„Mit akartok? Nyerjük meg a BL-t?”- A Loki-jelenség

Pór KárolyPór Károly
Vágólapra másolva!
2010.12.28. 14:42
null
Bajnokünneplés – eddig ötször indulhatott a fieszta (Fotó: M. Németh Péter)
Mint mindig, az év végéhez közeledve idén is felidézzük, mi történt az elmúlt tizenkét hónapban a sport világában. Szubjektív írásunkban ezúttal a magyar fronton 2010-ben mindent megnyerő DVSC labdarúgócsapatával foglalkozunk. Felidézzük a Loki egy évtizedét a „kieséssel” zárult 2000–2001-es szezontól az idei Európa-liga szereplésig.

 

 

A KIESÉSTŐL A BAJNOKOK LIGÁJA- ÉS EURÓPA-LIGA-CSOPORTKÖRIG

NAGY ERDŐ, NAGY TÁMOGATÁS, NAGY STADION
 

A DVSC kapcsán meg- kerülhetetlen a többmilliárdos állami beruházással épülő Nagyerdei Stadion kérdése. A PSV elleni El-meccs előtt beszélgettem egy debreceni szurkolóval, aki hitetlenkedve hallgatta, hogy én annak ellenére örülök a debreceni stadion tervének, hogy nem vagyok odavalósi, sőt egyetlen rokonom sem lakik arrafelé. „Azt hittem, minket mindenki utál!" – mondta némi öniróniával a drukker.

 

Lehet, hogy velem van a baj, de tényleg őszintén örülök, hogy végre lesz az országban egy olyan stadion, amely megfelel az UEFA és a FIFA magas szintű előírásainak (a tervek szerint BL- Eb és vb-döntő kivételével minden nemzetközi meccs megrendezésére alkalmas lesz), és amelyben úgy is lehet meccset rendezni, hogy biztonsági okok miatt nem kell lezárni a felső karéjt...

 

A döntéshozók végre kezdik észrevenni, hogy először kell építkezni, és aztán lehet kezdeni pályázni, mondjuk egy Eb megrendezésére – nem pedig fordítva, ahogy azt eddig tettük.

 

A debreceni stadionépítés kapcsán megfogalmazódó ellenérveket hallva már-már olyan érzése támadhat az embernek, hogy Magyarország nem csak tízmillió szövetségi kapitány (ahogy mondani szokták), hanem az irigyek országa is.

 

A különböző fórumokon az egyik leginkább hangoztatott kifogás, hogy a debreceni stadion állami pénzből épül. Mutasson akkor valaki még egy olyan befektetőt – a győri Tarsoly Csabán kívül –, aki a mai gazdasági helyzetben felvállalna Magyarországon egy ilyen mérvű beruházást! Én egyet még tudok mutatni Kevin McCabe személyében, de az általa beígért stadionban nem mostanában fognak mérkőzést rendezni... Az ő példája is mutatja, lehet várni (külföldi) messiásokra, csak éppen nem érdemes. Vegyük tudomásul, ha az állam nem ruház be, akkor itt soha az életben nem épülnek húszezres stadionok.

 

Na jó, de miért van erre egyáltalán szükség és miért éppen Debrecenben? – szól a másik sokat hangoztatott kifogás.

 

Hát, ha komolyan gondoljuk, hogy szeretnénk felzárkózni Európa középmezőnyéhez, akkor azt a felzárkózást a létesítmények szintjén is el kell kezdeni. És igaz ugyan, hogy a Loki bajnoki meccseire jelenleg csak néhány ezren kíváncsiak, de ha a csapat gyakori szereplőjévé válna a nemzetközi kupák csoportkörének (legyen szó akár az El-ről, akár a BL-ről), akkor kihasznált lehetne a létesítmény. És, hogy miért Debrecen? Miért ne? Elvégre mégiscsak az elmúlt évek legsikeresebb magyar csapatáról beszélünk.

