PÓR KÁROLY
PÓR KÁROLY
2014.12.13 07:56 Frissítve: 2015.03.24 02:40

A nézők mellett a gólok is nagyon fogynak - negatív csúcson az NB I

A Nemzeti Sport Online-on a korábbi évekhez hasonlóan a labdarúgó NB I 2014–2015-ös szezonjában született gólokat is részletesen kielemezzük. Negatív csúcs, kontrából a Vidi, szögletből a DVTK a legjobb, a Paks szerzi a legtávolabbról a góljait, a Puskás Akadémia FC jobb oldala a legsebezhetőbb – lássuk a 17 forduló alatt született 323 találat legfontosabb jellemzőit, az azokból levonható tanulságokat!

A csatárok sokszor nem találták a kaput, de a képen látható Tischler Patrik még így is a második legeredményesebb játékos az NB I-ben (Fotó: Szabó Miklós, archív)

 

323 GÓL – NEGATÍV CSÚCS

ILYEN VOLT AZ ŐSZ – SZEZON-VISSZAPILLANTÓ ÖSSZEÁLLÍTÁSAINK
Szerb óriás uralja az NB I-et! Böde rekordja; újpestiek mindenhol
Vidi: 823! Loki: 76! Fradi: 516! Újpest: 158! DVTK: 6!
Nikolicsot űzte CR; a 11. fordulóban eltűnt a futball 
Az Újpest és a Fradi az NB I Barcelonája
Lipták vagy Juhász, Böde vagy Nikolics? Szavazzon a legjobbakra!
Hiába az új stadionok, az FTC-nél és az NB I-ben is csökkent a nézőszám
Csak egy tabellán nem első a Videoton

A labdarúgó NB I 2014–2015-ös szezonjában 17 forduló alatt (az elmaradt és tavaszra halasztott Paks–Nyíregyháza találkozó leszámítva) 323 gól született (ebből 11 öngól), ami 2.39-es meccsenkénti átlagnak felel meg. Egy évvel ezelőtt 405 gólt láthattunk 17 kör alatt, két éve 350-et, három éve 382-t. Vagyis az utóbbi négy szezon legalacsonyabb góltermése a mostani, a 2013-as, négyéves összevetésben rekordnak számító adathoz képest 20 százalékos a csökkenés.

Szezonértékelő sorozatunkban azt már korábban kimutattuk, hogy más téren is negatív csúcsokat dönt a jelenlegi idény: meccsenként 2345 drukker látogat ki az NB I-es találkozókra, ez a gólokhoz hasonlóan a legalacsonyabb átlagnak felel meg négyéves összevetésben, és 624 fővel csökkent az átlag a 2013–2014-es szezonhoz képest.   

A 323 gólból 55-öt (17 százalék) fejjel értek el a csapatok (egy éve 76 fejes gól született), 113-at pedig rögzített helyzetből (azaz szabadrúgás, szögletrúgás vagy bedobás után, illetve tizenegyesből – 35 százalék, egy éve 146 találat született ilyen szituációból).     

A gólok átlagosan 9.44 méterről születtek, ez 0.6 méteres emelkedést jelent az előző évhez képest. Ez annak is köszönhető, hogy több, 20 méternél távolabbi bombagólt láthattunk. Erről árulkodik a Sport Tv Harmadik félidő című műsorában, a Nyilasi Tibor által válogatott legszebb ötös is.


 


 

 

Az eddigi 5 legszebb gól

A VIDEOTON KONTRÁKBÓL, A DVTK SZÖGLETEKBŐL A LEGJOBB

A részletes elemzést – melyet úgy végeztünk, hogy egyenként végignéztük az összes gólt, majd a találatokat kategorizáltuk – kezdjük a felállt védelem elleni, illetve a kontrából született gólokkal. Nagy változás ezen a téren nem történt, 47 találat született gyors ellentámadásból, ez a teljes termés 14.5 százalékának felel meg, egy százalékos a csökkenés tavalyhoz képest. Felállt védelem ellen 163 gól született (a kontra- és a felállt védelemmel szembeni akciókból szerzett gólokhoz kell még hozzáadni a rögzített helyzetből született 113 találatot).

Ön szerint ki szerezte az ősz legszebb gólját?

