Férfi kézi-vb: több hiba és pontvesztés már nem fér bele

CSERÉLT A MAGYAR VÁLOGATOTT A BRAZIL MECCS ELŐTT – BŐVEBBEN ITT!

Az egyetlen mentségünk az lehet a svédek elleni kilencgólos vereség után a férfi kézilabda-világbajnokság középdöntőjében, hogy nem azt a mérkőzést kellett mindenáron megnyernünk, és tartalékolni kellett a következő kettőre, a Brazília és a Zöld-foki-szigetek elleni összecsapásra, amelyeket viszont mindenképpen hozni kell, különben vége az álmodozásnak. És talán érdemes hozzátenni azt is, hogy a tavaly Európa-bajnokságot nyerő Svédország a világbajnokság legnagyobb esélyese, főleg hazai pályán, ellenünk tízezer szurkoló, majdnem telt ház buzdította a Scandinaviumban.

„Izland és Portugália is kemény ellenfél volt, de Svédország még keményebb, és Brazília sem lesz könnyű. Talán volt, akiket meglepett a portugálok elleni szerdai döntetlenje, pedig egyáltalán nem volt váratlan. Egy az egyben szinte lehetetlen megverni nagy és erős védőit, jó a beállójátéka három magasan jegyzett játékossal, és a kapusa is kulcsfigura” – mondta a Nemzeti Sportnak a magyar csapat göteborgi szállásán Chema Rodríguez szövetségi kapitány.

Két évvel ezelőtt, az egyiptomi világbajnokságon hat góllal győztük le Brazíliát, de a szakember szerint a mostani már nem ugyanaz a brazil válogatott, úgy véli, hosszabb lett a kispadja és erősebb a kerete még úgy is, hogy ezen a tornán sérülés miatt nincs itt a legnagyobb sztárja, Haniel Langaro, a Barca balátlövője. A dél-amerikaiak ugyan nem diktálnak olyan gyilkos tempót, mint a skandinávok, fizikailag nehezebb velük felvenni a harcot, keményen kell védekeznünk, és abból indítani gyors lerohanásokat.

„Ha fordítva történik, nem bírunk a védelmükkel, és ők tudnak indulni, akkor nagyon nehéz helyzetbe kerülünk – fogalmazott Chema Rodríguez. – A játékstílusuk talán jobban fekszik nekünk, de mégsem merném ezt határozottan kijelenteni, mert fizikailag elképesztően erősek. Mindenki megszenvedett velük, láttuk, Portugáliának és a Zöld-foki-szigeteknek is sokszor be kellett vetnie a hét a hat elleni támadójátékot, sőt, a svédek ellen is sokáig tartották magukat. A jó védekezés és az ebből indított gyors futások azért fontosak, mert ki kell használnunk, hogy rendszeresen cserélniük kell támadás és védekezés között, amivel időt nyerhetünk és könnyebben szerezhetünk gólokat.”

A magyar válogatott vb-szereplése alapján megállapítható, nagyon ­kétarcú a gárda, képes bravúros győzelmet aratni a szinte hazai pályán kézilabdázó izlandiak ellen, majd két napra rá katasztrofális vereséget szenvedni Portugáliától. A svédek elleni zakót azért nem érdemes idevenni, mert a társházigazda egyértelműen jobb csapat, ezt mindenki tudta és felkészült rá, ráadásul a hajrában talán már tartalékolt is a szakmai stáb, amit jól tett, mert bár lehetett volna kozmetikázni az eredményt a végére, de annyi energiát vett volna ki a játékosokból, aminek a következő két meccsen látnánk kárát, azt pedig nem engedhetjük meg magunknak.

„Ez a világbajnokság, erre számítottunk. Tudtuk, hogy nagyon erős csoportba kerültünk, s úgy számoltunk, hogy Izland és Portugália közül legalább az egyiket le kell majd győznünk, hogy pontot vigyünk magunkkal a középdöntőbe, és esélyünk legyen fő célunk elérésére, a legjobb nyolc közé jutásra. Ez pedig Izland ellen sikerült – fogalmazott a kapitány. – Tudtuk, hogy a svéd válogatott más szintet képvisel, ennek megfelelően készültünk, de egyébként nemcsak nekünk kell így pályára lépnünk az Európa-bajnok ellen, más is meg fog szenvedni vele. Brazília és a Zöld-foki-szigetek ellen teljesen másképp állunk bele, nincs mese, ezeket a csapatokat meg kell verni.”

A svédek ellen egyébként felzárkózni nem, de sokáig többé-kevésbé tartani tudtuk magunkat, a játék képe az utolsó negyedórára változott meg, amikor a házigazdák, kihasználva a mieink hibáit és a hirtelen támadt lendületet, ötgólos rohammal húztak el tőlünk. Mivel ezek után esélyünk sem maradt a fordításra, láthatóan mi is elkezdtük könnyedebben venni a hajrát, tudván, ez a meccs úgyis elúszott.

 

„Azért azt nem mondanám, hogy elengedtük a mérkőzést, de tény, egy bizonyos ponton, úgy tíz perccel a vége előtt már akkora volt a különbség a két csapat között, hogy tudtuk, harcolhatunk itt és most bárhogy, ezt már nem hozhatjuk vissza – tette hozzá Chema Rodríguez. – Ekkor már gondolnunk kellett a következő meccsekre, és hogy meg kell nyernünk őket, ezért a kulcsjátékosokat pihentetnem kellett. Tudtuk, ha ki is kapunk Svédországtól, de a hátralévő két találkozót hozzuk, bejuthatunk a negyeddöntőbe.”

Ha magyarázatot keresünk arra, miért maradt bent két időkérésünk is, ebben talán megtalálhatjuk a választ, és reméljük, hogy nem súlyos Mikler Roland ujjsérülése sem, amit a ­meccs hajrájában szenvedett el. A következő két középdöntős mérkőzésen már tényleg nincs hibázási lehetőség, nem fér bele több elvesztett pont, Brazília ellen újra megmutathatja a magyar csapat, hogy van tartása.

 

FÉRFIKÉZILABDA-VILÁGBAJNOKSÁG
KÖZÉPDÖNTŐ, 2. FORDULÓ, A PÉNTEKI PROGRAM
I. CSOPORT (Krakkó)
15.30: Szlovénia–Spanyolország
18.00: Irán–Franciaország
20.30: Montenegró–Lengyelország
II. CSOPORT (Göteborg)
15.30: Zöld-foki-szigetek–Portugália (Tv: M4 Sport)
18.00: Brazília–Magyarország (Tv: M4 Sport) – élőben az NSO-n!
20.30: Izland–Svédország (Tv: M4 Sport)

A MAGYAR VÁLOGATOTT 18 FŐS KERETE
Kapusok: Mikler Roland (Szeged), Palasics Kristóf (NEKA), Székely Márton (Tatabánya)
Jobbszélsők: Bujdosó Bendegúz (FTC), Rodríguez Pedro (Tatabánya)
Jobbátlövők: Ancsin Gábor (Tatabánya), Ilic Zoran (Veszprém)
Irányítók: Hanusz Egon (Stuttgart – Németország), Lékai Máté (FTC)
Beállók: Bánhidi Bence, Rosta Miklós (mindkettő Szeged), Sipos Adrián (Veszprém), Szöllősi Szabolcs (Dabas)
Balátlövők: Bodó Richárd, Szita Zoltán (mindkettő Szeged), Ligetvári Patrik (Veszprém)
Balszélsők: Bóka Bendegúz (Balatonfüred), Kovacsics Péter (FTC)