CSILLAG PÉTER
CSILLAG PÉTER
2018.11.02 11:16 Frissítve: 2018.11.05 13:24

A vb-győzelmet nem egyformán dolgozták fel a PSG csillagai

Felértékelte a Ligue 1 világát a moszkvai győzelem – állítja a 39 éves magyar tréner, Lőw Zsolt, aki elárulta, klubja, a PSG játékosai eltérően dolgozták fel a világbajnoki sikert.

Lőw Zsoltnak minden nap kihívást jelent a világhírű párizsi egyesületnél (Fotó: Nemzeti Sport)

 

– Milyen hatással volt a PSG-ben játszó francia válogatottakra – Kylian Mbappéra, Presnel Kimpembére, Alphonse Aréolára – a vb-győzelem?
– Vegyes a kép. Mind boldogan és büszkén tértek haza a világbajnokságról. Akadt, akinek az oroszországi kaland ösztönzést jelentett, de olyan is, aki úgy érezte, hogy ezután talán elegendő kicsit kevesebbet teljesíteni. Neveket nem mondanék, különbözőképpen kell kezelnünk játékosainkat.

EXKLUZÍV CIKKSOROZAT AZ NS-BEN!
1. A francia vb-siker nyomában: zakatol a párizsi tehetséggyár
2. Liberté, égalité, Mbappé – az új jelszót fújja már Franciaország
3. A vb-győzelem csak kirakat – interjú Raymond Domenechkel
4. Nincsenek szent tehenek – exkluzív interjú Willy Sagnollal
5. Magyar szemmel – interjú Lőw Zsolttal, a PSG segédedzőjével + interjú Bölöni Lászlóval, a Nancy, a Stade Rennais, a Monaco és a Lens korábbi edzőjével
6. Az 1998-as szivárványnemzedéktől a 2018-as Bataclan-nemzedékig

– Erős reklámot kapott a francia futball.
– És ez nekünk, a PSG edzőinek nagy öröm. Korábban a francia bajnokság nem volt annyira kirakatban, mint a spanyol, a német vagy az angol liga, de a bizonyíték, hogy a francia utánpótlás-nevelés ontja gyümölcseit, a francia válogatott pedig világelső, felértékelte az itteni klubfutballt.

– Nem ellentmondás, hogy közben a válogatott túlnyomó többségét külföldön játszó futballisták alkották?
– Azért nem, mert előzőleg ők is végigjárták a lépcsőfokokat, eredetileg a francia közegből érkeztek. Vonzóbb lett a francia bajnokság a fiatalok mellett a nagy sztároknak is. Azáltal, hogy például Neymar, Kylian Mbappé a PSG-t választotta, vagy hogy Thiago Silva és Marquinhos itt futballozik, mások is kedvet kaphatnak. A Lyon nemzetközi sikere a Manchester City elleni Bajnokok Ligája-mérkőzésen, a Marseille tavaszi Európa-liga-döntős szereplése mind azt mutatja, hogy a francia bajnokság él és virul.

– A Ligue 1 sokáig elsősorban játékostermelő, játékosexportáló piacnak számított. Fordulhat a trend?
– Talán a vb-győzelem lehet ehhez a kulcs. A nagyobb klubok, a Marseille, a Lyon, a Monaco könnyebben meg tudják őrizni értékeiket, ahogyan mi is megtartottuk Mbappét, Kimpembét, Rabiot-t. Kitolódhat az idő, amikor egy játékos úgy érzi, hogy kinőtte a francia bajnokságot, és érdemes továbblépnie.

Kylian Mbappé az egyik legnagyobb érték a PSG-nél (Fotó: Reuters)

 

– Sokak szerint a PSG olyan a francia futballban, mint Ferrari a Renault-k között.
– Több nagy bajnokságban tapasztalni hasonló erőkülönbséget. A Premier League kivétel, ott rendszerint öt-hat csapat küzd a bajnoki címért, Németországban viszont a Bayern München évek óta egyeduralkodó, Olaszországban a Juventus tarol, a spanyol bajnokság főként a Real Madrid és a Barcelona versengése. Igen, a PSG a francia bajnokság kirakatcsapata, amely a legnagyobb büdzséből gazdálkodik, a legjobb játékosokra támaszkodhat, és a leginkább képes felvenni a versenyt a BL legerősebb csapataival. De azért mindig akadnak kihívók, például a Marseille, a Lyon, a Lille vagy a Monaco.

