„Nem vagyok magyar, de papíron az lehetek” – a légiósszabály útvesztőjében

AZ ÚJ TREND – HATÁRON TÚLI MAGYAR KISZEMELTEK

A honi átigazolási piacon ezen a télen új trend van kialakulóban, egyre több csapat szeretne határon túli magyar labdarúgókat szerződtetni. Gyirmóton Veres Szilárd a kiszemelt, a DVTK a szintén erdélyi Fülöp Istvánnal és a dunaszerdahelyi Szarka Ákossal erősödhet (utóbbi már alá is írt), és nem lennénk meglepve, ha a sor további játékosokkal folytatódna.

Az új trend alighanem összefügg azzal, hogy a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) az elmúlt időben többször is változtatott azon a szabályon, hogy ki számít légiósnak, aminek ugyebár az úgynevezett légiósajánlás miatt van jelentősége. A legfrissebb szabályozás szerint a határon túli magyarok még abban az esetben sem minősülnek légiósnak, ha nincs magyar állampolgárságuk.

De ne szaladjunk ennyire előre, érdemes végignézni, hogyan változott a szabályozás az elmúlt egy évben. Hogyan próbált bezárni az MLSZ a módosításokkal bizonyos kiskapukat, és hogyan nyílt meg ezzel együtt egy másik...

KI NEM SZÁMÍT LÉGIÓSNAK? – SZABÁLYVÁLTOZTATÁSOK SORA

A 2015–2016-os szezonban még így fogalmazta meg az MLSZ a hazai nevelésű játékosok, vagyis nem légiósok körét: hazai nevelésű játékos az a labdarúgó, aki az MLSZ versenyrendszerében 21 éves koráig legalább hat félévben játszott U15-ös és e fölötti korosztályokban vagy a FIFA szabályai szerint részt vehet a korosztálya szerinti magyar válogatottban.

Ez a szabály eredményezte azt, hogy a klubok egymás után elkezdték honosítani a külföldi, felnőtt korú futballistákat, hiszen a magyar állampolgárság megszerzésével jogosulttá váltak arra, hogy a magyar nemzeti csapatban is szerepeljenek (ha korábban más válogatottban nem játszottak tétmeccset), ezzel pedig, a fent idézett utolsó kitételnek megfelelően már nem számítottak légiósnak az NB I-ben.

Az MLSZ az új idény nyitánya előtt módosított a szabályon. A „hazai nevelésű" megnevezést „hazai"-ra cserélte és a júniusban kiadott elnökségi határozat (ELN – 56/2016, június 6.) ide vonatkozó megfogalmazásának számunkra legfontosabb, b. pontja kimondta, hazai játékos az – ha az egyéb, a. és c. pontban rögzített kritériumoknak nem felelt meg –, aki „születése óta magyar állampolgár, ide értve a magyar felmenőkkel (szülő vagy nagyszülő) rendelkező játékost".

Ezzel, hogy bekerült a szabályba a „születése óta magyar állampolgár" kitétel, sikerült bezárni az egymást követő honosítások kiskapuját. Igen ám, de ezzel a határon túli magyarok előtt is bezárták az ajtót, ők ezen megfogalmazás alapján légiósnak számítanak (egészen addig, amíg a magyar válogatottban nem mutatkoznak be – erről szól a c. pont).

Ezért még a nyáron újabb változtatás következett, kikerült a szabályból az állampolgárság elől a júniusban betoldott „születése óta" kitétel (viszont a magyar felmenő feltétel megmaradt, ami a korábbi honosítási lázat továbbra is korlátozta). A jelenleg is hatályban lévő Labdarúgás Versenyszabályzatában (LVSZ 3/2016) már így szerepel a meghatározás:

„Hazai labdarúgók csoportjába az a labdarúgó kerül besorolásra, aki az alábbi feltételeknek megfelel: 21 éves kor alatt egy vagy több MLSZ tag sportszervezetben legalább 3 évet egyben vagy megszakításokkal igazolt játékos volt; vagy játszott legalább egy hivatalos mérkőzésen az MLSZ valamely válogatottjában; olyan magyar állampolgár, aki magyar felmenő szülővel vagy nagyszülővel rendelkezik; és a FIFA szabályai szerint jelenleg is jogosult a magyar válogatottban való részvételre."

Jó, jó, de még mindig nem tökéletes – gondolhatták ezek után a klubok és a szabályalkotók, mert ősszel ismét módosítás következett. Azzal ugyanis, hogy a magyar állampolgárság szerepel kitételként, a szlovákiai magyarokat jó eséllyel továbbra is kizárja a szabály a hazai játékosok köréből, ugyanis ők a hazájukban érvényben lévő törvények alapján csak úgy lehetnének magyar állampolgárok, ha a szlovákról lemondanának (lásd Szarka Ákos esetét), ami viszont számos jogi bonyodalmat, következményt vonna maga után rájuk nézve.

Így jutottunk el a mostani szabályozáshoz, amit az MLSZ szövevényes dokumentumtárában ugyan nem találtunk meg, de a szövetség kérdésünkre megerősítette az erről szóló értesülésünket.

A HATÁRON TÚLI MAGYAROK ÁLLAMPOLGÁRSÁG NÉLKÜL SEM SZÁMÍTANAK KÜLFÖLDINEK

„Igen, hazai játékosnak számít, akinek nincs magyar állampolgársága, de magyar származású" – írta válaszában a szövetség.

Itt jön viszont az igazán érdekes kérdés: a magyar származást hogyan kell igazolni? (Lehet-e egyáltalán?)

„Elegendő, ha valamely felmenője bizonyíthatóan magyar állampolgár volt! Nincs előírva, hogy ezt milyen dokumentummal igazolja. Fentiekről a sportszervezet és a játékos együttesen nyilatkozik" – szól a szövetség reagálása.

Vagyis eszerint, ha például egy szlovák futballista nyilatkozik arról a klubjával együtt, hogy ő magyar származású (függetlenül attól, hogy az vagy sem), akkor innentől nem számít légiósnak, papíron hazai játékos lesz. (Tegyük hozzá, még ha igazolja is valaki, hogy mondjuk a nagyszülője volt magyar állampolgár, az még mindig nem feltétlenül egyenlő a magyar származással.)

Az MLSZ szándéka a szabályozással és a módosításokkal együtt nyilvánvaló és maximálisan támogatható: minél több magyar, illetve magyar származású futballista szerepeljen az NB I-ben. Nagyon úgy tűnik azonban, ezt a szándékot szinte lehetetlen úgy szabályba foglalni, hogy ne maradjanak így vagy úgy kiskapuk. Innentől pedig a klubokon, illetve a játékosokon múlik, mennyire akarnak (vissza)élni ezzel.

A hazai viszonyokat ismerve azonban van egy sejtésünk, hogy már ősszel is akadt olyan NB I-es klub, amely élt a szabályok adta lehetőséggel, és volt olyan nem magyar származású labdarúgó, aki hazai státusúként lépett pályára.