A szavazást lezárták.
Gera Zoltán   (799)
Varga József   (472)
Nikolics Nemanja   (414)
Báló Tamás   (236)
Kanta József   (193)
Összes szavazat: 2114
Szavazás kezdete: 2014. 12. 10
 

A legtöbb kontragólt, kilencet a Videoton szerezte és a Pécs kapta (nyolcat). Ez a statisztika – több másikhoz hasonlóan – összefügg az őszi szezonnal kapcsolatban korábban már elvégzett kimutatásainkkal. Ahogy azt már elemeztük, nem a Videoton birtokolta a legtöbbet a labdát (hanem az Újpest és az FTC, a fehérváriak ötödikek ebben a mutatóban), több mérkőzésen is átengedte a területet az ellenfélnek, és gyors ellentámadásokkal operált. Ez azzal a másik statisztikával is összefügg, hogy a fehérváriak játszották a legtöbbet előnyben (823 percet), vagyis általában (64 percet leszámítva) nem nekik kellett futni az eredmény után.

Másrészt a Videoton kontrákra is építő taktikája azzal is magyarázható, hogy a fehérváriak csatárának, a góllövőlistát vezető Nikolics Nemanjának, mint azt már a szezon közben is kimutattuk, kimondottan az üres területekre befutás az egyik nagy erőssége (ő az „üres területek ragadozója”), a kapuja elé behúzódó, felállt védelem elleni játék kevésbé. 

Az NB I-ben a sereghajtó PMFC került a legtöbbször hátrányba (15-ször), ennek ismeretében nem meglepő az sem, hogy az egyenlítés érdekében kitámadó pécsieket kontrázták le a legtöbbször. 

A gólok egy másik speciális típusát a rögzített helyzetet követő találatok, vagyis a szabadrúgás, szögletrúgás vagy bedobás után, illetve tizenegyesből született gólok jelentik.

 

A 35 értékesített tizenegyesből a legtöbbet a Ferencváros és a Dunaújváros jegyezte (négyet-négyet). Évről évre csökken a szabadrúgásból elért találatok száma. Idén ősszel mindössze nyolc közvetlen szabadrúgást váltottak gólra a csapatok (egy éve 11-et, két éve 18-at), az MTK és a Paks egyaránt kettőt, viszont tíz csapat – köztük például az előző idény első három helyezettje, a DVSC, a Győr és az FTC – egyet sem. Kanta József (MTK) volt az egyetlen játékos a mezőnyben, aki kétszer is betalált szabadrúgásból.

Közvetett szabadrúgásból a DVSC, Dunaújváros, Haladás, KTE négyes volt a legeredményesebb – egyaránt három gólt szereztek szabadrúgás utáni beívelésből.

Szögletekből a DVTK a legveszélyesebb, öt találattal, ebből Lazar Marjanovics és Miroszlav Grumics is kettőt jegyzett, egyet pedig Bacsa Patrik. A sarokrúgás elleni védekezésben a Dunaújváros volt a leggyengébb, Dobos Barna csapata hét gólt kapott szögletből – ebből hármat egy meccsen, éppen a Diósgyőr ellen (ez volt az a találkozó, amelyiken 0–3-ról emberhátrányban egyenlített a DVTK, és mind a hat gól rögzített szituációból született). Érdekesség, hogy a Haladás, a Lombard Pápa és az Újpest egyetlen gólt sem szerzett szögletből.

Ha minden rögzített helyzetet összesítünk, akkor a Dunaújváros, MTK, Videoton trió volt a legeredményesebb tíz-tíz góllal, míg a legtöbbször a Pécs kapitulált ilyen szituációban.

A gólok megoszlása távolság szerint

 

PAKSI BOMBÁK, A PAFC JOBB OLDALA A LEGSEBEZHETŐBB

A 323 gólból 55-öt (17 százalék) fejjel szereztek a csapatok (21-gyel kevesebbet, mint egy éve), a legtöbbet a szögletekben is kiemelkedő DVTK, kilencet (második a DVSC héttel), míg a Pécs a 16 csapatból egyedüliként egyet sem. A legtöbb fejes gólt a Dunaújváros és a Pápa kapta (egyaránt hetet).

A legtöbb gólt jobb lábbal lőtték, 179-et (55 százalék), ballal 77-et (24 százalék) szereztek. Mindkét kategóriában a Videoton volt a legeredményesebb (23 és kilenc góllal). Az öngólokat a fentiek közé nem soroltuk be, a Győr, a Haladás, a Pécs és az Újpest kétszer-kétszer talált a saját kapujába (a fővárosi lilák mindkét öngólja a KTE elleni, 2–0-ra elveszített meccsen született).    

