Nesze neked, Eb-hatás! Kupabúcsúk, piaci csalódás, feröeri iksz

Pór KárolyPór Károly
Vágólapra másolva!
2016.09.08. 08:44
null
Szalai Ádám is tehetetlen volt a feröeriekkel szemben (Álvur Haraldsen/in.fo)
Kevesebb mint 80 nap telt el a magyar labdarúgó-válogatott sikeres Eb-szereplése óta, és a keddi feröeri iksz után sajnos már kijelenthetjük, hogy ez a két és fél hónap minden fronton kudarcokat hozott, egyelőre szinte semmit sem sikerült profitálnia a magyar futballnak abból, hogy csoportelsőként a legjobb 16 közé kerültünk a kontinenstornán. Kupacsapataink már augusztus elején búcsút intettek Európának, a nemzetközi játékospiacon elmaradt a remélt áttörés, és a vb-selejtezők nyitányán már a válogatott sem tudta ugyanazt a teljesítményt nyújtani, mint az Eb-n. Mi történt a franciaországi viadal óta, és mi kellene ahhoz, hogy ne vesszen teljesen ködbe a júniusi eredmény, hogy tudjon belőle valamit hasznosítani a magyar labdarúgás?

KUPABÚCSÚK – AZ ELSŐ POFONOK

Alig egy hónap telt el az Eb után, amikor augusztus elején már nem volt csapatunk a nemzetközi kupákban. Az MTK, DVSC, FTC, Videoton négyesfogatot azeri, fehérorosz, albán és dán együttes búcsúztatta. Olyan gárdák, amelyek egy kivétellel (az MTK-t kiejtő Qabala eljutott az El-csoportkörig) rögtön a rákövetkező fordulóban kiestek.

Az újabb korai magyar búcsú – a legutóbbi négy szezonból másodszor fordult elő, hogy az augusztus végi utolsó körig sem jutottak el csapataink – okait korábbi cikkünkben kielemeztük. Most talán inkább arról érdemes szót ejteni, hogy mi történt azóta, látszik-e nyomokban bármilyen változás az érintett kluboknál, akár szakmailag, akár a játékospolitikát illetően. Hiszen ha bármelyik gárdánál komolyan gondolják, hogy jövőre jobb szereplést céloznak meg, mint ebben az idényben, akkor most, ezen a nyáron kellett volna letenni ennek az alapjait, mert télen már nagyon kevés az elérhető futballista, egy év múlva pedig nem lesz idő az újak beépítésére a kupaszereplés előtt.

Ehhez képest kevés előremutató változás történt a kudarcok óta.

A DVSC-től ugyan távozott Kondás Elemér vezetőedző, akit előbb Herczeg András, majd a portugál Leonel Pontes váltott, de a csapat egyelőre keresi önmagát, az új szakvezetővel három meccsen egy pontot szerzett. A játékoskeret, főleg az elmúlt két hétben nagy vérátömlesztésen esett át, ám egyelőre nem vennénk rá mérget, hogy a napokban érkező Völgyi Dániel, Ioan Filip, Tőzsér Dániel, Ivan Bobko, Könyves Norbert, Chuka Derick Ogbu hatos jobb lesz, mint mondjuk a nyáron távozó Korhut Mihály, Bódi Ádám, Varga József, Tisza Tibor, Kulcsár Tamás, Ibrahima Sidibe sor. Persze a nigériai Chukával kapcsolatban még az sem biztos, hogy marad, mert a szerződtetése után kiderült, hogy sérüléssel bajlódik… A DVSC ezúttal is többnyire ingyen igazolható játékosokkal bővített, pedig a transfermarkt.de adatai alapján legkevesebb 3 millió 250 ezer eurót keresett a klub játékoseladásokból január óta, miközben a kiadásai maximum néhány százezer euróra tehetők (csak a román Filip vételára ismert, ő 100 ezer euróért érkezett).

