Milyen a Dárdai-csapatok játéka? Ronda és finom!

Vágólapra másolva!
2015.03.25. 13:48
Milyen edző Dárdai Pál? Ha gyorsan akarunk válaszolni, akkor azt mondhatjuk: az eddigi rövid idő alatt eredményes – a magyar válogatottnál és a Herthánál is. Ahhoz, hogy ennél mélyrehatóbb megállapításokat is tehessünk, észrevegyük, hogy a nemzeti csapatnak mik az erősségei, és mely területeken kell fejlődnie, összehasonlítottuk Dárdai két csapatának játékát. Az InStat Football elemzőrendszer adatainak segítségével megmutatjuk, milyen stílust képviselnek Salomon Kalouék és Dzsudzsák Balázsék. 


ERWIN KOEMAN ÉS A MEZ SZAGA

DÁRDAI MECCSEI SZAKVEZETŐKÉNT A HERTHÁNÁL
Mainz–Hertha 0–2 (Hegeler 35. – 11-esből, Beerens 42.)
Hertha–Freiburg 0–2
Wolfsburg–Hertha 2–1 (Schieber 30.)
Hertha–Augsburg 1–0 (S. Kalou 88.)
VfB Stuttgart–Hertha 0–0
Hertha–Schalke 2–2 (Ben-Hatira 21., Haragucsi 81.)
Hamburg–Hertha 0–1 (Langkamp 84.)

Dárdai eddigi edzői munkájának boncolgatását érdemes két alapvetéssel kezdeni, mindkettőt ő maga határozta meg.

Az egyik, hogy szakmailag Erwin Koemant tekinti az egyik példaképének. Azt a holland szakembert, akinél utoljára szerepelt játékosként a magyar válogatottban (2010. március 3., Magyarország–Oroszország 1–1). Hozzá hasonlóan a 4–2–3–1-es hadrendre és a nagyon zárt, a kaputól minél távolabb kezdődő védekezésre esküszik.

A másik alapvetése, amit még januárban, egy kötetlen sajtóbeszélgetésen fogalmazott meg, hogy senki ne számítson szép játékra. Sokkal inkább csúnyára, vagy ahogy később korrigált, szervezettre. Ezt ő kimondottan a jelenlegi válogatottra értette, de tulajdonképpen a Herthánál is hasonló a helyzet. Dárdai tisztában van azzal, hogy sem a válogatottnál, sem Berlinben nem áll a rendelkezésére olyan játékosállomány, amellyel a kombinatív támadójátékot meg lehet valósítani. A válogatott kapcsán egyszer már el is mondta, nem mindig mennek oda a passzok, ahová kellene, ehhez kevés megfelelő játékosunk van.

DÁRDAI MECCSEI SZÖVETSÉGI KAPITÁNYKÉNT
Románia–Magyarország 1–1 (Dzsudzsák 82.)
Feröer–Magyarország 0–1 (Szalai Á. 21.)
Magyarország–Finnország 1–0 (Gera 84.)
Magyarország–Oroszország 1–2 (Nikolics 86.)

Mi marad akkor? Szervezett játékkal pontgyűjtögetés – ebben a társaságban ennyi van – válaszolta az idézett beszélgetésen a kapitány. – Ennek a mostani csapatnak az összefogás lehet az ereje, az, amit az ősszel láttunk, és ha ez megvan, akkor azok a nüanszok, amelyek eddig nem mellettünk voltak, most a mi javunkra dönthetnek. Szakmailag, emberileg mindent megteszünk, aztán meglátjuk, mi jön ki belőle. Rengeteget dolgoztunk a pontokért, szaga volt a meznek.”

Most pedig lássuk, tételesen, hogy az átizzadt mezen kívül szakmailag mi jellemzi a Dárdai-csapatokat. Mik az erősségei, mik a gyengéi.

KEVÉS LÖVÉS, KEVÉS KAPOTT GÓL

Dárdaival hét bajnoki meccset játszott a Hertha BSC, ezek közül csak három találkozón kapott gólt (mind a háromszor kettőt), összesen hatot. Ez mérkőzésenként 0.86-os átlagnak felel meg. Elődjénél, Jos Luhukaynál 19 bajnokin 38-szor találtak be az ellenfelek, vagyis akkor mérkőzésenként két gólt kaptak a berliniek.

A válogatottnál a Dárdaival lejátszott négy mérkőzés közül kétszer kaptunk gólt, összesen hármat (0.75-ös átlag).

A kapitány korábban azt tanácsolta, „nézzétek meg, alig lőttek kapura ellenünk!”. Az InStat Football statisztikai adatainak segítségével megnéztük, és való igaz, nem sokszor kerülnek helyzetbe az ellenfelek Dárdai csapataival szemben.

SZAVAZÁS

Milyen eredménnyel zárul vasárnap este labdarúgó-válogatottunk görögök elleni Európa-bajnoki selejtezője?

KÖSZÖNJÜK, HOGY SZAVAZOTT!

A Hertha ellen átlagosan 12 lövéssel próbálkoztak a riválisok, de ezek jelentős része nem volt igazán veszélyes kísérlet, ugyanis a kaput meccsenként csak 3.7-szer találták el, ami magyarázatot ad a kevés kapott gólra is. Mint ahogy az is, hogy ezeknek a lövéseknek az átlagos távolsága 16.1 méter, vagyis a tizenhatoson belül viszonylag ritkán kerülnek lövőhelyzetbe az ellenfelek. Igaz, amikor 5-7 méterről lőni tudtak, és el is találták a kaput, akkor jó eséllyel gól született. Hét méteren belülről nyolcszor találtak kaput az ellenfelek, ebből öt gól esett, míg a tizenhatoson kívülről csak egy gólt kapott a Hertha.

A magyar válogatott védelme a vizsgált négy találkozón összesen 11-szer nem tudta megakadályozni, hogy az ellenfelek eltalálják a kapunkat, meccsenként átlagosan 2.75-ször, míg az átlagos lövési kísérletek száma a mieink ellen 8.75. Hasonlóság a Herthához képest, hogy a kapott góljaink közelről születtek, a háromból kettő hat méteren belülről (a távolság átlaga nálunk nyolc méter, Berlinben tíz).


PÁRHARCOK – A HERTHA NAGY ERŐSSÉGÉT JELENTIK

A Dárdai csapatok nagy erénye a lelkesedés, a küzdőszellem, ami statisztikailag a leginkább talán a párharcokon mérhető le. A Hertha ezen a téren kiemelkedő, ugyanis a magyar trénerrel a kispadon a hét meccsből csak egyszer, a Wolfsburg ellen 2–1-re elveszített találkozón maradt alul a párharcok tekintetében (akkor a 141 párharcnak csak a 45 százalékát nyerte meg), háromszor döntetlenre végzett ezen mutató alapján (a Mainz, a Stuttgart és a Schalke ellen).

Nemzeti csapatunk párharc mutatója ennyire azért nem imponáló. Az oroszokkal és a románokkal szemben – még ha nem is sokon múlt – alulmaradtunk ezen a téren. Feröeren nálunk volt minimális különbséggel több nyertes párharc, a finnekkel „ikszeltünk”.

A Hertha meccsein egyébként – a Bundesliga magas színvonalából is adódóan – jóval több a párharc, mint a válogatott találkozókon, ebből is adódik, hogy míg a berliniek meccsenként átlagosan 97 párharcot nyernek meg, addig Juhász Rolandék csak 81-et.

A Herthának és a válogatottnak is erősségét jelentik a levegőben megvívott párharcok, ezek közül nemzeti csapatunk csak az oroszokkal szemben maradt alul, a másik három riválisánál jobb volt.

Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a Hertha a hét góljából hármat ért el fejes után (kettőt fejjel szerzett, egyet lefejelt labda után lőtt), míg a magyar válogatott a négyből kettőt (egyet fejjel, egyet lefejelt labdából).

