MLSZ-pénzek, légiósok, tévé, kupaindulók – top 10 NB I-es tudnivaló

1. HÁNY FORDULÓT JÁTSZANAK A CSAPATOK?

Harminchármat, azaz – a 2015 nyarán bevezetett, a legutóbbi szezonban már alkalmazott új rendszernek megfelelően – minden csapat háromszor játszik mindegyik ellenfelével. A bajnoki év hivatalosan 2016. július 1-jétől 2017. június 30-ig tart, ezen belül az NB I első fordulóját 2016. július 16-án és 17-én rendezik meg, az utolsót 2017. május 28-án játsszák. A hétvégi fordulókban a szombat, a hétközieknél a szerda a fő játéknap.

Az első tizenkilenc fordulóra 2016-ban, a további 14-re 2017-ben kerül sor. A teljes sorsolást ide kattintva tekintheti meg!

Azt, hogy a harmadik kör 11 fordulójában melyik csapat játszik otthon hatszor, és melyik csak ötször, a 2015–2016-os végeredmény alapján kialakított sorrendjük szerint határozták meg: az 1–6. helyezettek (Ferencváros, Videoton, DVSC, MTK, Haladás, Újpest) hatszor, a többiek (Paks, Bp. Honvéd, DVTK, Vasas) és a két feljutó (Gyirmót, Mezőkövesd) ötször játszanak pályaválasztóként.

2. MELY TELEVÍZIÓS CSATORNÁKON NÉZHETŐK A MÉRKŐZÉSEK?

Az elmúlt nyár nagy változása – a Sport Televízió helyébe a közmédia új csatornája, az M4 Sport lépett mint kizárólagos közvetítő – után az idén nyáron marad minden a régiben.

És ez a kitétel, vagyis hogy „minden marad a régiben”, egyelőre a közvetítések rendjére is érvényes. Az első négy fordulóban, akárcsak egy évvel ezelőtt, szombaton és vasárnap rendezik a mérkőzéseket, szombaton két meccset sugároz az M4 Sport, vasárnap pedig a háromból egyet. Ez a rend azonban, akárcsak az elmúlt évadban, addig áll fenn, amíg az El-ben állnak csapataink, mert ők játszanak vasárnap bajnokit a csütörtöki nemzetközi kupameccs után.

A jelenleg ismert menetrend szerint az 5. fordulótól (augusztus 13.) már mindegyik meccset szombaton rendezik meg az NB I-ben, és akkortól a hat találkozóból már csak kettő kerül képernyőre.

3. MI DÖNT A TABELLÁN PONTAZONOSSÁG ESETÉN?

A következő szempontok, méghozzá ebben a sorrendben, egészen addig, ameddig az érintettek rangsora meghatározható:

1. a bajnokságban elért több győzelem;
2. az összes bajnoki mérkőzésen elért gólkülönbség;
3. az összes bajnoki mérkőzésen szerzett több gól;
4. az egymás ellen játszott bajnoki mérkőzések pontkülönbsége;
5. az egymás ellen játszott bajnoki mérkőzések gólkülönbsége;
6. az egymás ellen játszott bajnoki mérkőzéseken az idegenben szerzett több gól;
7. a bajnokság fair play értékelésében elért jobb helyezés;
8. sorsolás.

4. HÁNY CSAPAT ESIK KI?

Az utolsó kettő. Helyükre az NB II 2016–2017-es kiírásának első két helyezettje jut fel, feltéve, hogy rendelkezik a megfelelő klublicenccel. Az idei versenykiírás szerint az NB I 2017–2018-as idényében szintén 12 csapat szerepel majd.

5. HÁNY CSAPATUNK INDULHAT A NEMZETKÖZI KUPÁKBAN?

Négy. „Az UEFA versenyrendszerében az UEFA versenykiírásának megfelelően vesznek részt a magyar csapatok” – fogalmaz az NB I versenykiírása. Bár az egy esztendővel korábbi állapothoz képest két (a két évvel ezelőttivel összehasonlítva pedig öt) helyet visszaesve csupán a 33. pozícióban állunk, az UEFA aktuális kvótarendszere szerint Magyarország kvótáinak száma változatlan, azaz a Bajnokok Ligájában egy, az Európa-ligában három hely illeti meg a 2017–2018-as szezonban is.

• Bajnokok Ligája: a leendő magyar bajnok a selejtező második körében kapcsolódik be a küzdelmekbe.
• Európa-liga: az NB I leendő második és harmadik helyezettje, valamint a Magyar Kupa 2017-es győztese jogosult a szereplésre, mindhárom a selejtező első körében kapcsolódik be a küzdelmekbe. Fontos kiegészítés: ha a Magyar Kupa győztese a BL-re is szerez kvótát vagy az El-részvételt a bajnoki helyezése alapján is kiharcolja, egy magyar El-kvóta szabaddá válik. Ebben az esetben az indulási jog nem a kupadöntő vesztesére, hanem az NB I negyedik helyezettjére száll át.