 

És arról sem szabad megfeledkezni, hogy korábban például Újpesten is állami beruházással újult meg a stadion (nagyon rá is fért a Megyeri úti létesítményre), sőt a fővárosi csapatok hosszú évtizedekig nagyon jelentős állami hátszéllel működhettek – most egy kicsit megfordult a széljárás.

 

„Ha majd meccsre jársz, meglátsz sok csodát..." – így kezdődik a Loki-szurkolók egyik kedvenc dala. Nos, az elmúlt tíz esztendőben a debreceni szurkolóknak valóban sok csodában volt részük.

2001-ben papíron kiesett a csapatuk az élvonalból (csak a BKV Előre visszalépése miatt maradhatott az NB I-ben az együttes), három évvel később viszont már a bajnoki címért harcolt a Debreceni VSC, az utolsó fordulóban úgy lépett pályára az Üllői úton, hogy ha nyer, akkor aranyérmet ünnepelhet. Sándor Tamásék azonban 3–1-re kikaptak, így a Fradi lett a bajnok, a Debrecen pedig a 3. helyen zárt (második az MTK-val ikszelő Újpest lett, ez volt a zöld-fehérek eddigi utolsó bajnoki címe, és az utolsó alkalom, amikor két fővárosi klub zárt az első két helyen), a ferencvárosi tábor pedig egy emberként skandálta (néhány jelzővel megspékelve): „Sose lesztek bajnokok..."

Azóta sok minden történt. Az elmúlt hat szezonból ötször a Loki lett a bajnok, a 2009–2010-es idényben pedig mind a három hazai sorozatot megnyerte a csapat, úgy, hogy közben 2009 őszén a Bajnokok Ligájában szerepelt, idén pedig az Európa-liga csoportkörében. A vidéki „kiscsapat" megkerülhetetlen tényezővé, ha úgy tetszik, jelenséggé vált a magyar labdarúgásban...

Persze, most alighanem olvasóink tucatjai kezdik el sorolni nevetve a DVSC BL-vereségeit vagy az Európa-ligában elszenvedett öt fiaskót (ennél a pontnál jegyezzük meg, a PSV elleni idegenbeli és a Metaliszt elleni hazai meccset leszámítva, helyt állt a csapat, arról nem beszélve, ahhoz, hogy valamelyik kupa csoportkörébe bekerüljön egy magyar együttes, előtte a selejtezőben párharcokat kell megnyernie…), mire a debreceniek rávághatják, ahogy egy olvasónk meg is tette: „És? Mit akartok? Nyerjük meg a Bajnokok Ligáját? Mi legalább ott voltunk!"

SIKERKOVÁCSOK; AZ EL NEM ISMERT HERCZEG

Az elmúlt fél évtized sikereiben főszerepet játszottak olyan erősen debreceni kötődésű, sztárallűröktől mentes csupa szív játékosok, mint az első bajnokcsapatból Sándor Tamás, Madar Csaba, Szatmári Csaba vagy még most is a kerethez tartozó Bernáth Csaba és Dombi Tibor. (Utóbbiról sokat elárul az a pillanat, amikor a ZTE elleni bajnokin, egy nappal szerződéshosszabbítása után, a földön fekve, fejjel mentett meg egy labdát, csak, hogy ne legyen bedobás a vendégek javára). A mostani csapatból említhetjük még Kiss Zoltán vagy Varga József nevét is.

A sikerek a futballisták mellett köszönhetők Szima Gábor tulajdonosnak is, aki 2001 óta nem kevés pénzt áldozott a klubra. Ő azon maroknyi magyar vállalkozó közé tartozik, akik nem sajnálják a pénzt a hazai labdarúgásra, sőt hisznek benne, hogy megfelelő befektetés után akár nyereségessé is tehető egy honi futballvállalkozás. Szima Gábor azon kevesek közé tartozik, akik nem néznék tétlenül, hogy kedvenc csapatuk a Vedomosztyi orosz gazdasági lapban, egy hirdetésben keres külföldi befektetőt...

És végül, de nem utolsó sorban a sikerek köszönhetők Herczeg Andrásnak.

