolították le a versenyeket, most már Eugenio Monti „professzor" nélkül. A ketteseknél nem lehetett igazi esélyest megnevezni, hiszen az előző világversenyeken senki sem tudott címet védeni.

A számban kettős nyugatnémet siker született, a Wolfgang Zimmerer, Peter Utzschneider páros megelőzte a Horst Floth, Pepi Bader duót. A svájciak négyesben diadalmaskodtak a 38 éves Jean Wicki vezérletével.

Sífutás: Kulakova „bearanyozódik"

A férfiak 30 kilométeres távján a szovjet katonatiszt, Vjacseszlav Vegyenyin győzött kiváló fizikai felkészültségének köszönhetően. Igaz, 10 km után még csak a hetedik volt, félperces hátránnyal Fjodor Szimasov mögött, 20 km-nél azonban már biztosan vezetett, és fölényesen nyert.

15 km-en rajt-cél győzelmet aratott a titkos esélyesnek tartott Sven-Ake Lundbäck, míg 50 km-en rajthoz állt a világbajnoki címvédő finn Kalevi Oikarainen, az olimpiai címvédő Ole Ellefsaeter, valamint a szovjet Vegyenyin és a 30 km-en második helyet szerző norvég Pal Tyldum.

Meglepetésre 40 km-ig az ezen a távon most először versenyző svájci Werner Geeser vezetett, 33 másodperces előnnyel Szimasov előtt. Az utolsó öt kilométerhez érkezve azonban elfáradt, az esélyesek pedig előretörtek: a győztes Tyldum lett, Vegyenyin épphogy megmentette a bronzot.

Váltóban a szovjet csapat diadalmaskodott, pedig Johs Harviken egyperces előnnyel vágott neki a távnak a norvég együttes utolsó embereként. Vegyenyin a cél előtt utolérte Harvikent, aki megpróbálta visszaelőzni őt, de felbukott, így a norvégoknak meg kell elégedniük az ezüstéremmel.

A hölgyeknél csakúgy, mint az előző két olimpián, ezúttal is ugyanaz a versenyző nyerte meg az 5, illetve a 10 km-es számot. A 29 éves Galina Kulakova a rövidebbik távon öt, a hosszabbikon pedig több mint 36 másodperces előnnyel végzett az élen, majd befutó emberként a szovjet váltóval is aranyérmet szerzett, és ezzel ő lett az olimpia legeredményesebb női sportolója.

Műkorcsolya: Almássy előrelép, az ötödik helyen végez

A magyar küldöttség egyetlen tagja, Almássy Zsuzsa javítani tudott: a négy évvel korábbi hatodik pozíció  után ezúttal az ötödik helyen végzett az olimpián, a szabadon választottban remekelve. A győzelmet az osztrák Beatrix Schuba szerezte meg, akit rengeteg kritika ért, hiszen csak a kilencedik legjobb kűr volt az övé, ám a sokak által nem kedvelt kötelezőben ragyogóan teljesített.

A férfiaknál a csehszlovák Ondrej Nepela nyert, aki 12 éves kora óta vett részt nemzetközi versenyeken, így 21 évesen már nem volt rutintalan. A kötelezőt biztosan hozta, s bár a szabadon választottban nem volt annyira meggyőző, így is megszerezte az első helyet a szovjet Szergej Csetvertuhin előtt. A legbiztosabb siker a párosoknál született, az Irina Rodnyina, Alekszej Ulanov kettős a Protopopov házaspár innsbrucki és grenoble-i győzelme után újra a Szovjetuniónak nyert aranyat.

Jégkorong: Kanada hiányzik, a Szovjetunió pedig nem hibázik

A jégkorongtornán sokaknak hiányérzete volt, elsősorban a kanadai válogatott távolléte miatt. A juharlevelesek azért nem indultak, mert több, profinak minősített játékosukat nem engedték játszani, miközben a hivatalosan amatőr szovjetek „gyanú felett” álltak…A szovjet csapat zsinórban harmadszor, összesen pedig negyedszer lett olimpiai bajnok, méghozzá a torna üde színfoltját jelentő amerikai válogatottat és a gyengélkedő Csehszlovákiát megelőzve.