Szükséges indulási feltétel, hogy az európai porondra igyekvő csapat kérelmezze és meg is kapja a nemzetközi (UEFA) klublicencet.

6. HÁNY KÜLFÖLDI JÁTÉKOS SZEREPELTETHETŐ MÉRKŐZÉSENKÉNT?

Bár az MLSZ ösztönzőrendszere továbbra is a magyar labdarúgók szerepeltetését favorizálja, a versenykiírás nem szabhat gátat az EU-állampolgárok munkavállalásának, sőt bizonyos EU-n kívüli országok polgárai munkavállalásának sem. Vagyis akár csupa külföldi labdarúgóval is pályára léphet egy magyar klub NB I-es mérkőzésen.

A hatályos versenykiírás így fogalmaz: „A bajnoki mérkőzéseken a sportszervezet számbeli korlátozás nélkül jogosult azokat a labdarúgóit szerepeltetni, akik az Európai Unió valamely tagállamának állampolgárai, továbbá azon országok állampolgárait, amely országokkal az Európai Unió olyan egyezményes megállapodást kötött, amely jogszerű munkavállalás esetén a munkavállaló részére az Unió polgáraival azonos, diszkriminációmentes elbírálást biztosít a munkakörülmények tekintetében az Európai Unió egész területén. (Ezen pontban meghatározott országok listáját az MLSZ folyamatosan közzéteszi.)”

Ami az egyéb, az előző idézetben nem érintett országok labdarúgóit illeti, közülük legfeljebb 5 tartózkodhat egy időben a pályán csapatában.

Ez független az úgynevezett „légiósszabálytól”, vagyis az MLSZ légiósokra vonatkozó ajánlásától, ami azért nem tekinthető szabálynak, mert nem kötelező betartani. Erről a következő pontban értekezünk bővebben.

7. HOGYAN TÁMOGATJA AZ MLSZ A HAZAI JÁTÉKOSOK SZEREPELTETÉSÉT? MIK AZ MLSZ-HEZ KÖTÖTT BEVÉTELI FORRÁSOK? KI A LÉGIÓS?

A központi bevételeket az MLSZ a következő szempontok szerint osztja szét az élvonal csapatai között: van alanyi jogon járó tétel (az NB I névszponzori jogdíjából való részesedés); van teljesítményfüggő díjazás (ilyen a pontpénz és a helyezéspénz); és van a normatívák betartásától függő támogatás (ilyen a fiatalok szerepeltetésével és a légiósajánlás betartásával megszerezhető pénz).

Nézzük ez utóbbit bővebben!

A szövetség elnökségének határozata alapján a 2015–2016-os idénytől a támogatások jelentős részét, nagyjából egyharmadát csak azok a csapatok kaphatják meg, amelyek legfeljebb hét nem hazai nevelésű játékost alkalmaznak a keretükben. A nemzetközi kupaindulók esetében pedig nem hét, hanem tíz játékos szerepelt az ajánlásban. Ezek a keretszámok az új idényben sem változtak.

Az előző szezon előtt megfogalmazott ajánlás ezt tartalmazta még:a központi források elosztásánál további előnyt élveznek, akik legfeljebb három nem hazai nevelésű labdarúgót, illetve legalább egy (a 2016–2017-es idénytől két) 20 éven aluli hazai nevelésű futballistát szerepeltetnek a kezdőcsapatukban a bajnoki mérkőzéseken (ez utóbbi az úgynevezett „fiatalszabály”). Az MLSZ-normatívának megfelelni szándékozó, nemzetközi kupákban induló csapataink három helyett öt nem hazai nevelésű futballistát szerepeltethetnek a kezdőcsapatban.

Változások az előző szezonhoz képest

A 2016–2017-es szezonra egyrészt megváltoztatták annak a meghatározását, hogy kit tekint az MLSZ légiósnak. A „hazai nevelésű” helyett már a „hazai” játékos megfogalmazást használja az MLSZ (lásd keretes írásunkat), a gyakorlatban pedig az a legfontosabb változás, hogy az számít „hazai” játékosnak, aki születése óta magyar állampolgár vagy magyar származású. Vagyis ezzel az MLSZ bezárta az elmúlt szezonban a légiósok sorozatos honosításával megnyíló kiskaput (csak akkor érdemes külföldit honosítani, ha van esélye arra, hogy a magyar korosztályos vagy felnőttválogatottban pályára lépjen, mert azzal már „hazai” játékosnak számítana).

Mint azt a Nemzeti Sport Online a kluboktól megtudta, további változás a légiósokkal kapcsolatban – bár ennek a nyilvánosan elérhető MLSZ-források, dokumentumok között nincs nyoma, és a szövetségtől többszöri kérésre sem kaptunk hivatalos tájékoztatást, ugyanez érvényes a „fiatalszabályra” is –, hogy a nem nemzetközi kupaindulók is szerepeltethetnek öt légióst a kezdőcsapatban a maximális MLSZ-pénzek megtartása mellett abban az esetben, ha nemzetközi kupainduló ellen lépnek pályára.

A „fiatalszabály” változása: nem kettő, hanem már egy 1996-os születésű játékos szerepeltetése esetén részesül az ebből a forrásból származó pénzből egy klub, de ehhez az említett játékosnak legalább 17 meccsen pályára kell lépnie, és mind a 17 meccset végig is kell játszania (illetve ha lecserélik, akkor egy másik 20 éves állhat be helyette – így tartható meg a szerepeltetése után járó összeg). Viszont kettő és három 1996-os születésű labdarúgó szereplése esetén további összegeket kaphatnak a klubok, illetve nő az összeg abban az esetben is, ha 1996-osnál későbbi születésű labdarúgók is pályára lépnek.

Ami a központi bevételek elosztását illeti, az MLSZ elnökségének vonatkozó határozata szerint (ELN-15/2016, február 9.):

• a névszponzori jogdíj teljes összege levonások nélkül, normatív alapon, minden sportszervezetet egyenlő arányban megilletően kerül felosztásra;
• a televíziós közvetítés jogaiból származó bevétel 84.2 százaléka jut az NB I-es csapatoknak (NB II: 11.6; NB III: 0.1; Magyar Kupa, Amatőr Kupa, Szuperkupa: 2.6; Női szakág: 0.7; MLSZ – válogatottak, Szolidaritási Alap: 0.8);
• a fogadási jogokból származó bevételek 47 százaléka jut az NB I csapatainak (NB II: 29; NB III: 17 Magyar Kupa, Amatőr Kupa, Szuperkupa: 2.3; Női szakág: 0.1; MLSZ – válogatottak, Szolidaritási Alap: 4.6).

Tavaly a vonatkozó elnökségi határozatban lévő táblázat alapján ki tudtunk térni a normatívák szerinti felbontásra(szerződtetett játékosok összetétele, kezdőcsapat összetétele, mérkőzéspénz, helyezési pénz, televíziós nézettség díjazása, fiatal hazai nevelésű játékosok szerepeltetése). Most ilyen táblázatot nem tett közzé az MLSZ.

8. MI A HELYZET A SZURKOLÓI KÁRTYÁKKAL?

Az MLSZ már az előző szezon előtt felfüggesztette a szurkolói kártyához kötött jegyvásárlást, és idén júniusi elnökségi határozatában megerősítette: a jegyértékesítést és a beléptetést szurkolói kártya nélkül IS lehetővé teszi. (Kivételként a Ferencváros továbbra is ragaszkodik a vénaszkenneres, szurkolói kártyás beléptetéshez.)

Továbbra is érvényes ugyanakkor a megkötés, miszerint szurkolói kártya nélkül csak a mérkőzés helyszínén, személyes azonosítást követően lehet jegyhez jutni. A szurkoló azonosításának végrehajtása a sportszervezet kötelezettsége és felelőssége.

Az MLSZ elnöksége a szurkolói kártya kötelező használatának felfüggesztésére vonatkozó döntését 2017. június 30-át követően felülvizsgálja, és a nemzetközi, illetve hazai büntetések számától és súlyosságától függően dönt a felfüggesztés meghosszabbításáról.

9. METTŐL MEDDIG TARTANAK A HAZAI ÁTIGAZOLÁSI IDŐSZAKOK?

2016. nyári átigazolási időszak: június 9.–augusztus 31.
2017. téli átigazolási időszak: január 24.–február 22.

10. MI A FAIR PLAY VERSENY LÉNYEGE?

A versenykiírás a bajnokság céljai között említi „a fair play elv érvényre juttatását, a fair play magatartásforma népszerűsítését”, sőt a pontazonosságot eldöntő kritériumok között is szerepel a „bajnokság fair play értékelésében elért jobb helyezés”, nem beszélve arról, hogy a bajnokság végén a legsportszerűbb sportszervezet fair play serleget kap.

Nem árt tehát, ha összegezzük, mely öt szempont alapján értékelik a csapatokat minden mérkőzésük után.

• Sárga és piros lap (legfeljebb 10 pont). A sárga lap egy, a piros lap három pont levonását eredményezi a maximálisan adható tízből. A két sárga lappal kiállított labdarúgó összesen három pont veszteséget jelent csapatának a fair play versenyben, míg a korábban sárga lapot is kapó, de direkt pirossal kiállított labdarúgó négy fair play ponttal rövidíti meg klubját. Mindebből következik, hogy a további négy szempont értékelésével ellentétben itt negatív eredmény is születhet.
• Az ellenfél tisztelete (legfeljebb 10 pont, legalább 1 pont).
• A játékvezetői csapat tisztelete (legfeljebb 10 pont, legalább 1 pont).
• A csapatvezetők magatartása (legfeljebb 10 pont, legalább 1 pont).
• A nézők magatartása (legfeljebb 10 pont, legalább 1 pont – de ez a kritérium csak akkor alkalmazható, ha az adott csapat szurkolói jelentős számban vannak jelen a mérkőzésen).