MAROSI GERGELY
MAROSI GERGELY
2019.10.14 17:35

Győzni és kijutni: ez kell a jobb idegenbeli szerepléshez Walesben

Tulajdonképpen egy kérdésre redukálódott a magyar labdarúgó-válogatott Európa-bajnoki selejtezősorozata: sikerül-e győzni Walesben? Horvátországban a Rossi-éra legrosszabb játékával kapott ki tükörsimán 3–0-ra a csapat, Azerbajdzsán ellen (zajos gyermeksereg támogatásával – mennyivel emberibb és a futballhoz illőbb ez így, mint üres lelátók előtt) egy jó első és egy szenvedős második félidő után 1–0-ra győzött. Szokásunk szerint visszapillantunk a két mérkőzésre és előre a válogatott előtt tornyosuló feladatokra.

Walesben extra kell Sallai Rolandéktól, de előtte nem lehet „ellógni” az Uruguay elleni stadionavatót sem (Fotó: Török Attila)

Nem lenne szerencsés azzal kezdeni a visszatekintést, hogy felejtsük el, amit láttunk, mert nem felejteni kell, hanem tanulni belőle (pláne a spliti találkozó rémálomszerű kezdéséből) –, és közben örülni annak, hogy az egyik legkedvezőbb forgatókönyv következett be a horvátországi „három sima” után, így a magyar válogatott kvalifikációja egy mérkőzésen múlik. Akkor is, ha ehhez egy kapitális játékvezetői tévedés, a szabályos azeri egyenlítő gól meg nem adása kellett. Az biztos: sokkal jobban kell játszani ahhoz, hogy sikerüljön kivívni az Eb-szereplés jogát. De az is: mentálisan teljesen más helyzet lesz a novemberi.

A SAJÁT KEZÜNKBEN VAN

Két fordulóval a vége előtt a csoportot Horvátország vezeti Magyarország, Szlovákia, Wales és Azerbajdzsán. Az azeriek elleni győzelmünk és a walesi–horvát meccs döntetlenje azt jelenti, hogy még nincs továbbjutó, és négy csapatnak is megmaradt az esélye a kvalifikációra.

HORVÁTORSZÁG helyzete a legegyszerűbb: ha nem kap ki hazai pályán Szlovákiától, Eb-résztvevő, méghozzá csoportgyőztesként. Vereség esetén nagy bajba kerülhetnének a horvátok. Hátralevő mérkőzés: Szlovákia (otthon).

MAGYARORSZÁG kijut az Európa-bajnokságra, ha legyőzi Wales válogatottját Cardiffban. Döntetlen vagy vereség esetén minimális az esély a kvalifikációra. Hátralevő mérkőzés: Wales (idegenben).

SZLOVÁKIA kijut az Európa-bajnokságra, ha megnyeri két hátralevő mérkőzését. Ha a szlovákok négy pontot gyűjtenek, sorsuk (leginkább) a magyar válogatott kezében lesz. Ha hármat vagy kevesebbet, akkor jó eséllyel elszállnak. Hátralevő mérkőzések: Horvátország (idegenben), Azerbajdzsán (otthon).

WALES kijut az Európa-bajnokságra, ha megnyeri mindkét hátralevő mérkőzését, és Szlovákia nem szerez hat pontot hátralevő találkozóin. Wales nem engedhet meg botlást magának, már egyetlen döntetlen is kihúzza a versenyből. Hátralevő mérkőzések: Azerbajdzsán (idegenben), Magyarország (otthon).

A LEHETSÉGES FORGATÓKÖNYVEKET EBBEN A CIKKÜNKBEN RÉSZLETEZZÜK!

AZ E-CSOPORT ÁLLÁSA
1. Horvátország 7 4 2 1 14–  6 +8 14
2. MAGYARORSZÁG 7 4 3   8–  9 –1 12
3. Szlovákia 6 3 1 2 10–  8 +2 10
4. Wales 6 2 2 2   6–  6   0   8
5. Azerbajdzsán 6 1 5   5–14 –9   1

 

 A HÁTRALEVŐ MÉRKŐZÉSEK
November 16., szombat
18.00: Azerbajdzsán–Wales
20.45: Horvátország–Szlovákia
November 19., kedd
20.45: Szlovákia–Azerbajdzsán
20.45: Wales–Magyarország 

EGY EGÉSZEN MÁS MECCS

A Wales elleni találkozó kiváló mestervizsga lesz Marco Rossi csapatának. A válogatott sorsa saját kezében, vélhetően olyan ellenféllel szemben, amely szintén még versenyben lesz a továbbjutásért, idegenben. Ha az Azerbajdzsán elleni mérkőzést az idegesség és a feszültség határozta meg – a pályán és azon kívül zajló kommunikációból legalábbis ez tűnt ki –, az, hogy „egy meccs az élet”, akár felszabadító hatású is lehet.

