Egy részem meghalt vele – párkapcsolati krízisek a sportban

Egy felkészülési időszak sok lemondással jár a sportolók számára. Ebbe beletartozik az is, hogy kevesebb időt tudnak párjukkal tölteni, ami nagy eséllyel konfliktusokhoz vezet. A sportolónak megterhelő, amikor egyszerre több területen kell helytállnia. Egyrészt sportemberként a pályán és azon kívül (például a médiaszereplések alkalmával), másrészt szerető párként, adott esetben gondoskodó szülőként. Ezek mellett egyéb szerepeiknek is eleget kell tenni, ilyenek például a barát, gyermek, tanítvány vagy a csapattárs szerepe. A sportolót a felkészülési időszakban,

A VERSENYNAPHOZ KÖZELEDVE EGYRE NAGYOBB STRESSZ ÉRI.

Miért szakíthat a sportoló a kritikus periódusban?

Ebben a fokozott érzelmi periódusban előfordulhat, hogy az érzelmeiktől vezérelve hoznak meg olyan magánjellegű döntéseket, amelyek befolyásolhatják a teljesítményük mellett a megmérettetést megelőző és követő heteket, akár hónapokat.

Ez kifejezetten igaz a párkapcsolati szakításra. A folytonos belső feszültség pillanatnyi csillapítása érdekében, a hosszú távú előnyök és hátrányok figyelembevétele nélkül egyszerűbbnek tűnhet a szakítás, mint a párkapcsolati problémák kezelése. A felkészülési időszakban nemcsak a közös programok száma csökkenhet, de romolhat a kommunikáció mennyisége és minősége, illetve a sportoló igényeitől függően megváltozhat a pár szexuális élete is. Ezek mind olyan faktorok, amelyek konfliktusokhoz és szakításhoz vezethetnek a felek vágyaitól és korábbi tapasztalataitól függően.

A SZAKÍTÁS MINDKÉT FÉLNEK KUDARCÉLMÉNNYEL JÁR,

kevéssé feltételezhető, hogy erre bármelyik sportolónak is szüksége lenne egy nagy versenyre készülve.

Részben más a helyzet a csapatsportot űző személyeknél, mint az egyéni sportolóknál, hiszen előbbieknek hétről-hétre kell a maximumot nyújtaniuk. Egy magánéleti válság, legyen az szakítás, családi vagy baráti körben történő haláleset, egy-egy komolyabb konfliktus, mind a koncentráció és a motiváció hanyatlásához vezethetnek. Ezek edzés- és meccsszituációkban is a teljesítmény romlását hozzák, amellyel együtt csökkenhet a személy pályán eltöltött ideje. Szélsőséges esetben még a keretből is kikerülhet.

A felnőtt személyiség korábbi tapasztalati révénrendelkezik olyan sémákkal, amelyekkel megpróbálja minél gyorsabban feldolgozni a történteket. Vannak azonban esetek, amikor a megküzdési stratégiák nem megfelelőek vagy nem elég kiforrottak ahhoz, hogy a helyzetet egyedül kezelni tudjuk. Lukács Dénes pszichoterapeuta szerintaz öngyógyítás nem működik. Ezért állíthatjuk azt, hogy a sportolónak – a mielőbbi lelki és mentális visszazökkenés érdekében –érdemes pszichológiai tanácsadást igénybe vennie, ha máskor nem is, de az előbb említett magánéleti krízisek alkalmával. Nem elég, ha a problémákat blokkoljuk, és megpróbáljuk a pályán vagy a versenyen kívülre helyezni,

FONTOS, HOGY AZONOSÍTSÁK A ZAVARÓ TÉNYEZŐKET,

és a sportoló megküzdjön velük.

Mivel jár a krízis helytelen feldolgozása?

A magánéleti krízisek nem megfelelő feldolgozása tudattalan kerülőutakon akár szándékosan elért sérülésekhez is vezethetnek. A mentálisan kimerült sportoló így teremthet saját magának időt és teret a gondolkodásra, pihenésre.

Bode Miller amerikai alpesi síző és Novak Djokovics teniszező példáján is megfigyelhetjük, miként valósulhat ez meg. Millert2012 nyarán térdproblémák miatt megműtötték, a teljes felépüléshez 6-7 hónapot jósoltak neki. 2013 januárjában bejelentette, hogy ebben az évben már nem versenyez sérülés miatt, inkább a következő évi téli olimpiára készül. A műtét és a bejelentés között eltelt időszakban Miller felesége sajnálatos körülmények között elvetélt, továbbá két apasági eljárást is folytattak az alpesi síző ellen. Nem meglepő, hogy mentálisan kimerült, ezért pihenésre volt szüksége. A felépülése fizikálisan és mentálisan egyarántsikeresnek bizonyult, hiszen a 2014-es szocsi téli olimpiáról bronzéremmel távozhatott. Novak Djokovics idén nyáron hivatkozott személyes problémákra, mert váratlanul korán kiesett Wimbledonban és az US Openen is. Nála is a párkapcsolati problémák öltöttek testi formát a csuklósérülésben.

Járhat egymással edző és sportoló?

Egy speciális változata az eddig tárgyalt problémának, amikor a sportoló az edzőjével alkot egy párt. A barátságok, valamint a párkapcsolatok egyik fő alakító tényezői a fizikai közelség és a közös tapasztalatok, ráadásul a versenyeken közösen átélt élmények tovább növelhetik annak esélyét, hogy a két ember között a kötődés és a szimpátia révén intim kapcsolat is kialakuljon.

Hosszú Katinka és Shane Tusup kapcsolata remekül példázza, hogy az ilyen kapcsolatok korábban elő nem törő, óriási energiákat szabadíthatnak fel, amelyeket a sportoló az előnyére fordíthat. Persze vannak negatív példák is. Ezért fontos az edző és a sportoló között a távolságtartás, főként a versenyek utáni felfokozott érzelmi időszakban.

Kifejezetten kényes, ha csapatsportban az edző és az egyik csapattag titokban járni kezd. Mikor erre fény derül – vagy az ezt megelőző, pletykákkal teli időszakban –, a legkoherensebb csapatszellem is megbomolhat. Még súlyosabb a probléma, ha a tanítvány kiskorú: ilyenkor konfliktus alakulhat ki a szülőkkel és az ügyészséggel egyaránt. Ezért

ELENGEDHETETLEN A PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI JÁRTASSÁG,

illetve az önismeret az edzők számára, hogy az érzelmeket, érzéseketaz adott kontextus szerint helyén kezeljék.

Mivel jár a szakítás?

Az edző és tanítvány közi intim vagy szerelmi kapcsolat könnyen véget is érhet. Ennek rengeteg oka lehet. Például, ha megismerjük a sportolóban/edzőben a magánembert, megeshet, hogy azmár korántsem olyan vonzó, mint szakmai keretek között. A párkapcsolati szakítás után a szakmai kapcsolat fennmaradhat, ekkor azonban elengedhetetlen a keretek tisztázása, a korábbi sérelmek edzésen kívül tartása.

Ha egy csapatból két azonos nemű játékos egymásba szeret, az szintén sok problémát szülhet. Előfordulhat, hogy csapattársak nehezen tolerálhatják a kapcsolatot, hiszen a leszbikus/meleg párok elfogadottsága közel sem százszázalékos. Emellett a párkapcsolati problémák vagy a szakítás, mind befolyásolják a csapat dinamikáját, tehát nemcsak a két személy, hanem az egész csapat kárát láthatja. Az sem egyszerű eset, amikor két csapattárs ugyanazt a harmadik félt szemeli ki magának, mert ez is negatív hatást gyakorol a csapat dinamikájára.

Ahogy egy korábbi cikkünkben írtuk, szakításkor hasznos lehet, ha a sportoló változtat a mindsetén, próbálja megtartani mindazt a jót, amit magáévá tett a kapcsolat alatt, előre tekint, és próbálja a szakítás pozitív oldalát nézni. A sport szerencsére jó eszköz arra, hogy a gondolatokat eltereljük, és felszabaduljunk a mozgás élvezetében.