PÓR KÁROLY
PÓR KÁROLY
2017.01.18 14:05 Frissítve: 2017.03.11 12:40

„Nem vagyok magyar, de papíron az lehetek” – a légiósszabály útvesztőjében

A DVTK szlovákiai magyar kiszemeltje, az azóta már szerződtetett dunaszerdahelyi Szarka Ákos nemrég a Nemzeti Sport Online-nak beszélt arról, hogy egy hosszú távú lehetőség esetén akár még a szlovák állampolgárságról is lemondana a magyar érdekében, ha ez a feltétele annak, hogy több évig Magyarországon futballozhasson, illetve hogy ne számítson nálunk légiósnak. A légiósszabály többszöri változtatása után azonban az állampolgárság már nem is feltétele a hazai státus megszerzésének. Elég, ha valaki nyilatkozik arról, hogy ő magyar származású. Hogyan jutottunk el idáig, milyen kérdéseket vethet fel az új szabályozás? Barangolás a légiósszabály útvesztőiben.     

Honnét jöhetnek a leginkább magyar származású játékosok? Nemzetiségek a Kárpát-medencében (Grafika: vagy.hu)

 

AZ ÚJ TREND – HATÁRON TÚLI MAGYAR KISZEMELTEK

A honi átigazolási piacon ezen a télen új trend van kialakulóban, egyre több csapat szeretne határon túli magyar labdarúgókat szerződtetni. Gyirmóton Veres Szilárd a kiszemelt, a DVTK a szintén erdélyi Fülöp Istvánnal és a dunaszerdahelyi Szarka Ákossal erősödhet (utóbbi már alá is írt), és nem lennénk meglepve, ha a sor további játékosokkal folytatódna.

 
 Szarka Ákos: Magyarországért a szlovák állampolgárságról is lemondanék!

Az új trend alighanem összefügg azzal, hogy a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) az elmúlt időben többször is változtatott azon a szabályon, hogy ki számít légiósnak, aminek ugyebár az úgynevezett légiósajánlás miatt van jelentősége. A legfrissebb szabályozás szerint a határon túli magyarok még abban az esetben sem minősülnek légiósnak, ha nincs magyar állampolgárságuk.

De ne szaladjunk ennyire előre, érdemes végignézni, hogyan változott a szabályozás az elmúlt egy évben. Hogyan próbált bezárni az MLSZ a módosításokkal bizonyos kiskapukat, és hogyan nyílt meg ezzel együtt egy másik...

KI NEM SZÁMÍT LÉGIÓSNAK? – SZABÁLYVÁLTOZTATÁSOK SORA

A 2015–2016-os szezonban még így fogalmazta meg az MLSZ a hazai nevelésű játékosok, vagyis nem légiósok körét: hazai nevelésű játékos az a labdarúgó, aki az MLSZ versenyrendszerében 21 éves koráig legalább hat félévben játszott U15-ös és e fölötti korosztályokban vagy a FIFA szabályai szerint részt vehet a korosztálya szerinti magyar válogatottban.

 A LÉGIÓSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁS
 A központi források elosztásánál előnyt élveznek azok a csapatok, amelyek legfeljebb hét nem hazai játékost alkalmaznak a keretükben (nemzetközi kupaindulók esetében ez a szám tíz), illetve a bajnoki mérkőzéseken legfeljebb három nem hazai labdarúgót szerepeltetnek (a nemzetközi kupaindulók legfeljebb ötöt). A nem nemzetközi kupaindulók is szerepeltethetnek öt légióst a kezdőcsapatban a maximális MLSZ-pénzek megtartása mellett, abban az esetben, ha nemzetközi kupainduló ellen lépnek pályára.

Ez a szabály eredményezte azt, hogy a klubok egymás után elkezdték honosítani a külföldi, felnőtt korú futballistákat, hiszen a magyar állampolgárság megszerzésével jogosulttá váltak arra, hogy a magyar nemzeti csapatban is szerepeljenek (ha korábban más válogatottban nem játszottak tétmeccset), ezzel pedig, a fent idézett utolsó kitételnek megfelelően már nem számítottak légiósnak az NB I-ben.

Az MLSZ az új idény nyitánya előtt módosított a szabályon. A „hazai nevelésű" megnevezést „hazai"-ra cserélte és a júniusban kiadott elnökségi határozat (ELN – 56/2016, június 6.) ide vonatkozó megfogalmazásának számunkra legfontosabb, b. pontja kimondta, hazai játékos az – ha az egyéb, a. és c. pontban rögzített kritériumoknak nem felelt meg –, aki „születése óta magyar állampolgár, ide értve a magyar felmenőkkel (szülő vagy nagyszülő) rendelkező játékost".

 
A legfrissebb magyar vonatkozású átigazolási hírekről itt olvashat!
Az NB I-es csapatok összes átigazolását itt találja meg!
Tekintse át az NB I-es csapatok téli felkészülési programját!

Ezzel, hogy bekerült a szabályba a „születése óta magyar állampolgár" kitétel, sikerült bezárni az egymást követő honosítások kiskapuját. Igen ám, de ezzel a határon túli magyarok előtt is bezárták az ajtót, ők ezen megfogalmazás alapján légiósnak számítanak (egészen addig, amíg a magyar válogatottban nem mutatkoznak be – erről szól a c. pont).