 
Igazi gyereknap: győztünk idehaza az azeriek ellen 
Marco Rossi: Walesben más futballt kell játszanunk, s így is lesz
Hihetetlen bírói hiba volt, nem igazságos – így az azeri kapitány
Szoboszlai: Pillanatra kihagyott a szívem, aztán felkiáltottam
  A kötelezőt hoztuk, nem kell nagy csinnadratta – Dzsudzsák
Nagyon magyaros volt a vége, átéltem már néhányszor – Vida Máté 
„Mi volt a meccsen fiam?” – „Apa, hát győztünk!”
Ha a magyar csapat nyer Walesben, kijut az Eb-re 
Őszinte szurkolás – Somogyi Zsolt jegyzete 
ADATBANK: A 2020-AS EURÓPA-BAJNOKSÁG SELEJTEZŐI

A vasárnapihoz hasonló mérkőzések – emlékezzünk vissza akár az 1998-as vb-selejtezők magyar–azeri mérkőzésére, akár a 2016-os Eb-kvalifikáció magyar–feröeri találkozójára – nem valószínű, hogy az „álommeccsek” sorába tartoznak. Nyerni kötelező, veszítenivaló nagyon is sok, a közönség pedig tisztában van ezzel és hajlamos elveszíteni a türelmét – talán ezért sem jött ki rosszul, hogy most gyereksereg szurkolt a lelátón. Még ha Baráth Botondnak enyhe fejfájása is lett a dudaszótól.

JAVULNI KELL IDEGENBEN – DE MIBEN?

Szóval Cardiffban már egy sokkal pozitívabb stressz éri (remélhetőleg) a válogatottat: lehet ugyan veszíteni, de nagyot lehet nyerni is. Ehhez azonban nemzeti csapatunknak egyik leggyengébb pontján kellene javítani – az idegenbeli szereplésen.

A magyar válogatott 2016. október 10. óta (Lettország–Magyarország 0–2) nem zárt idegenbeli mérkőzést kapott gól nélkül, a sorozat immár 12 mérkőzést számlál. Ebben a 12 mérkőzéses periódusban kettő olyan találkozó volt, amelyen a magyar válogatottnak kedvezően indult a meccsforgatókönyv, azaz sikerült megszerezni a vezetést: Azerbajdzsán ellen (3–1-es győzelem, az egyetlen siker a tucatnyi meccsen) és Montenegró ellen (2–1-es vereség).

Csapatunk 2009. október 14. óta, pontosan tíz éve nem tudott idegenben győzni olyan csapat ellen tétmérkőzésen, amely kvalifikált is volna nagy tornára – akkor Dániát sikerült 1–0-ra felülmúlni az Erwin Koeman vezette válogatottnak, igaz, olyan meccsen, amelyen a dánokon még a kijutás utáni másnaposság érződött. Azóta sikerült nyerni idegenben – csak a tétmérkőzéseket figyelembe véve – Finnország (kétszer), San Marino, Moldova, Andorra, Észtország, Feröer, Norvégia, Lettország és Azerbajdzsán ellen. Azt nyugodtan kimondhatjuk, hogy a sorból talán Norvégia közelíti meg Wales szintjét, de valószínűleg inkább elmarad attól.

Amióta Marco Rossi a szövetségi kapitány, a magyar válogatott hat idegenbeli tétmérkőzést vívott meg, hármat a Nemzetek Ligájában, s hármat az Európa-bajnoki selejtezőkön. Egyet nyert meg, egyszer játszott döntetlent, négyet elveszített – ráadásul ez a négy a csoport alakulását nagyban befolyásoló kulcsmérkőzés volt, melyen gólt sem sikerült szerezni (Finnország–Magyarország 1–0, Görögország–Magyarország 1–0, Szlovákia–Magyarország 2–0, Horvátország–Magyarország 3–0).

Érdemes erre a négy találkozóra kicsit kitekinteni a helyzetek minőségét mérő xG-modell segítségével, az adatokat a Wyscout.com rendszere szolgáltatja.

NÉGY IDEGENBELI KULCSMÉRKŐZÉS A ROSSI-ÉRÁBAN
Horvátország–Magyarország 2.78–0.26 xG, a modell 3–0-s hazai sikert „jósol” (a végeredmény 3–0)
Szlovákia–Magyarország 1.61–0.89 xG, a modell egygólos hazai sikert „jósol” (a végeredmény 2–0)
Görögország–Magyarország, 0.35–0.51 xG, a modell 0–0-s döntetlent „jósol” (a végeredmény 1–0)
Finnország–Magyarország, 0.35–2.82 xG, a modell 0–3-at „jósol” (a végeredmény 1–0).

