A sportélet legnagyobb botrányai 2010-ben

Randalírozó szurkolók, randalírozó játékosokRandalírozó szurkolók, randalírozó játékosok

Nem mindennapi jeleneteknek lehettek szemtanúi azok, akik október elején úgy döntöttek, hogy vagy a helyszínen, vagy a sporttelevízió közvetítésén keresztül figyelemmel követik a Budapest Honvéd és Győri ETO U17-es csapatainak összecsapását. A lefújás után ugyanis három férfi megindult Farkas Tibor, a hazaiak edzője felé, és alaposan megkergette, sőt több pofont is kiosztott neki. Ezt követően az öltözőfolyosón keresztül (!) távoztak a pályáról, de még útközben is törtek-zúztak, végül a rendőrök bilincsben vezették el őket a stadionból.

Mint később kiderült, a férfiak a Honvéd török származású játékosának, Korkut Kendalnak voltak rokonai, és azért akartak elégtételt venni Farkason, mert családtagjuk nem lépett pályára az összecsapáson. Meggondolatlan tettük visszafelé sült el: Kendalnak távoznia kellett a Honvédtól, a renitens rokonokat pedig örökre kitiltották a Bozsik Stadionból. A bíróság ezen felül húsz óra közmunkával kiváltható, 120 ezer forintos pénzbüntetéssel sújtotta őket – a törvény tehát nem mutatkozott túlságosan szigorúnak.

 

December elején újabb magyar csapat kapcsán lehetett hallani rendbontásról, igaz, az az eset sokban különbözött a Honvéd pályáján történtektől. Itt ugyanis nem „szurkolók”, hanem profi futballisták, a magyar bajnok DVSC-TEVA játékosai vesztették el józan ítélőképességüket. Az eset nem történt túl régen, ezért biztosan sokan emlékeznek még rá: a Loki Ukrajnában, a Metaliszt Harkiv vendégeként játszott Európa-liga-mérkőzést, és 2–1-es vereséget szenvedett.

A találkozót követően Kabát Péter, Laczkó Zsolt és Szakály Péter elhagyta a csapat szálláshelyét, és a korábbi újpesti csapatkapitány sétájuk közben megütötte a lengyel nagykövetség épülete előtt álló őrbódé oldalát. Az őrbódéban tartózkodó őrök intézkedtek a játékosokkal szemben: 120 euró pénzbírságot kellett fizetniük, ezt követően távozhattak a helyszínről. Miután visszatértek a szállodába, a Kabát és Laczkó által lakott szobában néhány berendezési tárgy is megsérült, amelyek értékét a játékosok megtérítették. Az ukrán sajtó a mérkőzés másnapján tele volt a rendbontásról szóló híradásokkal. Nincs mit szépíteni, a három játékos nem vitte jó hírét Magyarországnak…

Az érintettek később bocsánatot kértek tettükért, és megígérték, többé nem fordul elő hasonló. A DVSC vezetői hetekkel később hoztak ítéletet az ügyben, a renitenseket nem nyilvánosságra hozott összegű pénzbüntetés megfizetésére kötelezték. Azt pedig mindenki döntse el maga, hogy a Real Madrid, a Manchester United vagy az Internazionale vezetői hogyan jártak el volna el hasonló esetben…

De hogy nem csak hazánkban fordulnak elő rendbontások, arra jó példa az októberben, a genovai Marassi-stadionban megrendezett Olaszország–Szerbia labdarúgó Európa-bajnoki selejtező. A szerb huligánok petárdákat és köveket dobáltak a pályára, így a meccset csak félórás késéssel tudták elkezdeni, és mindössze hat perc játék után félbe is szakadt. Az események után elfogták a szerb csoport fővezérét, Ivánt, és kiderült, a maffia pénzelte a rendbontókat, akik többek között Vladimir Sztojkovics kapust is halálosan megfenyegették.

Az olasz és nemzetközi sajtó „Szerb szégyen” címmel cikkezett az esetről, Dejan Sztankovics, az Inter hosszú évek óta Itáliában futballozó játékosa pedig könnyeivel küzdve kért bocsánatot a történtekért. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) a meccset utólag az olaszoknak adta, 3–0-s gólkülönbséggel, ezen kívül a szerb szövetségre 120 ezer, a rendező olaszra pedig 100 ezer eurós pénzbüntetést szabott ki.

