UEFA: kevesebb költés – megreguláznák a pénzügyi fair playt

A 2010-ben bevezetett FFP megregulázásával a klubok 2023-tól a bevételük 90, 2024-től 80, egy évvel később 70 százalékát költhetnék fizetésekre, átigazolásokra és a játékosügynökök költségeire.

A tervek között szerepel még, hogy megduplázzák a megengedett veszteségeket a hároméves periódus alatt – 30-ról 60 millió euróra, feltéve, ha készpénzinjekciókkal fedezik az összeget.

A negatív hangok szerint a jelenlegi, sokat kritizált rendszer a nagyobb, tehetősebb csapatokat (például a Paris Saint-Germain, a Manchester City) védelmezi, mert nem korlátozza a további tulajdonosi befektetéseket.

A BBC úgy tudja, az UEFA és az ECA a mostaninál hangsúlyosabb büntetéseket vezetne be, beleértve a pontlevonásokat, sőt, az európai kupasorozatokból való visszasorolást, akár kizárást.

MELYEK A JELENLEGI FFP-SZABÁLYOK?

A klubok akár 5 millió euróval is többet költhetnek, mint amennyit keresnek a hároméves értékelési időszakonként. Ráadásul ezt a szintet 30 millió euróig meghaladhatják, ha azt teljes egészében a klubtulajdonos(ok) vagy egy, a velük közvetlen kapcsolatban álló társaság fedezi. Az UEFA szerint az ötlet mögött az húzódik meg, hogy „megakadályozza a fenntarthatatlan adósság felhalmozódását”.

A nemzetközi szövetség a lehetséges büntetések széles skáláját kínálja az előírások megszegőinek: olcsón, egy figyelmeztetéssel is megúszhatják, de az európai bajnoki cím elvesztése is benne van a pakliban. 2020-ban a Wolverhampton Wanderers 200 ezer eurós pénzbírságot kapott, és a szokásos 25 fős helyett csak 23 fős keretet nevezhetett a Premier League-be, miután megsértette az FFP szabályait.

Tekintettel a koronavírus-járvány pénzügyi hatásaira – amelynek következtében az európai élvonalbeli klubok 7 milliárd fontot veszítettek –, az UEFA úgy érezte, hogy a szabályokon változtatni kell.

Voltak találgatások a bérplafon és a luxusadó bevezetése körül, de az ötletet a hírek szerint elvetette a szövetség.