A finnek elleni találkozót leszámítva feltűnő, hogy mennyire kevés jó helyzetet tudott a magyar válogatott kialakítani. Görögországban egyetlen olyan helyzete volt csapatunknak, amelynél az xG elérte a 0.25-öt, tehát az esetek 25 százalékában egy hasonló szituációból gól szokott esni (4-ből 1 ilyet „szokás” belőni).

Szlovákiában egy ilyen sem akadt (Willi Orbáné a két „legjobb” lehetőség, 0.18-as és 0.13-as xG-vel, a legjobb lehetőség akkor adódott, amikor már eldőlt a mérkőzés). Horvátországban a helyzet egyenesen reménytelen volt (megint Orbán a „nyerő”, 0.13-as xG-vel, megint akkor, amikor már minden mindegy volt). Sokatmondó az is, hogy a tizenhatoson belüli kísérleteink többsége védők nevéhez fűződött, szinte Orbán a legveszélyesebb ember idegenben a másik kapu előtt.

Ez nem feltétlenül utal csiszolt idegenbeli támadójátékra, persze – amint azt a magyar–azeri is mutatta – az is sokat segít, ha beakad egy távoli bomba, xG ide, xG oda. De nehéz elképzelni azt, hogy helyzetkialakítás nélkül sikerülne győzni Cardiffban. Megkönnyítheti talán a magyar szakmai stáb dolgát, ha Wales számára még lesz tétje a mérkőzésnek (akkor várhatóan könnyebben „futnak bele” kontrákba), de az biztosnak tűnik, hogy a támadójáték minőségének és veszélyességének javítása nélkül vajmi kevés esély lesz a megfelelő eredmény elérésére.

MOSTAN SZÍNES LAPOKKAL ÁLMODOM

A magyar válogatott az UEFA statisztikája szerint eddigi 7 Eb-selejtezőjén 22 sárga és 2 piros lapot gyűjtött be, ezzel az élmezőnybe tartozik egy olyan statisztikai kategóriában, amelyben egy csapat sem szeretne az elsők között szerepelni.

Magyarországnál csak Észak-Macedónia áll rosszabbul a kontinentális szövetség hétfői adatai alapján a lapok számát tekintve (25 sárga és 1 piros). Ez nyilván nem annak köszönhető, hogy a magyar válogatott durvulni menne oda a mérkőzésekre, hanem valószínűleg sokkal inkább annak, hogy a nagyobb tempó miatt – főleg az itthon játszóknak – rendre becsúsznak kényszermegoldásai, vagy egyszerűen a sebességkülönbséget néha csak szabálytalansággal tudják ellensúlyozni.

Ha megnézzük a Wyscout adatait, akkor az úgynevezett „challenge intensity” mérőszám (belépőintenzitás, megvívott párharcok, szerelések és labdaszerzések az ellenfél labdabirtoklására vetítve) azt mutatja, a magyar válogatott nem tartozik a nagy intenzitással dolgozó, ultraagresszív csapatok közé. Ehhez képest a szabálytalanságok és a lapok száma is elég magas.

Pláne nem hiányoznak a fegyelmezetlenségből adódó lapok, lásd Baráth Botond pirosát a magyar–szlovák lefújása után – rendben, a kőkemény védő úgy érezte, kipécézi a játékvezető, azonban nem feltétlenül volt Rossinak szüksége arra, hogy az egyik alapembere a hármas sípszó után tiltassa el magát.

Ezzel a probléma (azon kívül, hogy nem néz ki jól a fair play-rangsor) az, hogy fontos meccseken kell sárga és piros lapok miatt pótolnia játékosokat Marco Rossinak, márpedig a magyar csapat kerete sem túl „mély”, a válogatási lehetőség gyakran szűkös, pláne, ha – mint a horvátok ellen – még egy sérüléshullám is sújtja a csapatot. Walesben Korhut Mihály tölti sárga lapok miatt eltiltását, viszont visszatér a piros lapja miatt egy mérkőzést kihagyó Kleinheisler László, aki igen gyakran „csodálhatja meg” közelről a színes kártyákat a válogatottban.

Walesben a magyar játékosok sebessége és a higgadtsága is próbára lesz téve. Nagy nyomás alatt, nagy tét mellett, egy gyors ellenféllel szemben vajon mennyire sikerül elkerülni a lapokat?