– Tapasztalni a francia edzők között céhen belüli összetartást, bizalmatlanságot a kívülről érkezőkkel szemben?
– A francia rendkívül büszke nép és zárkózott a külföldiekkel szemben. Mi – ezt a párizsi edzői kar valamennyi tagja nevében mondhatom – nagyon nyitottak, barátságosak vagyunk, próbálunk ebben a szellemben közelíteni a kollégák, ellenfelek felé. Mindenkihez tisztelettel, alázattal fordulunk, a mérkőzések előtt bemutatkozunk az ellenfél edzőjének, nem úgy lépünk fel, mint külföldi sztárok, akik letettek már valamit az asztalra. Hozzáállásunkat méltányolják is, sohasem volt feszültségünk az ellenfél kispadjával.

– Kollégaként miként értékeli Didier Deschamps szövetségi kapitányi munkáját?
– Becsülöm, nem csupán szakmai érdemei miatt, hanem azért is, mert képes volt a sok nagy játékosból csapatot alakítani. Paul Pogba, Kylian Mbappé, Samuel Umtiti, Blaise Matuidi, Raphaël Varane, Antoine Griezmann – mind-mind elképesztő egyéniség. Deschamps-nál mégis minden mozaik passzolt. Megtalálta a legkedvezőbb elegyet, ahogyan korábban Zinédine Zidane a Real Madridnál. Rendkívül nehéz feladat ez, a PSG-nél van e téren tapasztalatunk. Mintha te lennél a karmester, és úgy kell a kórust igazgatnod, hogy a zenekarodban énekel Whitney Houston, Mick Jagger, Freddie Mercury, Michael Jackson és George Michael.

– Didier Deschamps mellett kevés szó esik a francia stáb többi tagjáról. Milyen feladat hárult a vb-n a segédedzőire?
– Nem látok bele az ottani munkába. Hogy árnyékban maradtak, nem baj. A pályaedzőről nem kell beszélni, a mi feladatunk nem az, hogy villogjunk, interjúkat adjunk, hanem hogy kapcsot teremtsünk a csapat és a vezetőedző között. Lojálisnak kell lennünk a vezetőedzőhöz, de érzékelnünk a játékosok hangulatváltozásait, igényeit is. A munka sok mindent magába foglal az edzéstervezéstől kezdve a terhelés adagolásán át a gyakorlatok levezetéséig.

Külföldi tőkéből
A külföldi befektetők francia klubfutball iránti érdeklődése folyamatosan nő, a PSG mögött álló katariak mellett mondhatnám példának a Bordeaux, a Marseille, a Lyon, a Nice amerikai, a Lille luxemburgi, a Monaco amerikai vagy a Nantes lengyel tulajdonosait, és akkor a másodosztályú klubokról, így az egyaránt kínai kézben lévő Auxerre-ről és Sochaux-ról még nem is beszéltem. A PSG annyiból különleges eset, hogy egy állami vállalat pénzeli. Hogy aránytalan helyzeti előnyben van vetélytársaihoz képest? Az, hogy Neymar vagy Kylian Mbappé a francia ligában játszik, a többi klubnak is jó reklám, könnyebben tudnak futballistáikkal kereskedni.
(Az NS felkért szakértője: Rico Rizzitelli a Libération és a So Foot szabadúszó újságírója)

– A francia válogatott oroszországi mérkőzései előtt Deschamps a háttérből figyelt, a bemelegítést segítői vezényelték. Milyen a jó ráhangolás?
– Az optimális bemelegítés rövid, pörgős. Húsz-huszonkét perc nálunk az időkorlát. A játékosok a mérkőzés közeledtével nem szívesen pazarolnak energiát. Akkor már nem az a cél, hogy még gyakoroljunk, frissítsünk. Inkább kísérni kell a játékosokat, hogy az általuk megszokott rituálékat elvégezzék, mentálisan és erőnlétileg felkészülhessenek. A legnagyobb edzői hiba ilyenkor a játékosokat keretek közé szorítani, különböző gyakorlatokat elvégeztetni velük, csak azért, mert neked az bevált vagy szakmailag az az indokolt. A legjobb út minél több szabadságot adni, az egyik gyakorlatból a másikba szinte észrevétlenül tereljük át a játékosokat.

– Nehéz lehet alkalmazkodni az egyedi igényekhez.
– Sok játékos a PSG-nél meccsek előtt olyan felkészítésen megy keresztül a fizioterapeuták, az erőnléti edzők segítségével vagy a bemelegítőteremben, hogy a pályára már kész állapotban érkezik. Nálunk például Neymar vagy Ángel Di María kapura lövéssel kezd. A kívülálló foghatja a fejét, hogy úristen, ezek megbolondultak, hideg izmokkal, előkészületek nélkül kapura bombáznak. Nem erről van szó: ők addigra már teljesen bemelegedtek, Neymar például minden alkalommal végigcsinál egy harmincperces külön programot.

– Ha már a PSG nagy csillagairól beszélünk: viselkedése, gesztusai, játéka alapján Kylian Mbappé szokatlanul érettnek tűnik, mintha nem is tizenkilenc, hanem harmincéves lenne.
– Én azért időnként találkozom egy tizenkilenc éves játékos hiányosságaival is. Érett, hiszen kortársainál hamarabb kellett felnőnie, nagy sikereket feldolgoznia – elég, ha a világbajnoki győzelmet említjük –, ám a mindennapokban vannak arra utaló jelek, hogy ő mégiscsak tinédzser. Nekünk meg kell találnunk a kulcsot a személyiségéhez. A mi kihívásunk, hogy naponta motiváljuk, még nagyobb erőbedobásra késztessük őt, még akkor is, ha tizenkilenc évesen majdnem mindent elért, és már most az Aranylabda egyik esélyese. Érezze, hogy nincs még készen, szüksége van a fejlődésre.

Bölöni László: „Ki kell feszíteni a hálót”

A negyven-ötven évvel ezelőtt lefektetett szilárd alapokra, a futballszövetség irányelvei alapján kidolgozott utánpótlásképző rendszerre és a klubok nevelőközpontjaira hívja fel a figyelmet a francia világbajnoki siker kapcsán Bölöni László, a belga Royal Antwerp menedzsere, aki a Nancy, a Rennes, a Monaco és a Lens korábbi vezetőedzőjeként pontosan ismeri a francia labdarúgás viszonyait. Ráadásul a 2010–2011-es idényben a Lens trénereként fontos szerepet játszott az immár világbajnok Real Madrid-hátvéd, Raphaël Varane kibontakoztatásában (állítja, ugyanolyan tanulékony volt, mint a Sportingnál a keze alatt dolgozó Cristiano Ronaldo).

Miként szerdai számunkban Gérard Houllier, a 65 esztendős székelyföldi szakember is hangsúlyozza, a nevelésben a 12 és 15 éves kor közötti időszak, a technika fejlődésének aranykora a meghatározó, ezek az esztendők biztosítják, hogy kész játékosok kerüljenek a rendszerbe, akikkel aztán a taktikai és fizikai elemeket szabadon lehet gyakoroltatni. A Nancy utánpótlás-nevelő központjának korábbi felügyelőjeként saját tapasztalatból ismeri a buktatókat is, például azt, hogy a szövetség előképzéseire a klubok időnként vonakodnak elküldeni legjobbjaikat, félve attól, hogy a játékos kikerül a felügyeletük alól, és más egyesület kamatoztatja aztán tehetségét. A hangsúlyok érzékeltetésére: Bölöni edzősködése idején (2003–2006) a Rennes-nél évi ötmillió eurót fordítottak a fiatalok képzésére. A garantált minőséghez szükség van szigorúan képzett edzőkre, akiknek Franciaországban sokszor két-két és fél éven keresztül is kell tanulniuk a különböző pedagógiai és szakmai alapismereteket, mire először tréninget vezethetnek.

„Az én nagyapám tudott írni, olvasni, ismerte az irodalmat, mellette jól is énekelt. Így aztán a falujában ő lett a kántor-tanító. Ezzel azonban nem mennénk sokra a futballban, szükség van a szakosodásra – hangsúlyozza a játékosként a Steaua Bucuresti-tel BEK-et és háromszor román bajnoki címet szerző sportember, akitől azt is megkérdeztük, ha rajta múlna, milyen elemeket emelne át a francia rendszerből a magyar futballba.

„Az összeset – vágja rá azonnal. – Amikor még kacérkodtam a gondolattal, hogy szerepet vállalok a magyar labdarúgásban, úgy terveztem, ezen az úton indulok el. Azt kell megadni a gyerekeknek, amiben hiszünk, amiről mi is azt gondoljuk, hogy jó. Ki kell feszíteni a hálót, hogy fennakadhasson, akire szükség van.”

Bölöni a francia rendszerből minden elemet átemelne a magyar futballba (Fotó: AFP)