Az év NB I-es kifogásai: a meleg és a labda; Loki-rekord

HÚSZEZER NÉZŐ DEBRECENBEN: A FRADI–ÚJPEST DERBI KIVÉTELÉVEL 15 ÉVE NEM VOLTAK ENNYIEN MAGYAR BAJNOKIN

Fantasztikus hangulat, nagyszerű körítés, csaknem húszezer néző – a debreceni Nagyerdei Stadionban lejátszotta első bajnoki mérkőzését a DVSC-Teva, a listavezető 3–1-re győzött Újpest ellen. Azzal, hogy elbírta a stadionavatóval, a telt házzal járó nyomást, és hogy a bajnoki cím szempontjából is nagyon fontos sikert aratott, kiérdemelte tőlünk a hét csapata címet. Debrecenben évtizedek óta nem voltak ennyien futballmérkőzésen, s a megközelítőleg húszezres szám csak azért nem nézőcsúcs ebben a kiírásban, mert ősszel (2013. szeptember 22-én) még ennél is többen tekintették meg a Ferencváros–Újpest derbit: a Puskás Ferenc Stadionban 22 094-en voltak

Vidéken ebben az évben kiemelkedően ez a legnagyobb nézőszám, és az utóbbi évtizedben – a már említett, őszi Fradi–Újpest mérkőzés kivételével – magyar bajnoki mérkőzésen ilyen magas látogatottságot sehol nem regisztrálhattunk.

Sokszor már annak is örülnünk kell, ha egy-egy itthoni meccsre tízezernél többen mennek ki. Amióta a Ferencváros az Üllői úti létesítmény újjáépítése miatt a Puskás Ferenc Stadionban fogadja ellenfeleit, több alkalommal is tízezer fölé ugrott a nézőszám, vidéken viszont egyre ritkábban fordul elő, hogy ennyien vannak bajnoki meccsen – ennek (sok más összetevő mellett) az is az oka, hogy a legtöbb vidéki együttes stadionjába a különféle átalakítások után már nem is férnek be tízezren.

Tavaly, azaz a 2012–2013-as szezonban a májusi Győri ETO–Ferencváros találkozón az ETO Parkban 13 700-an szurkoltak, a kiugróan magas szám a bajnokavatás lehetősége miatt volt, és a hazaiak 1–0-s győzelme után aranyérmet ünnepelhettek a győriek. A 2011–2012-es évadban a 2011 novemberében lejátszott DVTK–FTC mérkőzésen regisztráltak 11 398 nézőt, előtte volt két-három olyan szezon, amikor vidéki bajnoki meccsen nem voltak tízezernél többen.

Visszafelé haladva az időben ragadjunk ki néhány példát nagy nézőszámokra vidéken – a teljesség igénye nélkül (és tegyük hozzá gyorsan azt is: ezek a sajtóban megjelent, becsült számok, hivatalos adatok nincsenek, merthogy a klubok nem közöltek pontos nézőszámot…). 2006-ban, majd 2007-ben az utolsó fordulókban a bajnok DVSC hazai meccsein többször is írt lapunk, a Nemzeti Sport tízezernél magasabb nézőszámot az Oláh Gábor utcában, 2005 tavaszán Diósgyőrben a Ferencváros ellen 13 ezren, az Újpest ellen 12 ezren voltak, míg 2002 augusztusában az élvonalba visszakerült Békéscsaba 15 ezer néző előtt fogadta az FTC-t.

A 2001–2002-es szezonban Zalaegerszegen volt futballőrület, a bajnoki címet elhódító ZTE több hazai meccsén is kiugróan magas volt a nézőszám: az MTK ellen például 13 500, a Dunaferr ellen 14 500, míg a Ferencváros vendégjátéka alkalmával 16 000 nézőről számolt be a média, ugyanezt a 16 ezres nézőszámot egy évvel korábban, 2001 márciusában is hozta a Zete, szintén a Fradi ellen.

A 2000-es évek első felében az FTC és az Újpest fellépésekor Székesfehérváron és Siófokon is összejött néha 10–12 ezer néző, 2001 áprilisában Győrben 15 ezren, egy hónappal később Dunaújvárosban 13 ezren voltak kíváncsiak a Ferencváros elleni bajnokira. Az 1999–2000-es szezonban az újonc Szeged LC első hazai meccsére, a Győri ETO ellen (13 000) és a szintén újonc Nagykanizsa első otthoni találkozójára, a megyei rivális ZTE ellen (12 000) voltak nagyon sokan kíváncsiak, sőt tavasszal, amikor a Pécs a Gázszer FC játékjogának megvásárlása után visszatért az élvonalba, az első hazai mérkőzésre, a Siófok ellen 10 ezren mentek ki.