Az edzőnek, aki a legmagasabb végzettséget igazoló pro-licences bizonyítvány nélkül nyert egy év alatt (2009 júniusa és 2010 nyara között) két bajnoki címet, Magyar Kupát, Ligakupát és közben bejutott csapatával a Bajnokok Ligájába is.

Az edzőnek, akit az utóbbi évek legnagyobb sikersorozata ellenére sem tartott érdemesnek a hazai szakma arra, hogy a legjobb szakembernek járó Sebes Gusztáv-díjjal jutalmazza, és debreceni szakvezetőként valószínűleg most már nem is fogja megkapni az elismerést. (Tavaly Csertői Aurél, idén pedig Mezey György kapta a díjat. Érdekes, hogy a minden fronton taroló Loki egyetlen futballistáját sem díjazták a 2010-es esztendőben...)     

Azért nem, mert jövőre már nem ő irányítja a DVSC-t. Ő döntött így, de hiányozni fog. Hiányozni fog az őszintesége, a labdarúgás és a csapata iránti alázata, a lelkesedése. Ha hibázott, azt mindig felvállalta, a vereségek után nem keresett kifogásokat, játékosait a legritkább esetekben kritizálta nyilvánosan, sőt, általában védte őket, a góloknak pedig sokszor jobban örült, mint maguk a futballisták.       

ÚJ KORSZAK KEZDŐDHET

Mint minden sikeres időszaknak, úgy a debreceninek is vannak árnyoldalai. A Rudolf-ügy, a Máté-ügy, Mészárosék ügye vagy éppen az őrbódés balhé mind ebbe a kategóriába sorolandó. Ahogy az is, hogy Debrecenben a sikerek ellenére nem nő, hanem inkább csökken a nézőszám, a Szolnok elleni hazai bajnokin pedig a drukkerek nézeteltérésbe is kerültek a vezetőkkel.

Ezekre az esetekre most fölösleges lenne egyenként kitérni, de a tanulságokat érdemes levonni az arra illetékeseknek: egy klub nem attól fog jól működni, hogy problémák esetén a sajtót ostorozó közlemények tucatjait adják ki, és a vezetőket szidalmazó drukker stadionból való kitiltása sem biztos, hogy eléri a kívánt eredményt. Rudolf Gergely szerződését nem az újságírók rontották el (a rosszul dátumozott szerződés miatt a csatár ingyen szerződött a Genoához), ahogy Máté Péter Európa-liga-nevezését sem a sajtó munkatársai felejtették el, és a Mészáros-Polekszics ügyben is az UEFA rendelt el a vizsgálatot. A debreceni ultrák pedig a 17. fordulóban (ami végül az időjárás miatt elmaradt) a meccs helyett közös pörköltfőzést terveztek, válaszul a klub közleményére, amelyet az említett nézeteltérés után fogalmaztak meg.  

Herczeg András távozásával egy korszak lezárult Debrecenben. Hogy az elkövetkező időszak is tartogat-e „sok csodát”, azt most még nem tudni, mindenesetre a DVSC elmúlt két idénye, az hogy a Loki „házhoz hozta Európát", hogy Magyarországon is lehetett BL- és El-meccseket látni, mindenképp megérdemel egy kalapemelést.

Köszönjük! Szép volt fiúk!

 

DEBRECENI FOCIÉVTIZED

2000–01 2001–02 2002–03 2003–04 2004–05 2005–06
Bajnoki helyezés 11. 9. 3. 3. 1. 1.
Bajnoki pontszám 47 44 53 56 62 68
Magyar Kupa 1. nyd. 2. 3. ford. nyd. ed.
BL             3. sel.
El/UEFA-kupa 1. ford.   3. ford. 1. ford.
             
  2006–07 2007–08 2008–09 2009–10 2010–11  
Bajnoki helyezés 1. 2. 1. 1. ?  
Bajnoki pontszám 69 64 68 62 ?  
Magyar Kupa 2. 1. nd. 1. ?  
BL 2. sel. 2. sel. főtábla 3. sel.  
El/UEFA-kupa 2. sel. főtábla  

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik