A Barcelona búcsúzóul bevette az Américát

Pep Guardiola ezúttal nem aprózta el: a lehető legerősebb kezdőt küldte ki a pályára. Csapata a mexikói Chivastól Miamiban kapott ki 4–1-re, azt megelőzően Washingtonban az angol Manchester United 2–1-re verte meg. Mindez alighanem hagyott olyan mély nyomot a fiatal szakemberben, hogy hiúsága felülkerekedjen az észérveken és a tengerentúli hakni utolsó állomásán valami szép emléket hagyjon maga után a jenkikben. Mert ezúttal az észérvek másodrangú kérdéssé váltak csupán. Utóbbiból a felkészülési időszakban úgy is tele van a padlás: a rutinos spílerek sok helyen pihennek, csak csereként állnak be, így rendre bizonyítási lehetőséget kapnak a második sorok. Aztán a fiatalok, a perememberek és az új igazolások vagy tudnak élni azzal, vagy nem.

A katalánok kezdőjében ezúttal senkinek nem kellett a renoméja után hosszasan kutatni, tekintve, hogy a Víctor Valdés – Adriano, Busquets, Piqué, Abidal – Seydou Keita, Xavi, Iniesta – Thiago Alcántara, Pedro, David Villa összeállítású tizenegy állt fel a kezdéshez.

A mexikói ellenfél viszont nem akart mellékszerepet játszani, futballistái sok mozgással próbálták meg elejét venni a Barcelona sokpasszos támadásainak. Ez csak részben sikerült, mert az igaz ugyan, hogy a katalánok önmagukhoz képest talán fele annyi passzt produkáltak, a kapura viszont így is kellően veszélyesek voltak. Mindenek előtt David Villa. A center nagyon elkapta a fonalat, nagyon kijárt neki, hogy annyi próbálkozást követően a 24. percben éppen ő legyen az, aki vezetéshez juttatja majd övéit. Akkor egy kombinatív jobb oldali akció végén a kaputól hat méterre felugorva fejelt a kapu rövid, bal oldalába egy remek beadást. 0–1

David Villa kis szerencsével akár egymaga lerendezhette volna a találkozót még a szünet előtt, bár ordító helyzetben nem hibázott, bátran vállalta el a befejezéseket, de védők szorításában, éles szögből leadott lövései nem bizonyultak sikeresnek.

A második félidőt ugyancsak David Villa kiváló lövése vezette fel. A játék ritmusa a percek múlásával sem csökkent, a folyamatosan érkező cseréknek köszönhetően azonban a Barcelona már nem tudott mezőnyben olyan folyamatos játékot produkálni. Kiegyenlítettebb játékot élvezhetett a magát láthatóan jól érző publikum, amely az után sem dőlt a kardjába, hogy a mexikói egyenlítés helyett a Barcelona újabb gólt szerzett.

Gerard Deulofeu csinált meg egy bátor, lendületes cselt a bal szélen már a tizenhatoson belül, és bár kibillentették az egyensúlyából, estében is középre tudta még pöckölni a labdát, amelyet a berobbanó Seydou Keita juttatott a kapuba már a 90. percben, közvetlen a lefújás előtti pillanatokban. 0–2