HIRDETÉS
HIRDETÉS
nemzetisport.hu 2018.05.15 10:45 Frissítve: 2018.05.15 10:45

Guardiola tökéletes gépezetet épített; Szalah meghódította Angliát

Háromszáznyolcvan mérkőzés, 1018 gól, rekordok sorát megdöntő Manchester City, káprázatos szezont produkáló Mohamed Szalah, csalódást keltő nagyágyúk és 22 esztendő után távozó Arsene Wenger. Röviden így lehetne összefoglalni az angol Premier League 2017–2018-as szezonját, melynek az aranyéremért zajló versenyfutása ugyan egyoldalúra sikeredett, ám emlékezetes momentumokból és nagyszerű teljesítményekből ezúttal sem szenvedtünk hiányt. Tekintsünk vissza együtt, milyen volt az angol élvonal vasárnap véget ért idénye!

HIRDETÉS
Nem véletlenül ünneplik Guardiolát: remek csapatot épített Manchester kék felében (Fotók: AFP)

 

TAROLT A MANCHESTER CITY, DE VALAMI MÉG MINDIG HIÁNYZIK...

Pep Guardiola jött, látott és győzött. A spanyol szakember az első szezonjában lefektette az alapokat, hogy aztán egy évvel később kíméletlenül learassa a babérokat – nem is akárhogyan. A Manchester City aranyérméhez gyakorlatilag egy pillanatig sem fért kétség, a gárda 22 mérkőzésből álló veretlenségi sorozattal kezdte az idényt – ebbe augusztus és december között belefért egy 18 meccses győzelmi széria –, és bár a hajrára kicsit kiengedett az együttes, így is több rekordot megdöntve ült fel harmadszor a Premier League trónjára (és lett ötödször angol bajnok).

REKORDDÖNTÉSEK MANCHESTERI MÓDRA

Legtöbb pont: 100
Legtöbb győzelem: 32
Legtöbb idegenbeli győzelem: 16
Legtöbb szerzett gól: 106
Leghosszabb győzelmi sorozat: 18
Legjobb gólkülönbség: +79
Legnagyobb előnnyel megnyert bajnoki cím: 19
Legtöbb passz egy PL-meccsen: 902

Visszatérve Guardiolához: nem érdemes tagadni, a City mesterének anyagi szempontból szinte korlátlanok a lehetőségei, az első két évében több mint tíz játékosra költött el legalább 20 millió fontot, ráadásul nem feltétlenül topkategóriás futballistákról beszélünk: Kyle Walker, Ederson, Bernardo Silva, Leroy Sané, Gabriel Jesus vagy éppen Ilkay Gündogan kétségkívül nagyszerű játékosok, ám önmagában az ő megszerzésük kevés lett volna a bajnoki címhez. És éppen ez a korábbi Barcelona –és Bayern München-vezetőedző erőssége, Guardiola ugyanis képes a kiváló futballistákat még magasabb szintre emelni, mindezt úgy, hogy az nem megy a csapatjáték rovására.

Vincent Kompany immár szokásosnak mondható hiányában Nicolás Otamendi adta meg a hátsó alakzat stabilitását, az argentin kitűnő védőmunkája mellett az ellenfél kapuja előtt sem jött zavarba, négy gólt szerzett a bajnokságban, ráadásul ezek közül az egyik győzelmet ért a nagy rivális MU otthonában (2–1). A szezon elején próbálgatott 3–1–4–2-es felállást még időben felváltotta a kerethez jobban passzoló, és a játékosok erényeit eredményesebben kiaknázó 4–3–3, és így az előző idénnyel ellentétben nem kizárólag Sergio Agüerótól függött a támadójáték. Az argentin persze most is hozta a formáját, 21 találattal a góllövőlista harmadik helyén végzett, de a mellette szélsőként szereplő Leroy Sané, és különösen Raheem Sterling olyan kvalitással tolta meg a szekeret, amire az ellenfelek képtelenek voltak reagálni.

A középpályán Fernandinho az eddiginél is stabilabb pontot jelentett a védekezésben, míg az előre játékban mindent vittek a többiek: a tökéletes támadógépezet olajozását a már említett Sterling, Sané duó mellett David Silva és Kevin De Bruyne vállalta magára, a kvartett összesen összesen 53 gólpasszt adott, vagyis a Manchester City bajnoki góljainak pontosan a felénél az imént felsoroltak egyike volt a kiszolgáló.

