Dárdai: bónusz! A sajtó: Bayern-Dusel! Tényleg mázlista a rekordbajnok?

Vágólapra másolva!

2017.02.21. 09:42

Címkék

Dárdai Pál Bayern-bónuszt emlegetett az 1–1-es döntetlennel végződő Hertha BSC–Bayern München német futballbajnoki után, amelyen a vendégcsapat a 96. percben egyenlített ki Berlinben. No, de tényleg van-e Bayern-bónusz, mi az a Bayern-Dusel, és miért áll a német rekordbajnok hatalmas mázlista hírében? Egyáltalán – csak mázli ez?

A hétvégi Bundesliga-forduló után a figyelem középpontjába került a Hertha BSC–Bayern München mérkőzés végjátéka, a „végtelen” hosszabbítás, no meg annak is a végén esett Robert Lewandowski-gól. A Kicker külön cikkben sorolja a játékidő meghosszabbítására vonatkozó szabályokat, megemlítve, a nyáron a klubvezetők, edzők, futballisták és játékvezetők bevonásával tartottak egy kerekasztal-beszélgetést, amelyen pont arról esett szó, hogy milyen esetekben lehet még pluszperceket ráadni a hosszabbításra.

„Az edzőktől és a játékosoktól érkezett az a javaslat, hogy a bírók az eddiginél jobban ügyeljenek arra, amikor a hosszabbításban húzzák az időt túl hosszú cserékkel vagy tettetett sérülésekkel” – nyilatkozta a német játékvezetők főnöke, Michael Fröhlich. Dárdai Pál két cserét is végrehajtott a Hertha–Bayern hosszabbításában, a negyedik játékvezető öt perc ráadást jelzett, a Bayern-gól előtti szabálytalanság 95:11-nél esett, Lewandowski 95:59-nél egalizált.

JÓ SOKAT VÁRTAK
• A 2004–2005-ös szezon óta – amióta a statisztikákkal foglalkozó Opta nyilvántartja az adatokat – Robert Lewandowski 95:59-nél szerzett találata a legkésőbb esett gól, amely a Bundesligában született.

„Ennyi hosszabbítás, ez a Bayern-bónusz” – füstölgött a Hertha magyar vezetőedzője.

„Egy mérkőzés akkor ér véget, amikor a Bayern gólt lő. Hihetetlen” – írta Twitteren a Wolfsburg, a Bayer Leverkusen és a Schalke egykori profija, a harminchatszoros ghánai válogatott Hans Sarpei.

„Elméletileg Pekarík szabálytalansága után a játékvezető lefújhatta volna a mérkőzést, hiszen csak a tizenegyes elvégzése lenne kötelező érvényű a játékidő lejárta után. De a gyakorlatban egy kapu közeli szabadrúgást majdnem minden játékvezető elenged, mert nem akarja a szabálytalanságot elkövető csapatot jutalmazni azzal, hogy lefújja a meccset. Ráadásul a berliniek kétszer is cseréltek, és egyszer sem siették el, minden kirúgásnál és szabadrúgásnál húzták az időt. Ezért döntött Patrick Ittrich amellett, hogy még ráhúz a hosszabbításra” – vélekedett kolumnájában Alexander Feuerherdt, aki maga is játékvezető.

Ami biztos: a berlini hajrából a Bayern jött ki jól, és a statisztikák is arra mutatnak, hogy a rekordbajnok kedvelt terepe a mérkőzések végjátéka. A bajnokság során a Bayern München négy mérkőzésen szerzett pontot vagy pontokat a hajrában esett találatokkal, de egyszer sem vesztett pontokat késői gólok miatt. Ha a Bundesliga-meccseket 80 perc után lefújnák, a Bayernnek nyolc ponttal kevesebbje lenne – egyetlen más német élvonalbeli csapatot sem érintene ennyire érzékenyen, ha elvennék a hajrában szerzett találatait.

A Bayern bajnoki góljainak valamivel több mint 15 százalékát szerezte a közvetlen végjátékban, a 88. perc után – az ebben a periódusban szerzett hét gólból hat esett a hosszabbítás perceiben. Carlo Ancelotti csapatának hét találatához képest az összes csapat le van maradva legalább kettővel.

MI AZ A BAYERN-DUSEL?

A berlini rangadó után lapok sorában jelent meg ismét a Bayern-Dusel kifejezés: a német futball legendáriumába tartozó szókapcsolat a Bayern München elképesztő szerencséjére utal. A „Bayern-mákról” minden hasonló mérkőzés után szó esik, de persze sokkal inkább legenda ez, mint valós megfigyelés.

Az biztos, hogy a rekordbajnok emlékezetes mérkőzések sorát nyerte meg úgy, hogy a legvégén csikarta ki a döntést, ám a Bayern-Dusel mellett kardoskodók általában szelektíven emlékeznek – csak a legendát alátámasztó tényeket hozzák fel, az ellenpéldákat ritkán. A Bayern München szélsőségesen megosztó volta és német futballéletben elfoglalt státusa – nem elég, hogy a leggazdagabbak és a legerősebbek, de még mázlisták is – ágyazhatott meg az 1970-es években a kifejezés kialakulásának.

Aki utálja a Bayernt, az hisz a Bayern-Duselben – aki meg Bayern-drukker, csak legyint egyet. A legérdekesebb megfigyelés, amely a jelenséget alátámaszthatja, egy frankfurti, 4248 bajnokit megvizsgáló kutatásból való. Eszerint ha a Bayern olyan csapat ellen játszik, amely nem tartozik a Bundesliga öröktabellájának élmezőnyébe, akkor a statisztikai középhez képest háromszor annyi büntetőt nem ítélnek meg a „kiscsapat” javára. A rekordbajnok tehát haszonélvezője ilyenkor a bírói döntéseknek.