Arra viszont, hogy legalább húszezres nézőszámot találjunk, az 1998–1999-es idényig kell visszamenni: ebben a szezonban Nyíregyházán, a DVSC vendégjátékánál (16 000), Zalaegerszegen, az FTC érkezésekor (18 000) és Diósgyőrben, az MTK látogatásánál (18 000) is rengetegen voltak, ám akadt két olyan mérkőzés, amelyre 20 ezren mentek ki: 1998. augusztus 22-én a Diósgyőr–Kispest, 1999. április 24-én a Győr–Ferencváros meccsen voltak ennyien. Tehát 1999 tavaszán, azaz tizenöt évvel ezelőtt voltak legutóbb vidéken húszezren bajnoki meccsen.

Győrben, a Reszeli Soós István-érában a látványos futballt játszó, fordulókon át listavezető (de a végén mind a kétszer 4. helyen záró) ETO-ra nemegyszer voltak rengetegen kíváncsiak, 1997 és 1999 között 13 olyan hazai mérkőzésük volt a zöld-fehéreknek, amelyre legalább tízezren látogattak ki (még a Gázszer FC ellen is egyszer 12 ezren), és az utóbbi bő másfél évtized rekordját is az ETO tartja: 1998. május 9-én a Fradi ellen 28 000 néző volt a helyszínen, még az 1977-ben átadott Rába ETO-stadionban.

De az 1997 őszén Tornyi Barnabás irányításával remek félidényt futó diósgyőrieknek sem kell „szégyenkezniük”, hiszen az 1997–1998-as kiírásban a Kispestet és a Vasast 16 ezer, a Győrt és az MTK-t 18 ezer néző előtt fogadták, míg 1997. augusztus 23-án az Újpest, 1998. május 23-án pedig a Ferencváros ellen 22 ezren voltak a diósgyőri stadionban.

DVSC-Teva–Újpest 3–1

A SZEZON KIFOGÁSAI

A labdarúgó NB I 28. fordulóját követően több figyelemfelkeltő edzői értékelést is hallhattunk. Mind közül kiemelkedik a pápai megbízott tréner, Nagy Mihály kecskeméti értékelése, csapata 1–0-s vereségét követően, illetve a kaposvári vezetőedző, Selymes Tibor nyilatkozata a Videotonnal szembeni 0–2 után. Előbbi szerint a májusi meleg, utóbbi szerint pedig a labda nem volt jó hatással a játékosaira.

„Hogy néhányan nagyon gyenge teljesítménnyel rukkoltak ki? Az enyhe kifejezés… Néhány játékos hosszú kihagyás után tért vissza, a meleg sem tett jót nekik, de ilyen gyengén, visszafogottan akkor sem lenne szabad játszani egy NB I-es mérkőzésen” – fogalmazott Nagy Mihály.

„Amit ilyen rövid idő alatt meg lehet tanulni, azt mi megtanultuk, a labda nélküli mozgásunkat tényleg nem érhette kritika. Hiába vagy azonban szervezett, ha a labdával már nem tudsz mit kezdeni, nem tudsz játszani, mert ehhez hiányzik a tudás. Holott csakis futballal lehet meglepni az olyan csapatokat, mint a Videoton. Mondhatok én bármit az öltözőben, úgy fest, az a játékosok egyik fülén bemegy, a másikon meg ki” – értékelt Selymes Tibor.

Az elmúlt években sok mindent hallhattunk már kifogás gyanánt, kezdve a magas fűtől a fellocsolt pályán át a tíz emberrel védekező ellenfélig, most pedig kiderült, a májusi meleg és a labda is meg tudja zavarni az NB I-es profikat.

Érdekes volt egyébként a Ferencváros vezetőedzőjének, Thomas Dollnak is a nyilatkozata, aki elismerte, hogy a DVTK nem kapott meg ellenük egy tizenegyest (Ferencváros–Diósgyőr 2–1). „A tizenegyesgyanús szituációnál szerencsénk volt! Maradjunk annyiban, hogy mindenki behunyta a szemét. Nem panaszkodhatunk a bíróra” – fogalmazott a német szakember a Vladan Csukics, Miroszlav Grumics találkozó kapcsán, amire Puhl Sándor a Sport Tv Harmadik félidő című műsorában azt mondta, Grumics rosszkor esett el…

A fehérvári José Gomes szavai is érdekesek voltak: „Minden egyes alkalommal a Videoton érdekeit tartottam szem előtt, olykor még a saját érdekeimet is a csapat eredményessége alá rendeltem.” Olykor a saját érdekeit is a csapat eredményessége alá rendelte? Ezt, hogy kell érteni? Egy csapat nem attól csapat, hogy az egyének mindig (és nem csak olykor) alárendelik a saját érdekeiket a csapaténak, mert a csapat eredményessége a legfontosabb?

Az újpesti Nebojsa Vignjevics pedig a debreceni stadionavatóra vitt ajándékokról beszélt együttese 3–1-es debreceni vereségét követően: „A találkozó elején a Debrecennek szinte helyzete sem volt, ekkor adtuk oda az első ajándékot, amit a stadionavatóra hoztunk. Ezt követően ugyanúgy mentünk előre, sikerült is egyenlíteni, majd a második félidő elején odaadtuk a második ajándékot is.”

HÁROM ÖNGÓL A FORDULÓBAN – EZ SZEZONREKORD!

A mögöttünk hagyott forduló amiatt is emlékezetes maradhat, mert három öngól született – ebben a szezonban korábban egyetlen fordulóban sem vétettek ennyi öngólt a játékosok! A negatív rekordot eddig a 6. forduló tartotta, amikor két öngól esett: a paksi Szabó János és az MTK védője, Kálnoki Kis Dávid talált saját kapujába.

Az ősszel lejátszott 17 fordulóban összesen 405 gól esett, ebből 12 volt öngól, ez nagyjából a találatok 3 százaléka volt (2.96%). Tavasszal ebben a tekintetben sokáig jól álltunk, ugyanis az első kilenc fordulóban mindössze két öngólt jegyezhettünk fel, mind a kettő a fehérvári Marco Caneira nevéhez fűződött: a Videoton portugál védője előbb a Paks, majd a DVSC ellen volt balszerencsés, és került be róla saját kapujába a labda – ő egyébként az egyetlen játékos az NB I-ben, aki a 2013–2014-es szezonban két öngólt hozott össze.

Az utóbbi két fordulóban aztán beindult az „öngólgyártás": a 27. fordulóban, az MTK elleni meccsen az újpesti Nagy János rúgta saját kapujába a labdát, a 28. fordulóban pedig hárman is öngólt vétettek: a Puskás AFC védője, Szekeres Adrián az MTK ellen (egészen hihetetlen találat volt, háttal állt a védő a saját kapujának, mégis öngól lett a lecsúszott felszabadítási kísérletből), a mezőkövesdi Szalai Vilmos Pécsen, míg az újpesti José María Antón Debrecenben talált be csapata kapujába.(A győri Michal Svec is a saját kapujába talált a Honvéd elleni meccsen, de azt a gólt a játékvezető végül a kispesti Vécsei Bálintnak jegyezte be).

Ha csak a tavaszt nézzük, a 211 gólból hat volt öngól, ez a találatok 2.84 százaléka, vagyis 12 századdal kevesebb, mint az őszi érték (2.96) – nem számottevő a különbség.

Összességében eddig 18 öngól esett, a sereghajtó kaposváriak és a 13. helyen szerénykedő újpestiek egyaránt három öngólt vétettek. Már az ősszel is feltűnt, hogy milyen sok légiós található a névsorban, az öngólok felét nem magyar állampolgárok hozták össze.

B MINT FERENCVÁROS

A Ferencváros labdarúgócsapata B-betűs játékosainak köszönhette a DVTK elleni 2–1-es sikert. Az első gólt Philipp Bönig szerezte, aki a találata után a hét mentését is bemutatta, amikor a 38. percben Augusto Batioja lövésénél a gólvonalról vágta ki a labdát. A 84. percben pedig Busai Attila kapusról kipattanó lövését váltotta gólra Böde Dániel.

Bönig a 29. NB I-es meccsén szerezte az első gólját. Korábban a német első osztályban 140 találkozón lépett pályára szerzett gól nélkül, ezzel top ötben volt a Bundesligában azon mezőnyjátékosok sorában, akik a legtöbb német élvonalbeli meccsen szerepeltek szerzett gól nélkül. Pályafutása legutóbbi bajnoki gólját a szombatit megelőzően 2003 februárjában a Duisburg játékosaként jegyezte a Karlsruher SC ellen 2–0-ra megnyert német másodosztályú meccsen.

Böde azért nem ilyen régen szerezte legutóbbi gólját, hiszen tavasszal, még március 29-én a Lombard ellen betalált, azóta négyszer lépett pályára úgy, hogy nem talált a kapuba. Tavasszal összesen pedig kilenc meccsen egy gól volt a mérlege a DVTK elleni találkozóig, ami a legrosszabb mutatója volt, mióta 2012-ben a Fradihoz igazolt. A Diósgyőr ellen három forduló után először kezdett (igaz, a 25. fordulóban eltiltás miatt nem játszhatott), és újra kapuba is talált (ez volt a 11. találata ebben a szezonban).

Busai pedig a Ferencváros legutóbbi négy góljából háromban döntő érdemeket szerzett, a Kaposvár és a Mezőkövesd ellen győztes gólt lőtt, a Diósgyőr ellen pedig az ő kipattanó labdáját váltotta gólra Böde, és ezt megelőzően is volt kísérlete, amelynél Nenad Rajics nagy bravúrral védett.

A Ferencváros sorozatban hetedik bajnoki győzelmét aratta, hasonló szériára 1996 ősze óta nem volt példa.

Ferencváros–DVTK 2–1

SZAVICSÉ A 600. GÓL

A 28. forduló előtt 593 találatnál tartott az NB I mezőnye, várható volt, hogy a hétvégén megszületik a szezon 600. gólja.

A pénteki MTK–Puskás AFC (2–1) találkozón három gól esett, majd a szombati első mérkőzésen, az FTC–DVTK (2–1) összecsapáson is három gólt szereztek a felek, így ekkor 599 találatnál jártunk. Szombaton, 16 órakor tehát úgy kezdődött el egy időben a KTE–Lombard Pápa és a PMFC–Mezőkövesd meccs, hogy amelyiken előbb esik gól, az lesz a szezon 600. találata.

Nos, Kecskeméten a 3. percben Vladan Szavics büntetőből betalált, így ő az újabb „jubileumi” gól szerzője. A KTE középpályása ezzel a szombathelyi Németh Márióhoz (100. gól), a Puskás AFC csatárához, Lencse Lászlóhoz (200.), az MTK-s Varga Szabolcshoz (300.), a ferencvárosi Böde Dánielhez (400.) és a szintén ferencvárosi Leonardóhoz (500.) csatlakozott.

TOVÁBBI LEGEK, ÉRDEKESSÉGEK

Az NB I-ben a Lombard ellen ítélték meg a legtöbb büntetőt. Szombaton a Kecskemét ellen is 11-esből kapott góllal maradtak alul a pápaiak. Tavasszal már hat 11-est ítéltek ellenük, ebből ötöt gólra is váltottak az ellenfelek, míg ősszel ötből négyet, így összesen tizenegy 11-est végeztek el a Pápa ellen az NB I-es szezonban, ezekből kilenc találat született.

A hét legszebb góljának Nyilasi Tibor a Harmadik félidőben a debreceni Vadnai Dániel Újpest elleni bombáját választotta. A hét gólpasszát is debreceni játékosnak ítéltük, Korhut Mihálynak, aki estében, a kapunak háttal pörgette fel a labdát az első gólt szerző Kulcsár Tamásnak.

A hét szabadrúgását a Győr ellen a kapuba csavaró Honvéd-játékos, Kapacina Valér végezte el.

A hét legbizarrabb sérülését az MTK csatára, Torghelle Sándor produkálta, aki kezdett volna a Puskás Akadémia ellen, de közvetlenül a meccs előtt csípőízület-sérülést szenvedett a sportszára felhúzása közben, ezért nem léphetett pályára.

A hét legfurcsább esete, a pécsi Koller Krisztiáné. A házi góllövőlistát 12 góllal vezető középpályást korábban felfüggesztette a klubja a munkavégzés alól addig, amíg nem épül fel korábbi sérüléséből. A nyáron lejáró szerződését meghosszabbítani nem akaró játékos a héten a Nemzeti Sport Online elmondta, felépül sérüléséből, kész a játékra a Mezőkövesd ellen, majd egy nappal a 31. születésnapját követően közölték vele, hogy ismét felmentik a munkavégzés alól az első csapatnál, az U21-esek edzését kell látogatnia.

A hét legnagyobb kapushibáját a pécsi Gőcze Gergő követte el, aki a mezőkövesdi gólszerző, Balajti Ádám elé ütötte a labdát. A legnagyobb bravúrokat pedig az MTK–PAFC meccsen jegyeztük fel: az első félidőben a vendégek kapusa, Lubos Hajdúch a levegőben úszva ütötte ki Vass Patrik lövését, míg a másik oldalon Hegedüs Lajos a hajrában kapu fölé tolta Lencse László fejesét. Ugyanakkor nagyot védett a diósgyőri Nenad Rajics is a Ferencváros ellen Busai Attila léc alá tartó lövésénél.

Végezetül megemlékezünk egy hosszú sorozat zárásáról: a Haladás 2013. december 1. után, a hatodik hazai NB I-es meccsén kapott újra gólt. Akkor a fehérvári Nikolics Nemanja, a hétvégén pedig a paksi Simon Attila talált be, mindketten 11-esből. A tolnaiak győzni is tudtak Szombathelyen, legutóbb a 15. fordulóban, november 23-án, a Pécs nyert vendégként a vasi megyeszékhelyen bajnokit.