A szerb átok: Magyarország az ötödik helyért játszha

Szöveges közvetítésünket ide kattintva olvashatja!

Idestova csaknem öt éve, az athéni olimpia döntője óta nem verte meg a magyar férfi vízilabda-válogatott a nagy rivális szerbeket. A római világbajnokságon az előzetesen vártnál korábban, már a negyeddöntőben találkozott egymással a két fél.

Kemény Dénes csapata az élen zárta az A-csoportot, így nem kellett medencébe szállnia a nyolcaddöntőben, a szerbek pedig a házigazda olaszok búcsúztatásával kerültek be a legjobb nyolc közé.

A szerbek hozták el a labdát az első negyed elején, de a második percben már mi vezethettük az első emberelőnyös támadást. Sajnos Varga Dénes kapu fölé lőtt – Udovicsics pedig a tűloldalon büntetett, 0–1. Ismét előnybe kerültünk, és a csapat legrutinosabb tagja, Kiss Gergely vállalta el a lövést: nagyon éles szögből lőtte a szerb kapuba a labdát.

Ezt követően elléptek két góllal a szerbek, Prlainovics három lóba után gyönyörű mozdulattal ejtett a centerre kimozduló Gergely fölött a magyar kapuba (1–3), és a hátrányt nem is sikerült csökkentenünk az első szakasz végéig. Igaz, legalább mi is lőttünk még egy gólt.

A második játékrész első perceiben mindkét oldalon kimaradtak a helyzetek, végül nagy bánatunkra Udovicsics törte meg a gólcsendet, és a mérkőzés 13. percében 2–5-re módosította az állást. Kemény Dénesnek valószínűleg nem tetszettek a látottak, és nem sokkal később kapust cserélt: Nagy Viktor érkezett Gergely István helyére. Gergelyt nem lehetett hibáztatni a gólokért, de bravúrt nem tudott bemutatni.

Mondhatni, bejött a váltás, hiszen a félidőig nem kapituláltunk újra, Madaros Norbert viszont hatalmas gólt „ragasztott” a szerbek kapujába. 5–3-as szerb vezetéssel ért tehát véget az első félidő – a két csapat játéka között főleg a helyzetkihasználásban volt különbség, a rivális (sajnos) higgadtabban használta ki a kínálkozó lehetőségeket.

Jól kezdődött a harmadik negyed, Kis Gábort harcolt ki ötméterest, Varga Dénes pedig hatalmas erővel lőtt a kapuba – nem volt jól helyezve a labda, de kit érdekel ez, ha utat talál a hálóba? 4–5! Ezt követően hamar emberelőnybe kerültünk, és a fiúk nem kapkodtak: higgadtan járatták a labdát, végül Madaras kilőtte a hosszú sarkot. Egyenlítettünk!

A szerbek szinte azonnal visszakapták az emberelőnyt, ám Nagy hathatós közreműködésével sikerült kivédekeznünk az ellentámadást. Ez a szituáció fordulópontnak tűnt... És így is folytatódott, ugyanis Kiss Gergely betalált egy emberelőnyös szituáció végén, és először szereztük meg a vezetést a találkozó során (6–5).

A védekezésünk továbbra is stabil volt, s bár Madaras egyszer szinte szétlőtte a kapufát, Hosnyánszky értékesített egy ötméterest, így elléptünk két góllal. Másfél perccel a negyed vége előtt Udovicsics megtörte a Nagy beállítása óta tartó szerb gólcsendet (7–6), sőt Prlainovics egy gyönyörű átadást követően egyenlített is. Az utolsó másodpercekben még Kis Gábor kapufát lőtt, de ennek ellenére elégedettek lehettünk a harmadik negyed végén, hiszen magára talált a magyar válogatott.

Az utolsó nyolc perc elején mi hoztuk el a labdát, ráadásul ismét büntetőhöz jutottunk. Kiss Gergely belőtte, 8–7! Az előző két ötméteresünkhöz hasonlóan ennél is rezgett a léc, de akkora erő volt a labdában, hogy a szerb kapusnak esélye sem maradt a hárításra. Öt perccel a vége előtt Kemény Dénes piros lapot kapott a bíróktól – csak remélhettük, hogy ez a kiállítás nem zavarja meg a fiúkat. Hát, Nagy Viktort nem, hiszen hatalmas bravúrral hárította Udovicsics lövését, sajnos azonban Alekszics lövésénél már tehetetlen volt (8–8).

Az utolsó három perc elején ismét előnybe kerültünk, de eltékozoltuk – egyébként az egész meccsen rossz arányban használtuk ki ezeket a helyzeteket. Mivel ezt követően mindkét oldalon kimaradtak a lehetőségek, döntetlen állásnál kezdődött meg az utolsó perc. Ráadásul mi támadhattunk! Ám a blokkba lőttük a labdát, és jöttek a szerbek... Jöttek a szerbek, mégpedig emberelőnyben! Sőt lőttek is a szerbek, de a kapufa kisegített minket az utolsó másodpercben.

Következhetett a kétszer háromperces hosszabbítás. A ráadás első másodperceiben a kapufa még velünk volt, ám Alekszics lövésénél már nem segíthetett: a szerb játékos távolról vette be Nagy kapuját – ismét vezetett a rivális. Szerencsére nem sokáig, Kis Gábor szép támadás végén egyenlített, 9–9!

A hosszabbítás második félidejében Kis Gábort végleg, cserével kiállították a játékvezetők – nagy lehetőséghez jutottak tehát a szerbek. És ki is használták… Mi pedig mellé lőttük az utolsó támadást, így ezúttal sem sikerült legyőznünk déli szomszédunk legjobbjait. Tovább tart tehát a szerb átok, immár 1794 napja nem tudtuk megverni a nagy riválist.

A mieink így az ötödik helyért játszhatnak a folytatásban. Nem gyakran fordul elő, hogy a Kemény Dénes irányította csapat nem jut be legalább a négy közé világbajnokságon – legutóbbb 2001-ben volt erre példa, és akkor az ötödik helyen végzett a csapat. Természetesen bosszantó az újabb vereség, azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a válogatottnál olimpiai ciklusokban gondolkodnak – valószínűleg mindenki elfogadná az újabb, Szerbia elleni vesztes meccseket, ha Londonban ismét Magyarország lenne az ötkarikás bajnok.



Szöveges közvetítésünket ide kattintva olvashatja!