Szánkó: kilenc éremből nyolc az NDK-é

Kis túlzással NDK-háziverseny lett a szánkóviadalokból Szapporóban. A keletnémet tervezőintézet az ország mindegyik olimpiai indulójának speciális szánkót készített, a versenyzők pedig ki is használták azok minden előnyét.

A férfiaknál Wolfgang Scheidel győzelme egy rossz sorozatot zárt le, hiszen a keletnémetek 1967 óta nem nyertek sem vb-n, sem olimpián. Az NDK itt tarolt, mivel a dobogósokon kívül a negyedik helyezett Klaus Bonsack is az ország állampolgára volt, az ötödik és a hatodik pedig két nyugatnémet lett.

Az olasz Paul Hildgartner, Walter Plaikner kettősnek nem volt olyan jó szánkója, mint a keletnémeteknek, de ugyanolyan jó időt mentek, mint a legjobb NDK-beli duó. Párosban így két aranyérmet osztottak ki, a másikat a Horst Hornlein, Reinhard Bredow kettős kapta.

A hölgyeknél az SC Traktor Oberwiesenthal Európa-bajnok szánkósai, Anna-Maria Müller (1970) és Ute Rührold (1972) végeztek az első két helyen. Müllert egyébként 1968-ban megfosztották ezüstérmétől szánkótalp-melegítés miatt.

Északi összetett: a japán Nakano a síugrást megnyeri, futásban pedig utolsó

Az északi összetettben a síugrás után úgy tűnt, japán siker születik. Nakano Hideki háromszor ugrott 80 méter felett, és ezzel jelentős előnyre tett szert. A sífutásban azonban nem bírta erővel, sorra előzték meg őt a többiek, és a hősként tisztelt japán a 39 futó közül utolsóként ért célba, így összetettben a 13. helyet szerezte meg. A győzelemért nagy csatát vívott Ulrich Wehling és Rauno Miettinen, végül a 19 éves keletnémet diadalmaskodott.

Síugrás: japán triplázás középsáncon

Ami nem sikerült Nakanónak az északi összetettben, azt véghezvitték honfitársai a síugrásban. Az eddig összesen egy olimpiai ezüstéremmel büszkélkedő japánok ugyanis hazai pályán megszerezték a középsánc mindhárom érmét.

Legnagyobb sztárjuk Kaszaja Jukio volt, aki 1970-ben vb-ezüstérmet nyert. Kaszaja kitűnő formában kezdte az idényt, a Négysáncverseny első három állomásán győzött (a negyediken csak azért nem, mert a szakvezetés az olimpiai felkészülés miatt hazarendelte). Az olimpiai versenyben az első ugrás után az első négy helyen japán állt, s Kaszaja végül csaknem tízpontos különbséggel szerezte meg az aranyérmet Konno Akicugu és Aocsi Szejdzsi előtt.

A nagysáncon Wojciech Fortuna a szél segítségével élete nagy ugrását hajtotta végre, 111 méterre repült. A második ugrásban a japánok rontottak, a svájci Walter Steiner viszont kis híján legyőzte Fortunát: csupán egy tizedponttal kapott ki tőle.

Gyorskorcsolya: Ard Schenk tarol

A holland Ard Schenk volt a szapporói olimpia legjobb gyorskorcsolyázója, a négy férfiszámból hármat megnyert – ötszázon nem indult el.

A legrövidebb távon a nyugatnémet Erhard Keller megvédte olimpiai bajnoki címét. Ard Schenk 10 000 méteren az utolsó párban, erősen megrongálódott és felmelegedett jégen futott, de így is nyert, míg az 5000 méteres távon a hóesés sem tudta visszafogni.

A hölgyeknél is született egy holland aranyérem, de itt inkább az amerikaiak vitték a prímet: 500-on Anne Henning, 1500-on Dianne Holum diadalmaskodott.