Új korszak küszöbén – Football Benchmark-riport a Paris Saint-Germainről

GYENGE BALÁZSGYENGE BALÁZS
Vágólapra másolva!
2024.03.18. 16:15
A bajnoki meccseken 96 százalék feletti a Parc des Princes kihasználtsága, de a PSG új stadion építését tervezi (Fotók: AFP, Imago Images, Shutterstock)
A nemzetközi labdarúgás üzleti információinak adatbázisa, a Football Benchmark (FB) legfrissebb riportjában a kontinens nyolc topligájának – Anglia, Spanyolország, Németország, Olaszország, Franciaország, Portugália, Hollandia, Törökország – 2022–2023-as bajnokait mutatja be, összehasonlítva és elemezve üzleti, illetve pénzügyi eredményeiket a legfontosabb teljesítménymutatók alapján. Sorozatunkban az egyes bajnokokra vonatkozó elemzéseket tesszük közé – ötödikként a jelentős változásokon átmenő PSG kerül terítékre.

 

 

Paradox módon a francia bajnokságon gyakorlatilag zsarnoki módon uralkodó és a végtelen katari forrásból gazdálkodó Paris Saint-Germain idényeit nehéz sikeresnek nevezni sportszakmai szempontból, de a pénzügyeket tekintve sem lehet csodálattal csettinteni, annak ellenére, hogy a klub egy ideje természetesen már a legnagyobbakkal kel versenyre ezen a téren is.

A 2022–2023-as idényben a PSG a 11. bajnoki címét szerezte meg, s végképp egyeduralkodóvá vált Franciaországban, ahol az amatőr és a profi érát együttesen tekintve az Olympique Marseille-nek és a Saint-Étienne-nek is tíz elsősége van. A párizsiak legújabb kori felemelkedéséhez tudni kell, hogy a tradicionális francia klubokhoz képest jóval később életre hívott (1970) egyesületet 2011-ben felvásárolta az ország szuverén vagyonalapjához, a Katari Befektetési Hatósághoz (QIA) tartozó Qatar Sports Investments (QSI). Az akvizíció 2011 nyarán a PSG részvényeinek még csak a 70 százalékát érintette, ám 2012 márciusában a maradék 30 százalék is a katariakhoz került, majd azon a nyáron be is indult a gőzhenger: az új dimenzióba emelt futballcsapatot olyan szinten kezdték megerősíteni, hogy az azóta lejátszott 11 idényből kilencszer a PSG lett a Ligue 1 bajnoka – így vált abszolút uralkodóvá egy évtized alatt –, de a maradék két évadban (2016–2017, 2020–2021) sem csúszott lejjebb a második helynél.

Ezek után nem nehéz belátni, hogy a QSI megjelenésével már nem is a nemzeti bajnoki cím megszerzése a fő célkitűzés a fények városában, hanem a kontinens meghódítása, ám a Bajnokok Ligája-győzelem egyelőre várat magára. A legközelebb a 2019–2020-as idényben került a dicsőséghez a csapat, ám a Covid-évben kikapott a Bayern Münchentől a döntőben, és ugyan a rákövetkező évadban is elődöntős volt, az utóbbi két kiírásban már csak a nyolcaddöntőig jutott.

Ami azt illeti, az elmúlt idényben, amelyet a Football Benchmark riportja most górcső alá vett, a Francia Kupában is a 16 között esett el a PSG (az örök rivális Marseille ellenében), tehát máris oda lyukadhatunk ki, hogy a szokásos Ligue 1-cím valóban csak egy átlagos idényt takart a Parc des Princesben.

De hogy is nézett ki a PSG idénye gazdasági szempontból?

 

A klub jelentősnek mondható, 20 százalékos bevételnövekedést ért el, és átlépte a 800 millió eurós küszöböt, fennállása során először. A mérföldkő elérése elsősorban a közvetítési jogokból származó, valamint a meccsnapi bevételek jelentős emelkedésének köszönhető.

A közvetítési jogokból eredő bevételek megközelítették a negyedmilliárd eurót (249 millió), ami 79 százalékos (!) növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Tekintve, hogy a csapat a Bajnokok Ligájában a 16 között elvérzett, a javulás fő tényezője a franciaországi jogdíjakból származó emelkedés volt.

Ennek pedig az áll a hátterében, hogy a profi futballt felügyelő liga (LFP) 2022-ben 1.5 milliárd euróért eladta a francia bajnokság közvetítési jogainak értékesítéséért és marketingjéért felelős MediaCo nevű leányvállalatának kisebbségi részesedését a CVC Capital Partners magántőke-társaságnak. A vételárból 1.3 milliárd eurót osztanak szét az ország klubjai között azzal a céllal, hogy enyhítsék a járvány során elszenvedett károkat, a 2019–2020-as idényt ugyanis a 28. fordulóban berekesztették. Az 1.3 milliárdból a legnagyobb szeletet, 200 millió eurót, a PSG kapja, és ugyan a teljes összeget három év alatt folyósítják, de a párizsiakhoz a 2022–2023-as idényben így is befolyt 83.5 millió euró.

 

A Paris Saint-Germain meccsnapi bevételei is szépen visszakúsztak a járvány előtti szintre, és a vizsgált időszakban már meghaladták a 150 millió eurót, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a klub stadionja a bajnoki mérkőzéseken 96 százalék feletti kihasználtsággal működött.

Nasszer al-Kelaifi klubelnök

A kereskedelmi bevételek nem emelkedtek az előző év azonos időszakához képest, ami annak tudható be, hogy a két legfontosabb partnerrel, a Nike-val és a Qatar Airwaysszel a korábban megkötött, hosszú távú szerződés paraméterei változatlanok maradtak. Gyorsan tegyük hozzá, hogy az így is majdnem 400 millió eurós bevételt generáló megállapodások a legnagyobbak ligájába helyezik a PSG-t, a bevételi pillért tekintve pedig továbbra is ez teszi ki messze a legnagyobb hányadot.

Nem jelentett újdonságot az sem, hogy 2022 nyarán a párizsiak aktívnak mutatkoztak az átigazolási piacon, különösen a szerződtetés terén. A klub hat játékost vett több mint 10 millió euróért, a három legdrágább – Vitinha (41.5 millió euró), Nuno Mendes (38) és Fabián Ruiz (23) – összértéke pedig meghaladta a 100 millió eurót. A PSG végül nettó 92 millió eurós transzferköltséggel zárt a piacon.

Az irdatlannak tűnő költekezés ellenére a klubnak sikerült nem is kevéssel csökkentenie személyi jellegű kiadásait, igaz, a 2021–2022-es évad után volt honnan. Két éve a PSG rekordnak számító 729 millió eurót fizetett ki bérek formájában, ami 109 százalékot (!) jelentett a bevételekhez viszonyítva. Tavaly már „csak” 634 millió eurót tettek ki a személyi jellegű költségek, ami egyrészt 13 százalékos megtakarítást jelent az előző évihez képest, másrészt a bevételhez viszonyított arány 79 százalékra apadt.

A csökkentéshez elsősorban több csúcsgázsit kapó játékostól (Mauro Icardi, Leandro Paredes, Ángel Di María) kellett megválnia a klubnak, de az igazi karcsúsításra majd az FB jövő évi riportjában lehet számítani, amikor a PSG bértábláján már nem szerepelnek a nagyágyúk: Lionel Messi, Sergio Ramos, Neymar és Marco Verratti.

A költségcsökkentés és a bevételi oldalon tapasztalható gyarapodás ellenére a klub negatív nettó eredményről, egészen pontosan 110 millió eurós adózott veszteségről számolt be. Öröm az ürömben (?), hogy a rossz eredmény sokkal jobb, mint az egy évvel korábbi – amelyhez mérten 70 százalékos veszteségcsökkenést könyvelhetett el a PSG.

Fontos mozzanat volt még tavaly, hogy az amerikai Arctos Partners magántőkecsoport kisebbségi részesedést szerzett a klubban 2023 decemberében. A stratégiai partnerség a PSG globális növekedését van hivatva elősegíteni, és többek között a klub ingatlanfejlesztéseit támogatja, ami jelen állás szerint fontos pont lehet a közeljövőben, ugyanis nagyon úgy fest, hogy az egyesület elhagyja a párizsi önkormányzat tulajdonában lévő Parc des Princest, és saját stadiont épít.

Szintén alapvető változást hozhat a klub jövőjében, hogy a keret legértékesebb játékosa, Kylian Mbappé minden bizonnyal elhagyja Párizst a nyáron, vagyis új korszak köszönthet be az új korszakban, azaz a QSI-érában.

 
A világ egyik legértékesebb futballistája, Kylian Mbappé az idény végén várhatóan búcsút int Párizsnak

Addig is a csapatnak kötelessége megvédeni a bajnoki címét a Ligue 1-ben, a Bajnokok Ligájában pedig minél messzebbre jutni. Luis Enrique alakulata jelenleg a negyeddöntőben a Barcelona ellen várja a folytatást.

(A következő részben: Benfica, Feyenoord, Galatasaray)

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2024. március 16-i lapszámában jelent meg.)  

 

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik