NB I: A kék ruhás Mikulás a hibáival döntően befolyásolta a meccset – Feczkó

KISVÁRDA–DIÓSGYŐR 1–2

FECZKÓ Tamás, a Kisvárda Master Good vezetőedzője

– Mit lehet ilyenkor mondani?
– Megérdemelten szerezte meg a Diósgyőr a vezetést, még ha elég vitatható körülmények között is. Ekkor ránk erőltette akaratát az ellenfél, és nem úgy működött a játékunk, ahogyan szerettük volna. A második játékrészben váltottunk, és sokszor a szerencse, illetve a kulcspasszok hiánya akadályozta meg az egyenlítésünket. A napokban volt Mikulás, most is itt járt, csak kék ruhában érkezett, és három olyan hibát követett el, ami döntően befolyásolta a mérkőzést.

– Melyek voltak ezek?
– Talán nem véletlenül hívták ki a VAR-buszból a játékvezetőt, nézze meg a tizenegyes előtt szituációt, mert csak ő látta annak. A második gól előtti szabadrúgásnál nem történt szabálytalanság, ellenben a második félidő közepén a tizenhatoson belül tisztán kézzel ütött a labdába Godfrey Stephen. Nem tudom, azt miért nem vette észre senki, akinek észre kellett volna vennie.

– Remélte, hogy a stabilitás mellett a támadójáték is javul majd?
– Dolgoztunk ki helyzeteket, ennyi kapura lövésünk, mint most, az előző két meccsen összesen nem volt. Többször be tudtuk juttatni a labdát a tizenhatoson belülre, de hiába, mert nem született meg idejében az a gól, amely a folytatásra hitet és lendületet adhatott volna. Ugyanakkor nem kérdés, elöl tovább kell javulnunk.

KUZNYECOV Szergej, a Diósgyőr vezetőedzője

– Nagy megkönnyebbülés két rosszabbul sikerült meccs után újra nyerni?
– Főleg azért, mert izgalmas találkozót nyertünk meg. Az első félidőt uraltuk, meg tudtuk szerezni a vezetést, igaz, előtte Artem Odincovnak kellett bravúrral védenie a szögletet követő fejesnél. A második játékrészben nyomást helyezett ránk az ellenfél, és nekem az volt a legfontosabb, hogy a nehéz pillanatokat mindenki férfiasan átvészelte. A küzdőszellem, amelyet időnként hiányoltam, ezúttal megvolt, és bár nem a legjobbunkat nyújtottuk, akarással sok mindent kompenzáltunk.

– A meccs előtt arról beszélt, vissza kell térni a kezdetekhez, amikor sikeres volt a csapat. Erre gondolt?
– Ilyenkor, amikor hasonló tudású csapatok találkoznak egymással, nemcsak a technika vagy a taktika dönt, hanem a mentális tényezők is. Ebben sokat javultunk, mindenki hozzátette a magáét a győzelemhez. Fontos volt továbbá, hogy a középpályásaink is egyensúlyt tudjanak teremteni a támadó- és védekező játék között.

– Erre mondják, hogy igazi célfutball volt?
– Két rosszul sikerült meccs után nem lehet csak a támadásra építeni a taktikát, fontos volt az egyensúly. A két szélsőhátvédünk ezúttal is gyakran ment volna előre, őket időnként vissza kellett fogni, hogy a védekezésről se feledkezzenek meg. Tudtuk, a Kisvárda az átmenetekben lehet veszélyes, ezeket is meg kellett akadályoznunk.

MEZŐKÖVESD–FEHÉRVÁR FC 0–2

KUTTOR Attila, a Mezőkövesd vezetőedzője

– Nehezen viselte a meccsvégi feszültséget...
– Nehéz bármit is mondani, mert veszítettünk. Csak magamat tudom ismételni: olyan játékot mutattunk be immár harmadik alkalommal, amelynél jobbra nemigen vagyunk képesek. Sajnos hiába játszott jól a csapat Diósgyőrben, a Ferencváros ellen és most is, pont nélkül maradtunk. Nem tudjuk kihasználni lehetőségeinket, és az ellenfelek ezért megbüntetnek minket.

– Mi kellett volna a gólhoz?
– Jobb összpontosítás. Nem lehetett egyébként fejjel rohanni a falnak, mert a Fehérvár nagyon jó csapat. Magunkban kell keresni a hibát, hiszen rúgott gól nélkül nem lehet mérkőzést nyerni.

– Sárga lapot kapott, majd kiállította a játékvezető: hogyan éli ezt meg?
– Ami a találkozó végén történt, azzal – most már – nem szeretnék különösebben foglalkozni, de máskor ilyen játékkal és ennyi helyzettel mindenképpen mérkőzést kell nyerni.

Bartosz GRZELAK, a Fehérvár vezetőedzője

– Az első félidőben igencsak takarékos üzemmódban játszottak – miért?
– Alkalmazkodnunk kellett a nehéz talajhoz is, de azért az utolsó pillanatokban megmutattuk, hogy erősek vagyunk. A mérkőzés nagy részében nem voltunk elég jók akkor, amikor nálunk volt a labda: ha megszereztük, három-négy passz után el is veszítettük. Úgy gondolom, korrekt eredmény született.

– Milyennek látta az ellenfelet?
– A Mezőkövesd az utóbbi öt-hat forduló alapján a bajnokság egyik legerősebb együttese lett, úgyhogy mi sem számítottunk könnyű mérkőzésre. A hazaiak sokat birtokolták a labdát, mi pedig védekezésre kényszerültünk. A játékosok végig koncentráltan futballoztak, és azt is láthattuk, hogy ellenfelünknek voltak veszélyes helyzetei. Örülhetünk a győzelemnek.

– Kilencven perc után is bízott a győzelemben?
– Persze, hogy bíztam. A játékosaink mentalitását ismerve mindig megvan az esély arra, hogy gólt szerezzenek. Ha megnézzük a mérkőzéseink utolsó tíz perceinek krónikáját, látható, a meccsek hajrában mi szereztük a legtöbb gólt. Tényleg sohasem adjuk fel.