 

Balhé a futball-világbajnokságon, balhé a futball-világbajnokság után

2010 legjelentősebb sporteseménye a dél-afrikai labdarúgó-világbajnokság volt, amelyre az előző torna ezüstérmeseként érkezett a francia válogatott. Azonban a „gallok” kiábrándítóan szerepeltek a vb-n, és szinte csak botrányokról lehetett cikkezni velük kapcsolatban. Az együttes morálisan teljesen szétesett: Nicolas Anelkát hazaküldték Dél-Afrikából, miután trágár hangon beszélt Raymond Domenech szövetségi kapitánnyal, és vb után nemcsak őt, hanem az esemény hatására „sztrájkot” kezdeményező Patrice Evrát, valamint Franck Ribéryt és Jérémy Toulalant is eltiltották a nemzeti tizenegytől, a renitens Anelkát 18 meccsre. A keret nagy része lemondott a gyenge teljesítményért járó prémiumáról, csupán Anelka és Thierry Henry jelezte, hogy ami jár, az jár, és igényt tart a jussára. 

A nyári világbajnokság egyik legnagyobb kellemes meglepetése sokak számára a német válogatott szereplése volt: a Nationalelf szakítva a rá jellemző hagyományokkal, ötletesen játszva az elődöntőig jutott, Anglia és Argentína ellen is négy-négy gólt szerezve. Azonban a német–angol nyolcaddöntőn történtek némiképp beárnyékolták Joachim Löw fiainak remek teljesítményét. A németek 2–1-re vezettek, amikor Frank Lampard távoli lövése egyértelműen túljutott a gólvonalon, azonban a játékvezető tévesen nem adta meg a találatot. Az angol sajtó szerint a tévedés nagy szerepet játszott a „háromoroszlánosok” vb-búcsújában, bár reálisan nézve a két csapat között nagy különbség volt a pályán – és nem az angolok javára. Az esetet követően azonban újra felerősödtek a videobíró bevezetését követelő hangok.

Az idei világbajnokságot követően azt tartotta lázban a futball szerelmeseit, hogy vajon mely országok adhatnak otthont a 2018-as és a 2022-es tornának. Sajnos, botrányról már a helyszínek kijelölése előtt is lehetett hallani, és a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) későbbi döntését is sokan éles kritikával illették. A vesztegetési botrány kirobbantásában a brit Sunday Times című lap játszott főszerepet, és egyes vélemények szerint ezzel súlyos károkat okozott Anglia pályázatának.

A lényeg dióhéjban: a FIFA végrehajtó bizottságának két tagja, a nigériai Amos Adamu és a tahiti Reynald Temarii a helyszínek december 2-i kiválasztása előtt felajánlotta a pályázóknak, hogy bizonyos összeg ellenében rájuk szavaznak. Büntetésként előbbit három, utóbbit egy évre függesztették fel, s a szavazásról is eltiltották őket. Sepp Blatter FIFA-elnök az ügy után kijelentette, elégedett a korrupciós ügy kezelésével. A helyszínek kijelölése után azonban sokan elégedetlenkedhettek – leszámítva természetesen a két győztes, Oroszországot (2018) és Katart (2022). A FIFA döntését sokan korruptnak bélyegezték, mondván, az orosz maffia és a katari olajmágnások befolyása érvényesült: a szervezet ezzel szemben azzal érvelt, hogy – a dél-afrikai tornához hasonlóan – új területeket és piacokat hódíthat meg a vb, hiszen mindkét ország először ad majd otthont a futballvilág legnagyobb eseményének. Az azóta napvilágot látott hírek szerint egyre valószínűbb, hogy a 2022-es seregszemlét télen rendezik meg, ugyanis a katari nyári időjárási körülmények nagy egészségügyi kockázatot hordoznak magukban.

 

Huszti Szabolcs levelét megírta

„Ami most zajlik, annak köze sincs a realitáshoz. Az hülyítés. Az nevetséges.” Kemény szavak.  A Zenit légiósa, Huszti Szabolcs minősítette így a magyar labdarúgó-válogatott körül kialakult helyzetet a szeptember elején megfogalmazott nyílt levelében, amelyben többek között szóvá tette azt, hogy néhány, már külföldön is jelentős tapasztalattal rendelkező játékos helyén a lényegesen gyengébb NB I-ben szereplő labdarúgók kapnak lehetőséget. Huszti egyébként korábban azt kérte a szövetségi kapitánytól, Egervári Sándortól, hogy egy ideig ne számítson rá a nemzeti csapatban, mert ő a klubjában szeretné felépíteni magát. Ennek megfelelően Huszti a hátralévő meccseken nem szerepelt a válogatottban, amely jó teljesítményt nyújtva kedvező pozícióból várhatja az Európa-bajnoki selejtezők tavaszi folytatását – igaz, a játékos a Zenittel orosz bajnoki címet ünnepelhetett.  A levél nagy vihart kavart a magyar futballban, hiszen Huszti több fontos kérdést is feszegetett, és volt olyan játékos, aki kiállt a középpályás mellett. Egervári kapitány végül átbeszélte a keret tagjaival a levelet, és elmondása szerint „biztosította a játékosokat arról, hogy Huszti elég önálló véleményének valóságalapja nincsen”.

 

Megcsalók és megcsaltak klubja

Minden évben előfordul, hogy valamelyik nagy sportoló megcsalja a barátnőjét, feleségét – Tiger Woods 2009-es ügye még az év elején is uralta az amerikai címlapokat –, de 2010-ben mintha az átlagosnál is „kanosabbak” lettek volna a nagymenők, akik közül az angol focisták vitték a prímet. Ashley Cole, Peter Crouch, Wayne Rooney és a korábban az év apukájának megválasztott John Terry neve is ott szerepel a „feketelistán”, ám közülük végül csak Cole-t hagyta ott felesége. Az év végén csatlakozott az angol klikkhez a francia kosaras, Tony Parker is. Sőt a tengerentúli profi amerikaifutball-liga (NFL) egyik emblematikus figurája, Brett Favre is magyarázkodhatott a New York Jets csinos alkalmazottjának, Jenn Stergernek küldött pikáns üzenetek és képek miatt.

 

A száguldó cirkusz sem volt csendes

2010-ben Sebastian Vettel nyerte meg a Formula–1-es világbajnokságot, ezzel a német pilóta lett a sportág történetének legfiatalabb világbajnoka. Vettel sikere többek között annak is volt köszönhető, hogy a Red Bull-istálló nem állított fel csapatsorrendet pilótái között – bár Mark Webber hívei inkább úgy vélték, hogy a csapat – ha kimondatlanul is, de – Vettelt támogatja. A két versenyző viszonya nem volt felhőtlen az idényben, és ez a Török Nagydíjat követően vált teljesen nyilvánvalóvá.

A futam 40. körében Webber vezetett, Vettel azonban vérszemet kapott: megtámadta csapattársát, majd amikor egymás mellé ért a két Red Bull, befelé húzódva nekiment az ausztrálnak (igaz, Webber sem mutatkozott túlságosan előzékenynek az esetnél…). Az osztrák csapat mindkét pilótája kisodródott, Vettel defektet kapott, és ki is esett, Webber azonban folytatni tudta a versenyt, és a harmadik helyen ért célba. Az esetet követő napokban a nemzetközi sajtó nagy terjedelemben foglalkozott a történtekkel. Ami az érintetteket illeti, nem túl meglepő módon mindkét pilóta a másikat okolta a karambolért.

 

A Német Nagydíjon is két csapattárs szolgáltatta a szenzációt, igaz, erről egyikük minden bizonnyal szívesen lemondott volna. A 2009-es hungaroringi balesete óta gyengélkedő Felipe Massa ezúttal remek napot fogott ki, remekül rajtolva az élre állt, és magabiztosan vezetett csapattársa, Fernando Alonso előtt. A 49. körben azonban a Ferrari közbeszólt: Massa elengedte Alonsót – nyilvánvalóan csapatutasításra, bár a csapatrádión Rob Smedley, Massa mérnöke „csupán” azt mondta, hogy a spanyol gyorsabb nála. A futamot végül a kétszeres spanyol világbajnok nyerte meg, akinek egészen a szezon utolsó versenyéig volt esélye harmadik vb-címe megszerzésére. Massa pedig azóta is csak árnyéka önmagának – remélhetőleg a következő szezonban a „régi” Massát láthatjuk majd viszont.

A nemzetközi sajtó élesen bírálta a Ferrarit a futamot követően: „A hazugság nagydíja – új versenyzők, régi csalás”, „Vörös botrány Hockenheimben – a Ferrari Alonsót csókolgatta, miközben felpofozta Massát”, „A Ferrari a régi trükkökhöz nyúlt vissza” – csak néhány az esetről beszámoló szalagcímek közül. A maranellóiaknak 100 ezer dollárt büntetést kellett fizetniük, de a Ferrari elnöke, Luca di Montezemolo örömére a jövőben nem lesznek tiltottak a csapatutasítások.

 

Togo, Nigéria, Togo

Mindössze néhány nappal azután, hogy 2010-re fordult a naptár, máris bekövetkezett az év egyik legmegdöbbentőbb és legtragikusabb sporthoz köthető botránya. Január 8-án félkatonai csoport tagjai tüzet nyitottak az Afrika-kupára igyekvő togói labdarúgó-válogatott buszára az angolai határon, a támadás három halálos áldozatot követelt. A togói kormány a tragédia után visszaléptette az eseménytől a csapatot, amelyet ezért két tornától eltiltottak; utóbb visszavonták a döntést.

 

Szeptemberben Bahrein labdarúgó-válogatottja 3–0-ra legyőzte hazai pályán Togót. A vendégek azonban feltűnően gyengének bizonyultak, és mint utóbb kiderült, nem véletlenül. Az afrikai válogatott ugyanis egy „álcsapat” volt, amit egy csaló futballügynök, Tchanilé Bana vezetett, a „szakembert” később három évre eltiltották mindennemű sporttevékenységtől.

Novemberben a nigériai női labdarúgó-válogatott vezetői hivatalosan is az afrikai szövetséghez fordultak, mert szerintük a nagy rivális egyenlítői-guineai csapatban játszó Simpore testvérek, Salimata és Bilinguisa valójában férfiak. Az ügyet a sajtó rögtön a 800 méteres síkfutásban világbajnok Caster Semenya esetéhez hasonlította, akinek több teszt elvégzése után végül engedélyezték, hogy a nők között versenyezzen.

 

A spanyol sportot megrázó doppingbotrány

Szeptemberben tiltott szert találtak a háromszoros Tour de France-győztes Alberto Contador szervezetében, és ennek következtében a nemzetközi szövetség felfüggesztette a spanyol klasszis rajtengedélyét. Contador cáfolta, hogy a tiltott anyag doppingszerrel került volna szervezetébe, állítása szerint a klenbuterol ételmérgezés, konkrétan romlott hús útján került belé. A nemzetközi szövetség egyelőre nem hozott ítéletet az ügyben, a döntés jövőre várható.

Contadort követően újabb spanyol sportolókra vetült a gyanú árnyéka: a spanyol rendőrség Palenciában 14 személyt tartóztatott le, köztük a helyi atlétikai szövetség alelnökét, a világbajnok akadályfutót, Marta Domínguezt. Az őrizetbe vételekre azért került sor, mert a gyanúsítottak – köztük a 2006-os kerékpáros doppingbotrányban érintett orvos, Eufemiano Fuentes – állítólag tiltott szerekkel láttak el spanyol sportolókat.

Fuentes a hírek szerint azonban nemcsak a kerékpáros és az atlétikai doppingbotrányban lehet érintett, hanem a spanyol labdarúgó-válogatott tagjainak is doppingszert adhatott. Legalábbis ezt mondta az orvosra váró újságíróknak egy őrizetes, aki elbeszélgetett a kihallgatásra váró Fuentesszel. „Azt mondta nekünk, hogy »ha én vallanék, akkor nem lenne Európa-bajnoki és világbajnoki címünk« – nyilatkozta az őrizetes.