AZ URUGUAY-DILEMMA

Wales ellen november 19-én mérkőzik a magyar válogatott, de ezt megelőzően lesz még egy válogatott mérkőzés, hiszen FIFA-játéknap van, s csapatunk szabadnapos november 15-én. Marco Rossi csapata Uruguay ellen lép pályára az új Puskás Aréna nyitó mérkőzésén, egy olyan meccsen, melyen egyrészt „mindenki kint lesz, aki számít”, másrészt érzelmileg fontos és szimbolikus esemény is.

Mindezt azzal a tudattal, hogy négy nap múlva ki-ki meccs Cardiffban.

Nyilván teljes képtelenség „ellógni” a magyar–uruguayit: ezt a válogatott aligha teheti meg a telt házas közönséggel, és a játékosoknak is érzelmileg fontos, hogy pályára lépjenek egy ilyen egyedülálló alkalomból megrendezett találkozón. Arra, hogy Rossi már az elejétől kísérletezzen, mint a montenegrói mérkőzésen, kevés az esély (ezzel aligha számolhatunk). Ugyanakkor frissen kell tartani a kulcsembereket, óvni őket a sérüléstől, egyben olyan eredményt elérni, ami lehetőleg feldobja a társaságot a walesi kaland előtt.

Mit mondjunk: szép szövetségi kapitányi feladat.

Persze soha nagyobb fejfájása ne legyen egy szövetségi kapitánynak, mint hogy egy új nemzeti stadion megnyitóján kell játszani egy sorsdöntő selejtező előtt, melyen ki lehet harcolni az Európa-bajnoki szereplést. Ugyanebben a stadionban.

Ennél nagyobb motiváció aligha kell.

EB-SELEJTEZŐ
7. FORDULÓ, E-CSOPORT
Horvátország–Magyarország 3–0 (3–0)
Split, Poljud Stadion, 32 110 néző. Vezette: Daniele Orsato (Lorenzo Manganelli, Fabiano Preti – olaszok)
Horvátország: Livakovic – Jedvaj, Lovren, D. Vida, Barisic – Modric (Kovacic, 67.), Brozovic –  Perisic (Brekalo, 60.), Rakitic (Vlasic, 74.), Rebic – Petkovic. Szövetségi kapitány: Zlatko Dalic
Magyarország: Gulácsi – Lovrencsics G., Orbán, Kádár (Lang, a szünetben), Korhut – Vida M., Kleinheisler – Dzsudzsák (Nagy D., 60.), Holman, Sallai R. (Varga R., 76.) – Szalai Á. Szövetségi kapitány: Marco Rossi
Gólszerző: Modric (5.), Petkovic (24., 42.)
Kiállítva: Kleinheisler (56.)

8. FORDULÓ, E-CSOPORT
MAGYARORSZÁG–Azerbajdzsán 1–0
(1–0)
Budapest,
Groupama Aréna, 15 000 néző. Vezette: Higler (holland)
MAGYARORSZÁG: Gulácsi – Lovrencsics G., Orbán, Baráth, Korhut – Vida M. – Dzsudzsák (Nagy Dominik, 71.), Szoboszlai (Holman, 76.), Kovács I. (Sigér, 86.), Sallai – Szalai Á. Szövetségi kapitány: Marco Rossi
Azerbajdzsán: Balayev – Pashaev, B. Hüseynov, Mustafazada, Rahimov – Israfilov, Qarayev, Richard (A. Abdullayev, 58.) – Ramazanov (Renat Dadasov, 85.), Sheydaev, Khalilzade (J. Hüseynov, 66.). Szövetségi kapitány: Nikola Jurcevic
Gólszerző: Korhut (10.)

2019.11.18 21:25:03

Magyar válogatott M. G.

Eb-selejtezőkön 2011 óta veretlen hazai pályán ellenfelünk • Ritka a magyar iksz, mint a fehér holló.

2019.11.18 20:17:54

Magyar válogatott SOMOGYI ZSOLT

NS-VÉLEMÉNY. Rendkívül fontos meccs a keddi, de…

2019.11.18 20:24:25

Magyar válogatott MONCZ ATTILA

ALAPVONAL. Az ilyen do or die jellegű mérkőzéseken sokkal nagyobb rutinnal felvértezett bokszolók azt mondják, minden nyaktól felfelé dől el.

2019.11.18 18:08:12

Magyar válogatott BABJÁK BENCE (összefoglaló), RUSZNÁK GYÖRGY (percről percre)

Sokkal jobban játszott a vendégek U21-es válogatottja, de csak egy góllal nyert.