Női vb-meccseket is manipulált a bundamaffia?

Hosszú – és elkeserítő – interjút adott a CNN hírtelevíziónak a nemzetközi bundabotrány egyik főszereplője, a szingapúri Wilson Raj Perumal. Az úriembernek nemigen nevezhető bűnöző többször ült börtönben, mint Bruno Bini a francia válogatott kispadján, és saját bevallása szerint közel száz mérkőzés végeredményét manipulálta. Mindezt sokféle módon megtehette: volt, hogy a játékosokat, máskor meg a játékvezetőket "vásárolta" meg – utóbbiak esetében még saját kis szervezetet is létrehozott, hogy a saját embereit küldhesse a megbundázni kívánt meccsekre. A legmeghökkentőbb mégis az, hogy számos alkalommal nyert elképesztő összegeket olyan összecsapásokkal, amelyeket le sem játszottak.Hosszú – és elkeserítő – interjút adott a CNN hírtelevíziónak a nemzetközi bundabotrány egyik főszereplője, a szingapúri Wilson Raj Perumal. Az úriembernek nemigen nevezhető bűnöző többször ült börtönben, mint Bruno Bini a francia válogatott kispadján, és saját bevallása szerint közel száz mérkőzés végeredményét manipulálta. Mindezt sokféle módon megtehette: volt, hogy a játékosokat, máskor meg a játékvezetőket "vásárolta" meg – utóbbiak esetében még saját kis szervezetet is létrehozott, hogy a saját embereit küldhesse a megbundázni kívánt meccsekre. A legmeghökkentőbb mégis az, hogy számos alkalommal nyert elképesztő összegeket olyan összecsapásokkal, amelyeket le sem játszottak.

A bundakirály teregeti a szennyest

Perumal az interjúban azt állította: 70-80 százalékos hatékonysággal bundázott meg olimpiai meccseket, vb-selejtezőket, de nem voltak kivételek a CONCACAF-kupa találkozói sem. Ami pedig a számunkra legfájdalmasabb: a szingapúri főmufti állítása szerint a női világbajnokság egyes mérkőzéseit is manipulálta.

Mégse gömbölyű?

Az tudjuk, hogy a FIFA-nak a 2010-es világbajnokság idején esett le a tantusz a bundamaffiával kapcsolatban, s a szövetség 2011-ben 20 millió eurót adott az Interpolnak, hogy az felgöngyölítse a nemzetközi bűnszervezet szálait. Az ügyért felelős korábbi nyomozóval, Chris Eatonnel magam is készítettem interjút, az A bundamaffia című könyv pedig magyarul is megjelent néhány hónapja.

Előre szólok: szomorú olvasmány. Ráadásul ha Perumal igazat beszélt a CNN-nek – amire természetesen az ő esetében semmiféle garancia nincs – akkor úgy tűnik, a női labdarúgás szerelmesei sem lehetnek nyugodtak.

Perumal 2008-ban vált igazán aktívvá nemzetközi szinten, ami azt jelenti, hogy amikor női világbajnokságról beszél, vélhetően a 2011-es, Németországban rendezett tornára utal. Amint azt az ügyben nyomozó Chris Eatontől megtudtam: Perumal Magyarországon élt, innen bonyolította kétes üzleteit (igen, a hazai férfimérkőzéseket is beleértve), s innen utazgatott többek közt Németországba is. Mindezt vélhetően csak úgy tehette meg, hogy védett tanúként kezelték az eljárás során, tehát bizonyos előnyöket élvezett a nyomozás segítéséért cserébe.

Az köztudott, hogy Perumal bundapolipja főként olyan szövetségeket ért el csápjaival, amelyek nehéz anyagi feltételek közt működnek. Mivel a női futballban még mindig kevés a profi játékos (bár egy vb-n nyilván nagyobb az arányuk), a futballisták főként "szerelemből", a dicsőségért játszanak. Könnyebben elképzelhető tehát, hogy anyagilag rosszul eleresztett szövetségekre vetette ki a hálóját, mint hogy játékosokat fizetett volna le, akiknek már az is büszkeséget jelent, hogy kijuthatnak egy rangos világeseményre. Ahhoz persze, hogy a bunda meg is valósuljon, a szövetségnek nyomást kellett gyakorolnia a válogatottra is...

Bízzunk benne, hogy Mr. Perumal – tőle nem éppen idegen módon – hazudik.