Az első teszt: a Manchester City lejátszotta a pályáról a bajnokot

Guardiola nagyszerű érzékkel ismerte fel egyes játékosok a korábbiaktól eltérő poszton való szerepeltetését, gondoljunk csak a Benjamin Mendy sérülése miatt balhátvédként remeklő Fabian Delphre vagy éppen az egy sorral hátrébb vont David Silvára, aki De Bruyne-nel együtt a City játékának fazonszabója volt. A Liverpoolnál a szinte kizárólag a sebességéből megélő Sterling futógépből igazi futballistává vált a spanyol szakember keze alatt, Sané pedig nyugodtan nevezhető a szezon egyik felfedezettjének, a fiatal német a jövőben a Premier League egyik legnagyobb sztárja lehet, ha ilyen ütemben halad a fejlődése.

Hogy nincs teletöltve a pohár, az a nemzetközi (le)szereplésnek „köszönhető”, a csapat bajnoki veretlenségét elvevő Liverpool  tökéletesen megmutatta a Bajnokok Ligája negyeddöntőjében, hogy míg hosszú távon jelenleg szinte képtelenség megfogni a Cityt, addig egy kétmérkőzéses párharcban  ki lehet használni a gyenge pontjait. Jürgen Klopp az első összecsapáson a saját fegyverével küldte padlóra a manchesteri együttest és Guardiolát, a „vörösök” olyan sebességgel és lefegyverzőerővel rontottak neki ellenfelüknek, ami teljesen megbénította az addig hibátlannak vélt gépezetet. A visszavágón hiába próbáltak meg mindent Sterlingék, a liverpooli védelem állta a rohamokat, így a City továbbra sem tudja megugorni az elvárásokat Európában – márpedig ha be akar kerülni a szűk elitbe, előbb-utóbb a BL-ben is mutatnia kell valamit.

Eden Hazard reakciója tökéletesen jellemzi a Chelsea szezonját

LIVERPOOLBAN ÚJ KORSZAK KEZDŐDHET, LONDONBAN EGY MÁSIK VÉGET ÉRT

Alapesetben írhatnánk, hogy a Manchester City aranyéremhez vezető tükörsima útját a többi nagycsapat gyengélkedése szolgáltatta, ám ez sarkítás lenne, az Arsenal és a Chelsea csalódást keltő szereplése mellett ugyanis bőven akadtak pozitívumok a többieknél.

A Manchester United a 2012–2013-as bajnoki elsőség, egyben Sir Alex Ferguson távozása óta először tudott a negyedik helynél jobb pozícióban végezni. A „vörös ördögök” fényesen kezdték a szezont, az első hét bajnokijukból hatot megnyertek, ám viszonylag hamar kiderült, hogy a városi riválissal ők sem lesznek képesek tartani a lépést, és a City decemberi, az Old Traffordon aratott 2–1-es sikerét követően még José Mourinho is elismerte, hogy az aranyreményekkel le kell számolni.

A portugállal először fordult elő, hogy egy csapatnál eltöltött második szezonjában nem tudott bajnoki címet nyerni, pedig Romelu Lukaku, majd az Arsenaltól elcsábított Alexis Sánchez érkezésével igencsak erős támadósort sikerült összeeszkábálni – amely mégsem akart működni. Különösen a chilei kapott rengeteg kritikát – a belga támadó egész jó szezont zárt –, miatta ráadásul Marcus Rashford és ősszel pazarul futballozó Anthony Martial is parkolópályára került. A védelemmel nem volt gond, David de Gea ezúttal is parádézott a kapuban, a középpálya teljesítménye viszont a támadósoréhoz hasonlóan elmaradt az elvárt szinttől, Paul Pogba továbbra is csak egy-egy meccsen tudja megvillantani, miért hozták vissza a Juventustól.

Az összkép így sem rossz, és bár a Sevilla elleni Bajnokok Ligája-búcsú mindenképpen csalódás, ott van még az FA-kupa-döntő, amely tovább szépítheti a szezont, egyúttal megalapozhatja a következő sikerességét.

A Tottenham hivatalosan is belépett a nagyok közé, Mauricio Pochettino együttese sorozatban a harmadik évben kvalifikálta magát a Bajnokok Ligájába. A kulcsemberek ezúttal is hozták az elvárt szintet, Harry Kane 30 bajnoki góljával ismét tarolt, Dele Alli, Christian Eriksen és Szon Hung Min pedig mind tudtak lendíteni a csapaton, amikor az angol klasszisnak nem ment. Hogy a védelemről is szó essék, a Spurs úgy kapta a harmadik legkevesebb gólt a ligában, hogy Toby Alderweireld és Danny Rose alig volt bevethető.

A nemzetközi szereplés kiemelkedő állomása volt a Real Madrid legyőzése és megelőzése a csoportkörben, a Juventus elleni nyolcaddöntőben viszont hárompercnyi megingás a kiesést eredményezte. Ilyen téren még tapasztaltabbá kell válnia az észak-londoniaknak, ha ez sikerül, még nagyobb dolgokra lehet hivatott a csapat.

 ÍGY KELL VISSZATÉRNI

Mohamed Szalah nem tört meg a sikertelen chelsea-s időszak után: a Romában bizonyította, hogy igenis megállja a helyét egy európai topbajnokságban, hogy aztán visszatérjen a Premier League-be, és mindenkit levegyen a lábáról.

Az egyiptomi klasszis szezonjára nehéz jelzőket találni, az 51 tétmérkőzésen szerzett 44 gólja, valamint a mellé kiosztott 16 gólpassza alapján csakis Lionel Messivel és Cristiano Ronaldóval említhető egy lapon. Bár két társával ellentétben még bizonyítania kell, hogy a mostani nem csupán fellángolás volt, a legjobb helyen van ahhoz, hogy ezt megtegye a jövőben.

Kollégánk Szalahról szóló írását itt lehet elolvasni.

A Liverpool a bajnokságban elért negyedik hellyel bebiztosította a jövő évi BL-szereplését, viszont az igazán nagy dobást a legrangosabb európai kupasorozatban hozta össze Jürgen Klopp. A német menedzser zseniálisat húzott Mohamed Szalah megszerzésével, de szót kell ejtenünk Sadio Manéról és Roberto Firminóról is, akik az egyiptomival félelmetes triót alkotnak, amely túltett még a BBC-n is.

Philippe Coutinho téli távozása nem rázta meg a csapatot, sőt Klopp úgy alakította át a középpályát, hogy a brazil nélkül még stabilabb lett, és bár a védelem továbbra is a „vörösök” leggyengébb pontját jelentik, a Dejan Lovren, Virgil van Dijk kettős az utóbbi évek legjobb liverpooli védőpárosaként tartható számon, míg a szélen a gyakorlatilag a semmiből berobbant Trent Alexander-Arnold és Andrew Robertson hosszú esztendőkre megoldhatják a Pool ilyen jellegű problémáit.

A Liverpool a BL-negyeddöntő első meccsén sokkolta a Manchester Cityt

A Liverpoolban benne van a potenciál, hogy a következő szezonban a Manchester City egyik legnagyobb kihívója legyen, ehhez pont azon a téren kell előrelépnie, ahol Guardiola csapata nagyon jó: a konzisztens teljesítmény és a kötelező meccsek hozása. A BL-ben egy-egy meccsen már most is képes kiugró eredményre a gárda, s ez talán a Real Madrid elleni fináléban is visszaköszönhet.

Címvédőként indult neki a bajnokságnak a Chelsea, amely talán az egyik legnagyobb csalódást szolgáltatta. Diego Costa és Nemanja Matics távozása olyan lyukakat eredményezett a csapatban, melyeket sem Álvaro Morata, sem pedig az idény egyik legrosszabb igazolásának tartott Tiemoué Bakayoko nem tudott betömni.

A „kékek” a BL-ben a csoportkörből még továbbmentek, de a Barcelona már nagy falatnak bizonyult a legjobb tizenhat között, míg a bajnokságban nem sikerült odaférkőzni a top négybe, így a következő idényben csupán az Európa-ligában vitézkedhet Antonio Conte együttese – már ha az olasz szakember marad a posztján.

Az MU elleni FA-kupa-döntő némi vigaszt nyújthat, de elnézve az utolsó forduló, Newcastle United elleni bajnokiját (0–3), a fináléban nem a Chelsea a mérkőzés esélyese...

 
Arsene Wenger a szezon végén távozik – hivatalos
A futballvilág vége, már ahogy ismerjük: új Wengert aligha látunk
Az ostoba, a busz és a kertész – 22 év 10 Wenger-szösszenete

Mint tavasszal kiderült, Arsene Wenger utolsó szezonján van túl az Arsenal kispadján, a végeredményre azonban aligha lehet büszke a francia. Az hamar kiderült, hogy az aranyéremért zajló versenyfutást csupán a „lelátóról” figyelhetik a piros-fehérek, végül a Wenger-éra legrosszabb idényét összehozva 63 ponttal a hatodik helyen zárt a csapat.

A korai FA-kupa-búcsú, illetve a Manchester City elleni sokkoló Ligakupa-finálé végleg megpecsételte az Arsenal évét, és ugyan az Európa-ligában az elődöntő összejött – viszonylag könnyedén, a Milant is búcsúztatva –, viszont itt már az Atlético Madrid túlságosan nagy falatnak bizonyult, így Wenger nemzetközi trófea nélkül búcsúzott az „ágyúsoktól”.

Wenger elköszönése

A Burnley remekelt, a Stoke City búcsúzott

AZ ÚJONCOKÉ A VILÁG – CSALÓDÁST KELTŐ RÉGI MOTOROSOK

A Manchester Cityn kívül a saját lehetőségeihez mérten kiemelkedően szereplő a Burnleynek is jár a taps a szezon összképét nézve. Sean Dyche együttese a 2016–2017-es idényben éppen csak bent maradt az élvonalban, a 46 esztendős szakember most viszont olyat alkotott, amire igazán büszke lehet. A Burnley védelme Michael Keane távozása ellenére is nagyszerűen összeállt, a 39 kapott gól a Tottenham, Liverpool, Chelsea trió szintjét üti meg, és bár elöl adódtak gondok – igaz, Chris Woodra és az eddigi legjobb szezonját futó Ashley Barnesra nem lehet panasz –, az Európa-liga-szereplést érő hetedik hely így is megsüvegelendő teljesítmény.

 ÚJONCOK DIADALA

A 2001–2002-es és a 2011–2012-es idényt követően harmadszor fordul elő a PL-ben, hogy egyik feljutó sem búcsúzik a következő szezon végén.

A másodosztályban (Championship) a Sheffield United, a Millwall és a Bolton Wanderers, a harmadik vonalban (League One) a Portsmouth, a Plymouth Albion és a Doncaster Rovers, a negyedik ligában (League Two) a Lincoln City és a Forest Green Rovers, az ötödosztályban (National League) pedig az AFC Fylde, az Ebbsfleet, a Maidenhead és a Halifax küzdött sikerrel, vagyis az első öt osztályban minden újonc kiharcolta a bennmaradást.

Hogy képes lehet-e hasonlóra jövőre a Brighton és a Huddersfield, azt egyelőre nem lehet tudni, ám a két újonc úgy tudta kiharcolni a bennmaradást, hogy sokan egy fontot sem tettek volna rá az idény előtt. Totális újoncként ráadásul még nehezebb volt, mint az ilyen téren már rutinosabb Newcastle Unitednak, ennek ellenére megugrották azt az alacsonynak nem mondható szintet, amit a világ egyik legerősebb bajnoksága megkövetel.

A Stoke City kiesése nyugodtan nevezhető a szezon egyik legnagyobb meglepetésének, a többek között Jack Butlandet, Kurt Zoumát, Xherdan Shaqirit vagy éppen Jesét a soraiban tudó gárda decemberben még a 13. helyen állt, ám mégis első csapatként könyvelhette el a másodosztályú tagságot.

A Swansea City hét éve jutott fel a Premier League-be, a walesi csapat stílusos játéka rengeteg ember szívét meghódította, ez a szezon viszont nem akart összeállni. Az első 18 fordulóban mindössze háromszor nyert a gárda, és bár Paul Clement elküldése után némiképp javult a helyzet, Carlos Carvalhal már nem tudott csodát tenni.

Hasonló volt a történet a West Bromwich Albionnál, Gera Zoltán korábbi klubja Darren Moore érkezésével sokat javult – a jamaicai származású szakembert április legjobb menedzserének is megválasztották –, ekkor viszont már késő volt. Nyolc év után ismét a Championship következik, Moore azonban alkalmas arra, hogy ütőképes együttest gyúrjon össze a másodosztályban.

RÓLUK SZÓLT A SZEZON

Az angol profi labdarúgók szervezete (PFA) szokásához híven megválasztotta az idény legjobbjait. Alább ezeket átismételjük, illetve leírjuk, hogy szerintünk kik szolgáltak rá az elismerésekre.

Az év játékosa

PFA: Mohamed Szalah (egyiptomi, Liverpool)
NSO-szubjektív: Mohamed Szalah és Kevin De Bruyne (belga, Manchester City)

Az év fiatalja

PFA: Leroy Sané (német, Manchester City)
NSO-szubjektív: Raheem Sterling (angol, Manchester City)

Az év menedzsere

NSO-szubjektív: Sean Dyche (Burnley)

Az év góljai (NSO-szubjektív)

Wayne Rooney (Everton–West Ham United 4–0)

Szofiane Bufal (Southampton–West Bromwich Albion 1–0)

Victor Wanyama és Mohamed Szalah (Liverpool–Tottenham Hotspur 2–2)

Jamie Vardy (West Bromwich Albion–Leicester City 1–4)

Az év csapata

PFA
David de Gea (spanyol, Manchester United) – Kyle Walker (angol, Manchester City), Jan Vertonghen (belga, Tottenham), Nicolás Otamendi (argentin, Manchester City), Marcos Alonso (spanyol, Chelsea) – David Silva (spanyol, Manchester City), Kevin De Bruyne (belga, Manchester City), Christian Eriksen (dán, Tottenham) – Mohamed Szalah (egyiptomi, Liverpool), Harry Kane (angol, Tottenham), Sergio Agüero (argentin, Manchester City)

NSO-szubjektív
David de Gea (spanyol, Manchester United) – Antonio Valencia (ecuadori, Manchester United), Jan Vertonghen (belga, Tottenham), Nicolás Otamendi (argentin, Manchester City), Andrew Robertson (skót, Liverpool) – Pascal Gross (német, Brighton), Kevin De Bruyne (belga, Manchester City), Christian Eriksen (dán, Tottenham) – Mohamed Szalah (egyiptomi, Liverpool), Harry Kane (angol, Tottenham), Raheem Sterling (angol, Manchester City)

GÓLOK ÉS ASSZISZTOK
Mohamed Szalah (Liverpool) 32 gól   Kevin De Bruyne (Man. City) 16 gólpassz
Harry Kane (Tottenham) 30   Leroy Sané (Man. City) 15
Sergio Agüero (Manchester City) 21   David Silva (Man. City) 11
Raheem Sterling (Man. City) 18   Raheem Sterling 11
Romelu Lukaku (Manchester United) 16   Dele Alli (Tottenham) 10
Roberto Firmino (Liverpool) 15   Christian Eriksen (Tottenham) 10
Alexandre Lacazette (Arsenal) 14   Mohamed Szalah 10
Gabriel Jesus (Man. City) 13   Paul Pogba (Manchester United) 10

A 2017–2018-AS PREMIER LEAGUE ÖSSZES EREDMÉNYE

Kékkel a hazai győzelmek, sárgával a döntetlenek, pirossal a vendég sikerek
A PREMIER LEAGUE VÉGEREDMÉNYE 
  1. Manchester City 38 32   4   2 106–27 +79 100
  2. Manchester United 38 25   6   7   68–28 +40   81
  3. Tottenham 38 23   8   7   74–36 +38   77
  4. Liverpool 38 21 12   5   84–38 +46   75
  5. Chelsea 38 21   7 10   62–38 +24   70
  6. Arsenal 38 19   6 13   74–51 +23   63
  7. Burnley 38 14 12 12   36–39   –3   54
  8. Everton 38 13 10 15   44–58 –14   49
  9. Leicester City 38 12 11 15   56–60   –4   47
10. Newcastle 38 12   8 18   39–47   –8   44
11. Crystal Palace 38 11 11 16   45–55 –10   44
12. Bournemouth 38 11 11 16   45–61 –16   44
13. West Ham 38 10 12 16   48–68 –20   42
14. Watford 38 11   8 19   44–64 –20   41
15. Brighton & Hove Albion 38   9 13 16   34–54 –20   40
16. Huddersfield Town 38   9 10 19   28–58 –30   37
17. Southampton 38   7 15 16   37–56 –19   36
18. Swansea 38   8   9 21   28–56 –28   33
19. Stoke City 38   7 12 19   35–68 –33   33
20. West Bromwich Albion 38   6 13 19   31–56 –25   31
HIRDETÉS

A Nemzeti Sport digitális formában - az e-újságért kattintson ide!

HIRDETÉS
2018.07.17 13:00:14

Angol labdarúgás nemzetisport.hu

„Néha foglyul ejtett a kihívás, amit magam elé állítottam” • A legnagyobb érték: ne fogadjuk el a középszerűséget.

2018.07.10 18:23:33

Angol labdarúgás nemzetisport.hu

A csapat fiatal átlagéletkora segít: sokkal kevésbé félnek a kudarctól a futballisták, mint elődeik.

2018.05.24 00:25:57

Angol labdarúgás FAZEKAS ZOLTÁN

NS-VÉLEMÉNY. Ha a drukkerek jobban belegondolnak, sokkal rosszabbul is járhattak volna.

2018.05.19 17:41:40

Angol labdarúgás nemzetisport.hu

Az első nagy hiba egyben sorsdöntő volt, a második félidőt hiába támadta végig a Manchester United.

HIRDETÉS
HIRDETÉS