RÖGZÍTETT HELYZETEK ÉS KONTRÁK – UTÓBBIBAN FEJLŐDNÜNK KELL

Az olyan csapatok esetében, amelyek inkább alkalmazkodó futballt játszanak – ilyen a Hertha és a magyar válogatott is –, azaz nem dominálnak a találkozókon, nem törekednek feltétlenül labdabirtoklási fölényre, minél több helyzet kialakítására, kiemelten fontos szerepük van támadásban a rögzített helyzeteknek (szöglet, szabadrúgás, tizenegyes vagy bedobás). Azoknak a szituációknak, amelyeknél a játéktudásbeli különbségek csökkenthetők, nagyobb a gólszerzés esélye.

Válogatottunknak már az Egervári-érában is ez volt az egyik erőssége, és Dárdainál is két gólt szereztünk ilyen helyzetből: egyet szabadrúgásból, egyet szögletből.

A Herthának három ilyen gólja volt Dárdaival: egy bedobás után lefejelt labdából, egy beívelt szabadrúgást követő fejesből és egy tizenegyesből.

Az alkalmazkodó futballt játszó csapatok másik fegyvere támadásban a megszerzett labda utáni gyors ellenakció lehet. A Hertha két gólt lőtt kontrából, Dzsudzsák Balázsék egyet sem. A berliniek meccsenként átlagosan hárommal több kontrát tudnak vezetni (19-et), mint a mieink, pedig a találkozók nagyobb részében ugyanúgy átadják a kezdeményezés lehetőségét az ellenfeleknek, megteremtve ezzel a kontra lehetőségét. Ebben a játékelemben mindenképpen fejlődnünk kellene.

A VÉGÉN CSATTAN AZ OSTOR – AMI PINTÉRNÉL NEM MŰKÖDÖTT

A Dárdai-stílus egyik alapja, hogy fizikailag és mentálisan is végig bírja a csapat az adott meccset.

„Végig bírtuk erővel a mérkőzéseket, pedig higgyétek el, három nap alatt az erőnléten nem lehet javítani” – mondta a szakember korábban a válogatott kapcsán.

A kulcs valószínűleg a megfelelő erőbeosztás. Ez az, ami Pintér Attilánál például nem működött, és a korábbi kapitány többször is arra panaszkodott, hogy egy félidő vagy legkésőbb hatvan perc után „elfogyott” a csapata.

A Dárdai-csapatok azonban nem fogynak el, ezért fordulhatott elő, hogy a szakvezetőként megvívott 11 összecsapásból hat gólt szereztek a játékosai az utolsó tíz percben, a Hertha és a válogatott is hármat. A hatból három győztes gól volt.

Dárdai és emberei – mire mennek vasárnap Görögország ellen? (Fotó: Szabó Miklós)
Dárdai és emberei – mire mennek vasárnap Görögország ellen? (Fotó: Szabó Miklós)

A DÁRDAI-CSAPATOK GYENGÉI – VAN, AMIT A MESTER SEM TUD MEGTANÍTANI

Végezetül nézzük meg, melyek azok a játékelemek, amelyek nem tartoznak a Dárdai-csapatok erősségei közé. Azonban rögtön hozzá is kell tenni, hogy ezek egy része a választott játékstílusból is fakad.

Az egyik ilyen, hogy kevesebbet birtokolják a labdát az ellenfeleknél, kevesebb akciót vezetnek, és kevesebbszer kerülnek lövőhelyzetbe.

A Hertha a hét mérkőzésből csak kettőn tudott többször kapura lőni ellenfelénél, és a labdabirtoklást is csak kétszer nyerte meg. Átlagosan csak nyolcszor veszi célba a berlini gárda a kaput (mint fent jeleztük, ellene 12-szer próbálkoznak), de 3.7-szer el is találja, ami azért nem rossz arány. Ebből szerzett hét gólt (egyes átlag). A labdát átlagosan 43 százalékban birtokolja.

Nemzeti együttesünk a lövések tekintetében – átlagosan 9.75-ször próbálkoztunk és 4.25-ször találtunk kaput, négy gólt szereztünk (ez is egyes átlag) – két riválisát is felülmúlta, Feröer mellett Romániát (8–2 és 3–2 volt a kaput eltaláló kísérletek száma a javunkra).

Viszont labdabirtoklásban mindig alulmaradt! Leginkább éppen a csoport leggyengébb csapata, Feröer ellen (60–40 százalék oda). Ez még azzal együtt is ciki, hogy tudjuk, a vezetés megszerzése után tulajdonképpen már csak egy célunk volt, megőrizni az eredményt. Átlagos labdabirtoklásban egyébként nem sokkal maradunk el a Herthától, a mi adatunk 42.25 százalék.

A végére maradt még egy fontos mutató, amelyben válogatottunknak mindenképp fejlődnie kellene, ez pedig a passzpontosság.

Az odáig még rendben van, hogy az összes ellenfelünk többet passzolt, mint mi, hiszen ez adódik a játékstílusunkból, de azért az nagyon nincs rendben, hogy még Feröer is nyolc százalékkal pontosabban passzolt a mieinknél. 685 átadásából 83 százalék volt sikeres, nálunk a 478 passz 75 százaléka volt pontos. Ez az a játékelem, amit talán a legkevésbé tud befolyásolni Dárdai, ugyanis passzolni nem neki kellene megtanítania a játékosokat…

Átlagosan egyébként 436 passzunk van meccsenként, ennek 77 százaléka sikeres. A Hertha is csak egy ellenfelénél passzolt jobban, ráadásul átlagban még a mieinknél is gyengébbek az átadásai, átlag 391.5 passz mellett 74.5 százalékos a pontosság.

RONDA, DE EREDMÉNYES – A SZURKOLÓKNAK ÍZLIK; MIBEN KELL JAVULNUNK A GÖRÖGÖK ELLENI MECCS ELŐTT?

„Sza.ul nézett ki” – ezt mondta ki őszintén, mismásolás nélkül a kapitány a Feröer elleni mérkőzést követően, és ezt a megállapítást néhány Hertha-meccs után is mondhatta volna, hiszen például az Augsburg elleni hazai és a Stuttgart elleni idegenbeli találkozón sem játszott jól a csapata, de szerzett négy pontot, ami mindennél fontosabb.

Inkább nézzen ki sza.ul, és nyerjünk 1–0-ra, mintsem kikapjunk 1–0-ra, ahogy a görögök (ráadásul ők hazai pályán szenvedtek vereséget Feröertől). De említhetjük az északírek elleni mérkőzést is, ami rosszul is nézett ki, és még pontot sem szereztünk.

Dárdai a bennmaradásért küzdő Herthával 11 pontot szerzett, a válogatottal három tétmeccsen hetet. Ezek után nem kell magyarázkodnia, ez a teljesítmény „ízlik” a szurkolóknak, még ha a játék nem is szép.

A hibákat azonban javítani kell, amennyire csak lehet. A válogatottnak már vasárnap, a Görögország elleni meccsen.

A fizikailag erős görögök ellen fontos lenne, hogy a párharcmutatóban – ami eddig sem volt rossz – még előrébb tudjunk lépni, hogy ne helyezhessenek minket túl nagy nyomás alá. Mivel a görögöknek is vannak magas embereik, kimondottan érdekes lesz, hogy a légi csatákat melyik csapat nyeri meg. Az alapvetés, hogy az eddigi meccsekhez hasonlóan ezúttal se hagyjuk az ellenfelet sokat lőni. Az nem baj, ha átadjuk a területet, de akkor vezessünk eredményes kontrákat, mert ez az utóbbi meccseken elmaradt. És tessék pontosabban passzolni, mert enélkül nincs futball!

A MAGYAR VÁLOGATOTT KERETE A GÖRÖGÖK ELLEN

KAPUSOK
Bogdán Ádám
(Bolton Wanderers – Anglia), Dibusz Dénes (Ferencváros), Király Gábor (Fulham – Anglia)

VÉDŐK
Fiola Attila
(Puskás Akadémia FC), Guzmics Richárd (Wisla Kraków – Lengyelország), Juhász Roland (Videoton FC), Kádár Tamás (Lech Poznan – Lengyelország), Lang Ádám (Győri ETO FC), Leandro de Almeida (Omonia – Ciprus), Simon Krisztián (1860 München – Németország), Vanczák Vilmos (FC Sion – Svájc)

KÖZÉPPÁLYÁSOK
Elek Ákos
(Csangcsun Jataj – Kína), Gera Zoltán (Ferencváros), Hajnal Tamás (Ferencváros), Koman Vladimir (Diósgyőri VTK), Pintér Ádám (Levadiakosz – Görögország), Tőzsér Dániel (Watford – Anglia)

TÁMADÓK

Dzsudzsák Balázs (Dinamo Moszkva – Oroszország), Nikolics Nemanja (Videoton FC), Priskin Tamás (Győri ETO FC), Stieber Zoltán (Hamburger SV – Németország), Szalai Ádám (Hoffenheim – Németország), Varga Roland (Ferencváros)

BIZTONSÁGI TARTALÉKOK

Bartha László (Paksi FC), Böde Dániel (Ferencváros), Forró Gyula (Újpest FC), Gulácsi Péter (Red Bull Salzburg – Ausztria), Szélesi Zoltán (Puskás Akadémia FC), Varga József (Debreceni VSC-Teva)

AZ F-CSOPORT ÁLLÁSA
1. Románia 4 3 1 6–1 +5 10
2. Észak-Írország 4 3 1 6–3 +3 9
3. MAGYARORSZÁG 4 2 1 1 4–3 +1 7
4. Finnország 4 1 1 2 4–5 –1 4
5. Feröer 4 1 3 2–6 –4 3
6. Görögország 4 1 3 1–5 –4 1
AZ F-CSOPORT MENETRENDJE

2014. szeptember 7.:
Magyarország–Észak-Írország 1–2
(Priskin 75., ill. McGinn 81., Lafferty 88.)
Feröer–Finnország 1–3 (Holst 41., ill. Riski 53., 78., R. Eremenko 82.)
Görögország–Románia 0–1 (Marica 10. – 11-esből)

Október 11.:
Románia–Magyarország 1–1
(Rusescu 45., ill. Dzsudzsák 82.)
Finnország–Görögország 1–1 (Hurme 55., ill. Karelisz 24.)
Észak-Írország–Feröer 2–0 (McAuley 6., K. Lafferty 21.)

Október 14.:

Feröer–Magyarország 0–1 (Szalai Á. 21.)
Finnország–Románia 0–2 (Stancu 54., 83.)
Görögország–Észak-Írország 0–2 (Ward 9., K. Lafferty 51.)

November 14.:
Magyarország–Finnország 1–0
(Gera 84.)
Görögország–Feröer 0–1 (Edmundsson 61.)
Románia–Észak-Írország 2–0 (Papp 74., 79.)

2015. március 29.:
Magyarország–Görögország, 20.45

Észak-Írország–Finnország 18.00
Románia–Feröer 18.00

Június 13.:
Finnország–Magyarország, 18.00

Feröer–Görögország 20.45
Észak-Írország–Románia 20.45

Szeptember 4.:
Magyarország–Románia, 20.45

Görögország–Finnország 20.45
Feröer–Észak-Írország 20.45

Szeptember 7.:
Észak-Írország–Magyarország, 20.45

Finnország–Feröer 20.45
Románia–Görögország 20.45

Október 8.:
Magyarország–Feröer, 20.45

Észak-Írország–Görögország 20.45
Románia–Finnország 20.45

Október 11.:
Görögország–Magyarország, 18.00

Finnország–Észak-Írország 18.00
Feröer–Románia 18.00

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik