A Bobál ikrek fektették két vállra a Puskás Akadémiát

LABDARÚGÓ NB I
27. FORDULÓ
ZTE FC–Puskás Akadémia 2–0 (Bobál G. 47., Bobál D. 86.)
Zalaegerszeg, Városi Stadion, 2166 néző. Vezette: Vad II István

ÉLŐ SZÖVEGES TUDÓSÍTÁSUNKAT ITT OLVASHATJA EL

Kevés hiányzott, hogy Radó András ott folytassa, ahol Kaposváron abbahagyta.

A 26. fordulóban a Zalaegerszeg csatára két góllal és két gólpasszal vette ki a részét együttese 6–0-s idegenbeli győzelméből, és a Puskás Akadémia elleni bajnokin sem várt sokat, már az 1. percben nagyszerű átadással hozta helyzetbe Bobál Gergelyt. Ha a hazaiak támadója éberebb és határozottabb, talán már az elején vezetést szerez a hazai együttes, és ismét gólparádét rendez. Csakhogy az egerszegi csatár addig várt, amíg Spandler Csaba az utolsó pillanatban szerelte, így hazai gól helyett türelemjáték következett.

A felcsúti együttes ugyanis alaposan megszervezte védekezését, ahogy egy héttel korábban a Ferencvárosnak, úgy a ZTE-nek sem hagyott sok szabad területet. Eközben a támadásokról sem mondott le, egy labdaszerzést követően David Vanecek próbálkozhatott közelről, ám Demjén Patrik védte a lövést, majd Josip Knezevic remek átadása után Gyurcsó Ádám próbálkozott közelről, ám a szélső sem tudott túljárni a hazai kapus eszén.

Idővel aztán a hazaiak egyre többet birtokolták a labdát, enyhe mezőnyfölénybe kerültek, míg a vendégek ellenakcióiból a lendület és a pontosság is hiányzott. A pályán visszaköszönt, amit az egerszegiek vezetőedzője többször hangoztatott: a támadóharmadban nagy szabadságot ad játékosainak. Ez különösen Radó és Bőle Lukács megmozdulásaiban köszönt vissza, mind a ketten bátran vállalkoztak cselekre és rizikósabb mélységi átadásokra. Olykor bejött, máskor nem, ám a bajnokság végeredményétől függetlenül szögezzük le, örömteli látni, hogy bár a ZTE a kiesés ellen menekül, nem biztonsági játékkal és közönségriasztó célfutballal akar pontokat szerezni, hanem – ésszerű kereteken belül – igyekszik támadófutballal meghosszabbítani élvonalbeli tagságát. Az első félidő végén kevés hiányzott, hogy ez a szemlélet eredményre vezessen, Radó lökete után már felugrottak a hazai drukkerek, ám Tóth Balázs hatalmas bravúrral szögletre ütötte a bal sarokra tartó labdát.

Hornyák Zsolt nem volt elégedett csapata támadójátékával, a szünetben Sós Bence és Golgol Mebrahtu becserélésével igyekezett felpörgetni együttesét. Más kérdés, hogy még idejük sem volt bemelegedni, amikor a hazaiak az ellenfél kapuja előtt labdát szereztek, sBobál Gergelyezúttal jóval „élesebben” kezdett, mint az első félidőben, és nagy gólt ragasztott a kapu jobb oldalába.

Kevés hiányzott, hogy a vendégek azonnal válaszoljanak, a hazaiak kapusa angyali nyugalommal szemlélte, amint a szünetben becserélt ausztrál támadó lövését követően a labda a jobb oldali kapufán csattan. A hazaiak türelmesen járatták a labdát, a keresztpasszokkal rendre megtalálták az üresen álló társat, így a felcsútiak súlyos problémával szembesültek: támadni kellett volna, ám nem volt náluk a labda. Sőt, ha Tóth Balázs nem hárít ismét bravúrral Radó közeli fejese után, alighanem eldől a meccs, majd Nikola Mitrovics óriási helyzetben az oldalhálóba lőtt.

Az utolsó negyedórában aztán Hornyák Zsolt együttese váltott, mindent egy lapra feltéve próbálta beszorítani ellenfelét, ám Knezevic szabadrúgásánál Demjén Patrik résen volt. Ezzel az utolsó puskaporát is ellőtte a vendégegyüttes, a hajrában ugyanis érkezett a néhány perccel korábban beálló Bobál Dávid, aki nem akart lemaradni testvére mögött, és pontos fejese után már a remekül védő Tóth Balázs sem segíthetett.