A gólok 22 százalékát (72 db) az ötösön belülről szerezték a csapatok, a legtöbbet, nyolcat a Videoton. Ugyancsak a fehérváriak voltak a legeredményesebbek az ötös és a tizenhatos közötti területről, 26 góllal. Innen egyébként 216-szor (67 százalék) találtak be az NB I-es játékosok, míg a tizenhatoson kívülről 35-ször (11 százalék). Ez utóbbi kategóriában egy éve még a Fradi volt a listavezető hat találattal (két éve pedig héttel), most viszont csak egy távoli gólja volt a gárdának, Gera Zoltán szépségdíjas lövése révén a Nyíregyháza ellen. Egyébként a szabadrúgásból kétszer is eredményes Paks talált be a legtöbbször a büntetőterületen kívülről, pontosan hétszer, megelőzve a hatgólos Vidit. A Dunaújváros, a Haladás és a Lombard egyszer sem lőtt gólt a tizenhatoson kívülről.       

Ezzel összefüggésben a gólok átlagos távolságát nézve is listavezető a Paks, a tolnaiak góljai születtek a legmesszebbről, átlag 12.4 méterről. A legközelebbről, 7.71 méterről a Nyíregyháza volt eredményes, az újonc a 17 góljából hetet az ötösön belülről jegyzett. A legtávolabbról (11.58 méter) a Debrecen, a legközelebbről (6.42 méter) az Újpest kapott góljai születtek.

A támadások irányát tekintve a jobb szélen, elsősorban Gyurcsó Ádám révén remekül kontrázó Videoton talált be a legtöbbször, 11-szer. A másik szélről az Asmir Suljic vezette Újpest és a Debrecen volt a legveszélyesebb hét-hét góllal. Középen, sok más kategóriához hasonlóan, tarolt a Vidi 18 góllal, a második Paks tízig jutott.

A kapott gólokat megelőző akciók iránya szempontjából a Puskás Akadémia védelmének jobb oldala volt a legsebezhetőbb a Haladással holtversenyen hét-hét góllal. A másik szélről a Nyíregyháza mondott leggyakrabban csődöt, hétszer is, középről pedig a Dunaújváros, 13-szor.

A gólok időbeni megoszlását ábrázoló grafikonokat ide kattintva tekintheti meg!

 

SZINTE MINDIG A VIDI A LEGEREDMÉNYESEBB

Elemzésünk a gólok időbeli megoszlására is kitér. Ebből kiderül: negyedórás szakaszokra bontva a kilencven perceket, egy időszakot leszámítva mindegyikben a Videoton a legeredményesebb egyedül vagy holtversenyben.

Az 1–15., a 16–30. és a 31–45. perc között egyaránt hat-hat góllal. A 46–60. perc között nyolccal, a 61–75. között hattal, igaz, utóbbiban a Győr is hatig jutott. A 76–90. percig tartó szakasz a Vidi „gyengéje”, ekkor „csak” ötször talált be (addigra ugyanis általában már eldöntötte a meccseit), míg az MTK kilencszer, a DVTK hétszer, az Újpest és a Paks hatszor-hatszor.

A tolnaiak a hosszabbítás perceiben is kimondottan eredményesek voltak, a legtöbbször, ötször vették be az ellenfelek kapuját a 90. percen túl.        

A kapott gólok tekintetében a pécsiek és a pápaiak kezdték a legrosszabbul a meccseket, az első 16 percben hatszor-hatszor kellett kiszedniük a kapujukból a labdát. A teljes első félidőt nézve a Lombardot mattolták a leggyakrabban, 17-szer. A másodikban pedig a 17 forduló alatt amúgy is legsebezhetőbb (34 kapott gól) Pécset, 23-szor. A baranyaiak legrosszabb szakasza az utolsó 15 perc volt, amikor 10 gólt kaptak – ez minden negyedórás periódust és minden csapatot együttvéve is a legrosszabb mutató.

Érdekesség, hogy az első félidő és a rendes játékidő ráadásában is a DVTK kapta a legtöbb gólt. Közvetlenül a szünet előtt kettőt, a meccs vége előtt pedig hármat.

NIKOLICS JOBBAL IS, BALLAL IS, GRIFFITHS FEJJEL KIRÁLY

Végül, de nem utolsó sorban következzenek a játékosokra bontott mutatók. Az közismert, hogy a legtöbb gólt a 16-szor eredményes Nikolics Nemanja (Videoton) szerezte, a második helyen pedig Tischler Patrik (PAFC) áll héttel. Az öngólkirály a kétszer is a saját kapujába találó pécsi védő, Andrej Causic.

