Vasziljevics sarkazásával nyert az Újpest

A MÉRKŐZÉSRŐL BŐVEBBEN IDE KATTINTVA OLVASHAT!

A két gárda az elmúlt években vagy nagyon jó meccseket játszott egymással, vagy nézhetetleneket – tehát már a kezdés előtt izgulhattak a szurkolók az Újpest–Kaposvár bajnoki mérkőzést illetően. Amely egyben történelmi jelleget is kapott, lévén ezzel a 90 perccel kezdődött hazánkban az UEFA által kitalált háromlépcsős (megszakítás, felfüggesztés, beszüntetés) gyakorlata: a klubok ezentúl az objektív felelősség elve alapján felelősséggel tartoznak a szurkolótáborok sportszerű viselkedéséért.

Nos, ez utóbbi egyre kisebb (mármint a drukkerhad, nem a felelősség), ellenben a szurkolói elégedetlenség egyre nagyobb, erről különösen Újpesten tudnának mesélni a vezetők és a játékosok. A megmaradó nézők azonban örömmel konstatálhatták, hogy egy világklasszis támadó is pályára lép a Megyeri úton: fájdalom, az olimpiai bajnok, háromszoros magyar gólkirály Dunai Antal már nem csatárként, hanem ünnepeltként futott ki a kezdőkörhöz, lévén nemrégiben 70. születésnapját. Mellettük Kozák Danutát és Gyurta Dánielt is köszöntötték, mint az Újpesti-család legfrissebb tagjait.

Történelmi és ünnepi bajnoki volt ez, és egyben rangadó is, hiszen a két csapatot a forduló előtt egyetlen pont választotta el egymástól a középmezőnyben.

Volt némi világfájdalom az amúgy döbbenetesen fitt Dunai Antal szemei körül, amikor körbenézett az ajándékba kapott 70-es mezzel, lévén jó 1000 néző tapsolta meg őt – félreértés ne essék, nem illetlenkedett az „ezerfejű", kivétel nélkül mindenki megtapsolta őt, csak éppen összesen ennyien voltak a szebb napokat is látott műintézményben.

A játékosok mintha érintve érezték volna magukat a „zárt kapus" hangulatban, ugyanis remek iramban kezdődött a mérkőzés, előbb az egykori kaposvári Balajcza Szabolcsnak, majd kollégájának, Lubos Hajdúchnak kellett nagyot nyújtózkodnia a jobb alsó előtt.

Az első igazán nagy helyzet Simon Krisztián előtt adódott, de Hajdúch sokadszor igazolta, hogy végtelen hosszúságú végtagjai ellenére borzasztóan fürge sportember.

A 20. perctől csökkent a tempó, de fölénybe került a hazai csapat, amely egy másik egykori kaposvári játékosa, Dusan Vasziljevics tetszetős góljával vezetést szerzett: Kabát Péter szabadrúgása után a szerb légiós az ötös előtt, a kapunak háttal állva levette a labdát, majd a bal alsóba sarkazta azt. 1–0.

Ez a találat Dunai Antalnak is dicsőségére vált volna – a vendégvédők helyezkedéséhez azonban biztosan lesz egy-két építő jellegű hozzászólása Prukner Lászlónak...

A fordulást követően a Kaposvár veszélyeztetett először, és nem tudni, ezért történt-e, hogy a hazai mester, Marc Leliévre a támadó Bruno Moraes helyett a szűrő Filip Sztaniszavljevicset küldte be a pályára.

Kis híján mesteri húzás lett a cseréből, ugyanis a 67. percben gólt szerezhetett volna a szerb, de hat méterről hiába „mellelte" a jobb sarok felé a labdát, Hajdúch ezt is fogta.

Prukner a hajrá felé közeledve harcba dobta Waltner Róbertet is, mégpedig a középpályás Horváth Tamás helyett, a védő Jánvári Gábort pedig szintén csatár, Bojan Vrucina váltotta.

Waltner nem sokat tétlenkedett, negyedórával a vége előtt az ötösről fejelhetett kapura, tisztán, de célt tévesztett. A hajrában előbb Kabát, majd Remili dönthette volna el végleg a három pont sorsát, de előbbi a kapufát találta el, utóbbi pedig elrontotta ollózását – ám mivel a Rákóczi csak nem tudott gólt szerezni, így is nyert az Újpest.

A MÉRKŐZÉSRŐL BŐVEBBEN IDE KATTINTVA OLVASHAT!

LABDARÚGÓ NB I
22. FORDULÓ
Újpest–Kaposvár 1–0 (Vaszljevics 33.)

(A Sport Televízió felvétele)

ÉRTÉKELÉSEK A MÉRKŐZÉS UTÁN