Ezért még a nyáron újabb változtatás következett, kikerült a szabályból az állampolgárság elől a júniusban betoldott „születése óta" kitétel (viszont a magyar felmenő feltétel megmaradt, ami a korábbi honosítási lázat továbbra is korlátozta). A jelenleg is hatályban lévő Labdarúgás Versenyszabályzatában (LVSZ 3/2016) már így szerepel a meghatározás:

„Hazai labdarúgók csoportjába az a labdarúgó kerül besorolásra, aki az alábbi feltételeknek megfelel: 21 éves kor alatt egy vagy több MLSZ tag sportszervezetben legalább 3 évet egyben vagy megszakításokkal igazolt játékos volt; vagy játszott legalább egy hivatalos mérkőzésen az MLSZ valamely válogatottjában; olyan magyar állampolgár, aki magyar felmenő szülővel vagy nagyszülővel rendelkezik; és a FIFA szabályai szerint jelenleg is jogosult a magyar válogatottban való részvételre."

A versenyszabályzat vonatkozó pontja

 

Jó, jó, de még mindig nem tökéletes – gondolhatták ezek után a klubok és a szabályalkotók, mert ősszel ismét módosítás következett. Azzal ugyanis, hogy a magyar állampolgárság szerepel kitételként, a szlovákiai magyarokat jó eséllyel továbbra is kizárja a szabály a hazai játékosok köréből, ugyanis ők a hazájukban érvényben lévő törvények alapján csak úgy lehetnének magyar állampolgárok, ha a szlovákról lemondanának (lásd Szarka Ákos esetét), ami viszont számos jogi bonyodalmat, következményt vonna maga után rájuk nézve.

Így jutottunk el a mostani szabályozáshoz, amit az MLSZ szövevényes dokumentumtárában ugyan nem találtunk meg, de a szövetség kérdésünkre megerősítette az erről szóló értesülésünket.

A HATÁRON TÚLI MAGYAROK ÁLLAMPOLGÁRSÁG NÉLKÜL SEM SZÁMÍTANAK KÜLFÖLDINEK

„Igen, hazai játékosnak számít, akinek nincs magyar állampolgársága, de magyar származású" – írta válaszában a szövetség.  

 
A Nemzeti Sport múlt héten a határon túli magyar játékosok iránt megnövekedett érdeklődés miatt is indította sorozatát, melyben külföldön született magyar futballistákkal ismerkedhetünk meg. Az első részben Urblík Józsefet mutattuk be, az NS szerdai számában pedig Tumma Gergelyről olvashatnak.

Itt jön viszont az igazán érdekes kérdés: a magyar származást hogyan kell igazolni? (Lehet-e egyáltalán?)

„Elegendő, ha valamely felmenője bizonyíthatóan magyar állampolgár volt! Nincs előírva, hogy ezt milyen dokumentummal igazolja. Fentiekről a sportszervezet és a játékos együttesen nyilatkozik" – szól a szövetség reagálása.

Vagyis eszerint, ha például egy szlovák futballista nyilatkozik arról a klubjával együtt, hogy ő magyar származású (függetlenül attól, hogy az vagy sem), akkor innentől nem számít légiósnak, papíron hazai játékos lesz. (Tegyük hozzá, még ha igazolja is valaki, hogy mondjuk a nagyszülője volt magyar állampolgár, az még mindig nem feltétlenül egyenlő a magyar származással.)

Az MLSZ szándéka a szabályozással és a módosításokkal együtt nyilvánvaló és maximálisan  támogatható: minél több magyar, illetve magyar származású futballista szerepeljen az NB I-ben. Nagyon úgy tűnik azonban, ezt a szándékot szinte lehetetlen úgy szabályba foglalni, hogy ne maradjanak így vagy úgy kiskapuk. Innentől pedig  a klubokon, illetve a játékosokon múlik, mennyire akarnak (vissza)élni ezzel.

A hazai viszonyokat ismerve azonban van egy sejtésünk, hogy már ősszel is akadt olyan NB I-es klub, amely élt a szabályok adta lehetőséggel, és volt olyan nem magyar származású labdarúgó, aki hazai státusúként lépett pályára.   

 

A Nemzeti Sport digitális formában - az e-újságért kattintson ide!

2018.01.22 09:24:56

Labdarúgó NB I BABJÁK BENCE

„Ötleteket átvehetünk külföldről, de egy az egyben nem másolhatjuk. A két kultúrát közelíteni kell egymáshoz.”

2018.01.22 09:59:26

Labdarúgó NB I PIETSCH TIBOR

„Husztival alig beszéltem az anyagiakról. Magyarországon az értékgondozás terén is elmaradunk.”

2018.01.22 00:11:00

Labdarúgó NB I DLUSZTUS IMRE

ALAPVONAL.A labdarúgás hazai átfogó modernizációjához szükséges a magas szintű szakmaiság, az európai infrastruktúra, a minőségi utánpótlás-nevelés, a törekvéseket értőn honoráló közvélemény.

2018.01.19 23:34:31

Labdarúgó NB I nemzetisport.hu

Az NB III-as Szekszárd már a 3. percben hátrányban volt. Az NB I éllovasa még négy lesgólt is szerzett.

2018.01.16 13:54:16

Labdarúgó NB I HARMATH ÁKOS, PÓR KÁROLY

Az őszi produkciókat összefoglaló számok alapján megnéztük, mely csapatnak milyen poszton lenne szüksége erősítésre.