A Bayern-Dusel könnyen lehet, hogy a klub erejének egyenes következménye: a játékosok önbizalma és a győzelembe vetett hite magasabb, ráadásul a játékosállomány általában erősebb az ellenfeleknél, amelyek maguk is a „Bayern-mítosz” hatása alá kerülhetnek. A beszorított ellenfél jobban fárad fejben is, a védők könnyebben követnek el hibát – azt pedig több statisztikai elemzés is kimutatta, hogy a legtöbb gól az utolsó negyedórában esik.

„Nagyjából a 85. perc környékén lép életbe a Bayern-játékosoknál a klub rendkívüli sikerességéből eredő magabiztosság. És ezt érzik az ellenfelek is, az ő magabiztosságuk ugyanígy csökken. A Bayern pedig újra és újra megerősíti saját mítoszát” – mondta a jelenségről a sportfilozófus Reinhard K. Sprenger még egy 2009-es, a Der Westennek adott interjúban. Egy 2014-es vizsgálat azt állapította meg, hogy a Bayern München valóban jóval több gólt ér el mérkőzéseinek végén, mint hazai konkurensei. Igaz, csak egy ötéves (2009–2014) ciklust vizsgáltak meg. A Bajnokok Ligája mérkőzéseit vizsgálva a verdikt: a Bayern mellett még a Manchester United bizonyult különösen eredményesnek a meccsek hajrájában.

Hogy aztán a Bayern-Dusel sem örök érvényű, azt az 1999-es Bajnokok Ligája-döntő bizonyította, amelyet a sokkal jobban játszó német sztárcsapat a rendes játékidő meghosszabbításában veszített el a Manchester Uniteddel szemben. Mondhatni, ez maga volt a futballkarma – de lehet, csak arról volt szó, hogy a szintén legendás Fergie Time-mal még a Bayern-Dusel sem tudott versenyre kelni...

BAYERN-DUSEL HÁROM FELVONÁSBAN
1974. május 10. A BEK-döntő 119. percében az Atlético Madrid még 1–0-ra vezet a Bayern ellen, majd jön Georg Schwarzenbeck, kiegyenlít, a bajorok pedig 4–0-ra megnyerik a megismételt finálét. 1986. április 22. Werder Bremen–Bayern München csúcsrangadó a Bundesliga utolsó előtti, 33. fordulójában. A 89. percben a Werder tizenegyeshez jut, ám Michael Kutzop kihagyja azt, a mérkőzés 0–0-ra végződik. A brémaiaknak a győzelem a bajnoki címet jelentette volna. Az utolsó fordulóban a Werder kikap Stuttgartban, a Bayern lemossa a Mönchengladbachot, bajnok jobb gólkülönbségével a müncheni csapat. A Bundesliga egyik legjobb tizenegyesrúgójának számító Kutzop ezt az egy büntetőt hagyta ki német élvonalbeli karrierje során. 2001. május 12. és május 19. A Bundesliga 33., utolsó előtti fordulójában a Bayern úgy tesz szert hárompontos előnyre a tabella élén, hogy Alexander Zickler utolsó percben szerzett góljával csikarja ki a győzelmet a Kaiserslautern ellen, miközben a rivális Schalke utolsó perces góllal marad alul Stuttgartban. A záró fordulóban a Schalke legyőzi az Unterhachingot, Gelsenkirchenben tombolnak a drukkerek, amikor Sergej Barbarez megszerzi a vezetést a 90. percben a HSV-nek a Bayern ellen, így a Schalke tűnik bajnoknak. Négy percig. A hosszabbításban a HSV kapusa, Matthias Schober kézzel nyúl egy hazaadáshoz. A megítélt közvetett szabadrúgás a Bundesliga-szezon utolsó jelenete. A Schalke-drukkerek már ünnepre készen állnak a gyepen, és nézik a kivetítőt, hatvanezren várják, hogy elkezdődjön a bajnoki parti. Stefan Effenberg legurítja a szabadrúgást, Patrik Andersson berúgja – bajnok a Bayern München, Gelsenkirchenben halálos csend. Az sovány vigasz, hogy a Schalke lett „a szívek bajnoka”.

A BUNDESLIGA ÁLLÁSA
1. Bayern München	21	15	5	1	46–13	+33	50
2. RB Leipzig	21	14	3	4	38–21	+17	45
3. Borussia Dortmund	21	10	7	4	43–23	+20	37
4. Hoffenheim	21	9	10	2	38–21	+17	37
5. Eintracht Frankfurt	21	10	5	6	25–20	+5	35
6. Hertha	21	10	4	7	28–24	+4	34
7. 1. FC Köln	21	8	9	4	30–19	+11	33
8. Bayer Leverkusen	21	9	3	9	34–30	+4	30
9. Freiburg	21	9	3	9	28–36	–8	30
10. Schalke	21	7	5	9	25–22	+3	26
11. Mönchengladbach	21	7	5	9	23–29	–6	26
12. Mainz	21	7	4	10	29–37	–8	25
13. Augsburg	21	6	6	9	19–27	–8	24
14. Wolfsburg	21	6	4	11	19–31	–12	22
15. Hamburg	21	5	5	11	21–37	–16	20
16. Werder Bremen	21	5	4	12	26–42	–16	19
17. Ingolstadt	21	5	3	13	19–32	–13	18
18. Darmstadt	21	3	3	15	14–41	–27	12