Jobb lábbal is Nikolics volt a legeredményesebb (13 gól), megelőzve a hat góllal második helyezett győri Rudolf Gergelyt, ahogy ballal is Nikolics a gólkirály, igaz csak három találattal és holtversenyben Filip Sztaniszavljeviccsel (Újpest), illetve Bartha Lászlóval (Paks). A fejeskirály, csakúgy, mint egy évvel ezelőtt, ezúttal is Georges Griffiths. Akkor még a Lombard színeiben öt góllal (Ulysse Diallóval és Pátkai Mátéval holtversenyben), most DVTK-játékosként négy találattal Juhász Rolanddal (Videoton) holtversenyben.  

A legközelebbről a nyíregyházi Pákolicz Dávid szerezte a góljait, háromszor is az ötösön belülről talált be. Tizenhatoson kívülről bombázó nagy lövőkből keveset találni. A sokat emlegetett Nikolics mellett Filipe Oliveira (Videoton), Márkvárt Dávid (PMFC), Kanta József (MTK) és Simon Krisztián (Újpest) is egyaránt két távoli gólt jegyzett.   

A legtöbb gólt a kapusok közül a pápaiak csapatkapitánya, Szűcs Lajos kapta, aki végigvédte a szezont, így mind a 29 kapott góljukat testközelből élte meg. A nyíregyházi Balogh János 25 góllal úgy lett második a listán, hogy egy meccsel kevesebbet védett.

A számok önmagukért beszélnek, ezért tovább nem ragoznánk őket, de azért azt érdemes aláhúzni, hogy a gólstatisztika adatai is jól mutatják, miért mondhatjuk azt, hogy ez az ősz minden tekintetben a Videotonról és a fehérváriak csatáráról, Nikolics Nemanjáról szólt. A listavezetőnél magasra tették a lécet, míg az NB I-es csapatok a teljes góltermést tekintve elég alacsonyra. Kíváncsian várjuk, hogy a fehérváriak képesek-e hasonlóan jó tavaszt produkálni, illetve hogy gólgazdagabb lesz-e a 2014–2015-ös szezon hátralévő fele az eddiginél.

A cikkben szereplő statisztikákat, grafikonokat készítették: Marosi Gergely, Nagy Péter, T. Szabó Gábor.

A BAJNOKSÁG ÁLLÁSA
1. Videoton FC 17 14 2 1 40–6 +34  44
2. MTK Budapest 17 12 5 25–17 +8  36
3. Diósgyőri VTK 17 9 5 3 27–19 +8  32
4. DVSC-Teva 17 9 4 4 26–12 +14  31
5. Ferencvárosi TC 17 9 4 4 26–15 +11  31
6. Újpest FC 17 7 7 3 16–12 +4  28
7. MVM Paks 16 7 6 3 25–13 +12  27
8. Puskás Akadémia FC 17 7 3 7 19–20 –1  24
9. Győri ETO FC 17 6 5 6 25–21 +4  23
10. Kecskeméti TE 17 6 4 7 18–21 –3  22
11. Nyíregyháza Spartacus FC 16 4 2 10 17–26 –9  14
12. Lombard Pápa FC 17 3 5 9 8–29 –21  14
13. Budapest Honvéd 17 3 4 10 12–22 –10  13
14. Dunaújváros PASE 17 3 5 9 15–32 –17  13
15. Szombathelyi Haladás 17 3 2 12 8–24 –16  11
16. Pécsi MFC 17 2 4 11 16–34 –18  10

 

2019.11.12 22:20:25

Labdarúgó NB I CSILLAG PÉTER

Novellahőse, a kilenc ujjal védő Zsák Károly kapus összeomlásának színhelyén nézte velünk a Honvéd–DVTK-t.

2019.11.10 13:01:41

Labdarúgó NB I BERECZKY ATTILA (összefoglaló), BACSKAI JÁNOS (percről percre)

Csak egy gólig jutott a borzalmasan gyengén védekező Loki a helyzeteivel remekül sáfárkodó FTC ellen.

2019.11.10 12:39:53

Labdarúgó NB I PIETSCH TIBOR, DÖMÖTÖR CSABA (fotók)

Élete második legjobb döntésének tartja, hogy rábólintott a Mezőkövesd megkeresésére.