A Ferencváros keretében minimális változás történt az FK Partizani elleni BL-búcsú óta. Érkezett a Leverkusentől kölcsönbe a dél-koreai Rju Szung Vu, míg távozott a szlovák válogatott Stanislav Sesták, illetve januárban elhagyja a klubot az U-válogatott Nagy Dominik, aki a Legia Warszawához megy. Szakmai irányváltás, játékospolitikai koncepciómódosítás nem látszik. Ami új az előző hónapokhoz képest, az a Fradi helyezése a tabellán, mert több mint egy év után a zöld-fehérek leszorultak az első helyről, a hátrányuk két pont a Vasassal szemben.

Az MTK továbbra is a saját nevelésű fiatalokra próbál építeni, kiegészítve olyan rutinos játékosokkal, mint Kanta József és Torghelle Sándor, de ez a „taktika” már NB I-es szinten is egyre döcögősebben működik (9. hely a tabellán, igaz, Torghelle több meccset is kihagyott eltiltás miatt), nem hogy nemzetközi szinten. Valós változásra, minőségi ugrásra a nyári játékosmozgások alapján leginkább a Videoton lehet képes, ha a bosnyák válogatott Anel Hadzic, valamint a szerb válogatott Marko Scsepovics beváltja a hozzá fűzött reményeket és nemzetközi szinten is minőséget hoz a csapatba.

NEM KAPKODNAK UTÁNUNK – PIACI HELYZETKÉP

„Azt kell mondanom, hogy még mindig nem kapkodnak utánunk. Átigazolási szempontból nem azt hozta a nyár, amire számítottam” – Dzsudzsák Balázs múlt heti nyilatkozatát már többször idéztük, és alighanem sokan gondolják ugyanazt, amit a Bursasportól az al-Vahdához igazoló szélső. Vagyis hogy a sikeres Eb után a vártnál sokkal kevesebben léptek előre a karrierjükben és kerültek a korábbinál erősebb bajnokságba, csapatba.

Ez tulajdonképpen csak Nagy Ádámnak (az FTC-ből igazolt a Bolognához – Serie A), Lang Ádámnak (Videoton – Dijon, Ligue 1), Bese Barnabásnak (MTK – Le Havre, Ligue 2) és Korhut Mihálynak (DVSC – Hapoel Beer-Seva, izraeli 1. osztály) sikerült. Igaz, utóbbi nem nyugatra, hanem keletre ment, de az UEFA rangsorában az izraeli élvonal is megelőzi az NB I-et.

Persze ha alaposabban a történések mögé nézünk, akkor látható, hogy miért maradt el az áttörés. Az egyik probléma a honi klubok korai kupabúcsúja, ami az Eb ellenére is újra beárazta a futballunkat, a magyar játékosokat.

Másrészről nagyon nehéz egy-egy embert kiemelni a magyar Eb-csapatból, mert nem egyénileg, hanem csapatként voltunk jók. A védelemből három játékosnak ennek ellenére sikerült váltania, még úgy is, hogy közülük csak Lang számított alapembernek az Európa-bajnokságon, de a négyből három meccsen ő sem a saját posztján, belső védőként szerepelt. Hanem jobbhátvédként, Fiola Attila helyén, akinek hiába voltak kérői, az első, osztrákok elleni találkozón elszenvedett sérülése megakadályozta a külföldre szerződését. Ami meglepő, hogy az Eb-n a magyar együttes egyik legjobbjának számító Kádár Tamás nem tudott a lengyel élvonalnál előrébb lépni, és maradt a Lechnél. Az ő ajánlólevelének valószínűleg nem tett jót a belgák elleni 0–4, mint ahogy az sem, hogy a poznaniak kezdetben több mint kétmillió eurót szerettek volna kapni érte.

A középpályáról Dzsudzsák Balázs Arab Emírségekbe szerződése okozhat hiányérzetet, ám mint a futballista a nyáron elmondta, nem volt olyan nyugati, topligás klub, amely kifizette volna a kivásárlási árát a Bursaspornak.

A csatársorból az mindenképp csalódás, hogy a lengyel gólkirály, a Legia Warszawát hat BL-selejtezőn öt góllal a főtáblára segítő Nikolics Nemanja nem tudott magasabb szintre lépni az Ekstraklasánál. Priskin Tamás után is volt érdeklődés, de ő sem váltott (a Videotonnál már orvosi vizsgálaton is járt, végül azonban maradt a pozsonyi Slovannál), ahogy a hannoveri kölcsönből Hoffenheimbe visszatérő, az Eb-n egy gólt szerző Szalai Ádám sem, akivel kapcsolatban továbbra is kérdés, mennyi lehetőséget kap majd klubjánál.

EZ FÁJT A LEGJOBBAN – FERÖERI IKSZ

Az elmúlt két és fél hónap negatív tendenciáját a keddi feröeri döntetlen tetőzte be. Ennek futballszakmai részét már boncolgattuk. Most már inkább a lehetséges következményekre érdemes koncentrálni, mert a vb-selejtezők java csak ezután jön.

Bernd Storck még múlt héten, a feröeri meccset felvezető egyik sajtótájékoztatón tette fel a költői kérdést: miért van az, hogy mindenki a válogatottól várja el a nemzetközi sikereket, miközben a klubok nem képesek erre?

Majd több nyilatkozatban is kifejtette, hogy a magyar klubok a maguk útjukat járják, nem végeznek olyan felmérő teszteket, mint a válogatott, a játékosok fizikai felkészültsége, állapota emiatt nagyon különböző.

Nem először érzékelhető némi ellentét a klubok és a szövetségi kapitány között. Korábban például a Puskás Akadémiával került nyilvános nézeteltérésbe, és a Honvéd tulajdonosa, George F. Hemingway is tett már megjegyzést Storck munkájával kapcsolatban. Legutóbb éppen a feröeri meccs előtt, amikor az nb1.hu-n vezetett blogjában ezt írta: „Ha ezt a csapatot a magyar válogatott nem győzi le legalább három-négy góllal, akkor a kapitánynak vissza kell térnie Németországba pályaedzőnek, a játékosoknak pedig egy »szégyellem magam« táblát a nyakukba.”

Abba pedig már jobb bele sem gondolni, hogy a kapitány háta mögött mennyien sutyorognak majd a feröeri döntetlen után. Most jön majd az egyik legnehezebb próbatétele a német szakembernek: meg kell birkóznia a magyar közeggel, amely nem feltétlenül befogadó a gyökeres változásokat sürgetőkkel szemben…

A megbirkózást pedig a közös nevező megtalálása jelenthetné, az, hogy a klubok, edzők valós bizalommal forduljanak a kapitány felé, akarjanak tőle tanulni és ő is meghallgassa, megértse a magyar közeget, annak működését. Mert ha az ellentétek fokozódnak, akkor annak biztosan kárát látja a válogatott, a magyar futball, és akkor sutba dobhatjuk a nyári eredményt, mert nem profitálunk belőle.

Iránymutatónak Csányi Sándor MLSZ-elnök tavaly karácsonyi nyilatkozatát ajánljuk mindenki számára.

„Nem szeretném, ha egyszeri esemény lenne, hogy Európa-bajnokságon játszik a csapat – ott jól is kellene szerepelnie –, nyilvánvalóan elvárás lesz, hogy ezután szinte mindig legyünk ott a kontinenstornán. Ehhez a játékosoknak, az edzőknek, a klubvezetőknek, és nekünk is sokat kell fejlődnünk.”

VB 2018
SELEJTEZŐ, EURÓPAI ZÓNA
B-CSOPORT, 1. FORDULÓ
FERÖER–MAGYARORSZÁG 0–0

Tórshavn, 4064 néző. Vezette: Slavko Vincic (szlovén)
FERÖER: Nielsen – Hansen, Gregersen, Nattestad, V. Davidsen – Vatnhamar, Benjaminsen, Hansson (Vatnsdal, 92.), R. Joensen – Hendriksson, Edmundsson. Szövetségi kapitány: Lars Olsen
MAGYARORSZÁG: Gulácsi – Fiola, Guzmics, Lang, Kádár – Nagy Á. – Németh K. (Nikolics, 70.), Kleinheisler (Stieber, 80.), Elek Á., Dzsudzsák – Priskin (Szalai Á., 27.). Szövetségi kapitány: Bernd Storck

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik