Garda Krisztina tolta a magyar női vízilabda-válogatott szekerét az eindhoveni Európa-bajnokságon

Retteghettek a pókok a kapu sarkában, amikor Garda Krisztina keze lövésre lendült az Európa-bajnokságon. A magyar női vízilabda-válogatott rutinos átlövője vezérként pólózott az eindhoveni kontinenstornán, de ezt már megszokhattuk tőle. Mint ahogy azt is, hogy minden mérkőzésen az utolsó másodpercig szívvel-lélekkel küzd, nála jobban senki sem akarja a sikert. A fontos pillanatokban rendre nagyot tolt a magyar szekéren, három gólt lőtt a görögöknek és a hollandoknak, négyet az olaszoknak, hat összecsapáson összesen 16 találatig jutott. A Nemzeti Sport osztályzatai alapján Garda volt a mieink MVP-je az Eb-n, és az olvasók szavazásán is az élen végzett, a Magyar Vízilabda-szövetség ráadásul őt választotta 2023 legjobb női játékosának, de…

…párizsi repülőjegye még nincs. Így aztán jó teljesítmény ide, egyéni elismerés oda, Garda Krisztina sem volt elégedett az Európa-bajnokság után, amelyen mindhárom fontos, nehéz mérkőzését elveszítette Mihók Attila és Cseh Sándor együttese. A nyitányon a görögöktől úgy kapott ki 14–12-re, hogy az utolsó negyed előtt még vezetett, a világ- (és immár Európa-)bajnok hollandok ellen nem sikerült a bravúr (14–11), a negyeddöntőben pedig az olaszok bizonyultak jobbnak, a 12–11-es vereséggel elúszott az olimpiai kvóta.

Legalábbis egyelőre, mert már az utóvizsgára, a februári világbajnokságra készül a csapat, Garda Krisztinával is két edzés között tudtunk leülni a dunaújvárosi uszoda lépcsőjén. Miközben beszélgettünk, a társak aprósüteménnyel kínálták, elvégre néha ez is belefér – annál is inkább, mert a tavaly szeptemberben kinevezett kapitánypáros nem titkolt célja, hogy még egységesebbé kovácsolja a társaságot. Az összhangot segítheti a sütizés, de akár az is, hogy az úszómester helyett inkább a játékosok húzzák ki közös erővel a köteleket a partra az úszás után. Nevetésből nincs hiány, mosoly és remény nélkül nem is érdemes csinálni az egészet.

„A pofonok mindig összekovácsolnak egy társaságot – kezdte a 29 éves Garda Krisztina. – Ha már így alakult az Európa-bajnokság, bízom benne, hogy jó hatással lesznek a történtek a csapatra. Nemigen hiszek a sors­szerűségben, de ha ezek a vereségek kellettek ahhoz, hogy a világbajnokság jól sikerüljön, akkor nem bánom. Egyfelől nem veszíthetünk a motivációnkból, másfelől még egységesebbnek kell lennünk. Abból a szempontból hasonló a két torna, hogy három-négy hét alatt készülünk fel rá, a világversenyek előtt általában ennek a kétszerese áll rendelkezésre, de segíthet, ha a vébén felhasználjuk az Eb-n szerzett tapasztalatokat. A rossz emlékeket is elraktározzuk, mert ahhoz, hogy kijavítsuk a hibáinkat, tudnunk kell, hogy mi nem működött. Persze azon is szeretnénk még csiszolni, amiben jók voltunk Eindhovenben.”

S hogy melyek azok a játékelemek, amelyekben leginkább fejlődniük kell a mieinknek? A statisztika szerint a hátsó stabilitás hiányzott, az említett három rangadón összesen kapott negyven gól minden, csak nem elfogadható. Hiába villant sokszor távolról, már-már lehetetlen helyzetből Garda Krisztina, az ellenfelek is számolatlanul lőtték az akciógólokat a magyar válogatottnak, amelynek elsősorban a védekezésén kell javítania a dohai világbajnokságig. No meg a mentális állapotán, merthogy amilyen elcsépelt, olyan igaz, a döntő szituációkban bizony a lelki tényezők jelentik a különbséget.

Selejtezőtorna híján három lehetőséget adott a nemzetközi szövetség az európai válogatottaknak az olimpiai kvalifikációra: a fukuokai világbajnokságot, az eindhoveni Európa-bajnokságot, valamint a dohai vb-t. Az első két eséllyel nem élt a magyar női válogatott, így mostantól kizárólag a februári világbajnokságra érdemes koncentrálnia. Csoportjukban bizonyára az első két hely valamelyikén végeznek a mieink, így a negyeddöntőben várhatóan a legutóbbi három olimpiát megnyerő Egyesült Államokkal vagy a világbajnok és Európa-bajnok Hollandiával találkoznak. A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy vereség esetén is megmarad az esély, akár a hatodik hely is kvótát érhet, viszont az olaszokat vagy a kanadaiakat biztosan meg kell előzni. Reálisan nézve három csapat pályázik két kiadó helyre a tízes olimpiai mezőnyben. A biztos olimpiai résztvevők: Ausztrália, Dél-Afrika, Egyesült Államok, Franciaország (rendező), Görögország, Hollandia, Kína, Spanyolország

„Egy-egy blokk ilyenkor rengeteget ér, főleg, ha a túloldalon kihasználjuk a fórjainkat – hangsúlyozta Garda. – Nem öt-hat, hanem egy-két góllal kaptunk ki az Európa-bajnokságon, illetve a hollandoktól hárommal, de azon a mérkőzésen is volt esélyünk közelebb zárkózni. Ha hátul fegyelmezettek vagyunk, labdaszerzések, védések után rendezetlen védelem ellen tudunk támadni, nem középkezdésből kell helyzetet kialakítanunk, vagyis jobban tudjuk kamatoztatni az állóképességünket és a gyorsaságunkat. Sohasem tesz jót a lelkünknek a vereség, mindenki győzni akar, de nem éreztem, hogy a görögök elleni fiaskó megfogta volna a csapatot. Másnap a hollandokkal játszottunk, nehéz dolgunk volt, viszont úgy álltunk hozzá, hogy »Gyerünk, csináljuk, jó lesz ez!«. Néhány jelenetet elemeztünk az első meccsünkből, és bár a bravúr nem sikerült, már nagyobb volt bennünk a tűz és az akarás.”

A küzdőszellemre Dohában is szükség lesz, de talán még többre is. A magyar válogatott ugyanis nehéz ágra került: a csoportkörben Új-Zéland és Szingapúr ellen még könnyű dolga lesz, Ausztrália ellen már kevésbé, a negyeddöntőben pedig szinte biztosan a hollandokkal vagy az amerikaiakkal találkozik. A kvótaszerzésre vélhetően akkor is marad esélye, ha nem sikerül bejutnia a legjobb négy közé, Garda Krisztina viszont amondó, ennyire még ne tekintsünk előre, mert az önbizalmat mérkőzésről mérkőzésre kell visszaszerezni.

„Sokan jönnek azzal, hogy mi vár ránk a negyeddöntőben, én viszont azt mondom, előbb a csoportellenfeleinkkel foglalkozzunk, mert az ausztrálok elleni meccs sem lesz könnyű. Szerintem érdemes mindig a jelenben élni, a mérkőzések közben az adott támadásra vagy védekezésre kell összpontosítanunk, nem a következőre. Egyelőre arra koncentrálunk, hogy az edzéseken kijavítsuk a hibáinkat, mert szeretnénk, ha élesben minden jól működne – mondta a Dunaújvárosi FVE átlövője. – Az Európa-bajnokság előtt Kínával és a spanyolokkal játszottunk, de a tétmeccsek más lelkiállapotot jelentenek, ezért is volt nagyon hasznos az eindhoveni torna. Bízom benne, hogy tanulunk, amiből tanulnunk kell, és a vébé már tényleg úgy alakul, ahogy szeretnénk. Nincs mire tartalékolnunk, a legfontosabb, hogy hátul legyünk stabilak, és akkor úgyis jön minden magától.”

Azt már mi tesszük hozzá, hogy Garda Krisztina „magától értetődő” lövései mennyi munkát és áldozatot igényelnek. Az újvárosiak csupa szív csapatkapitányának olimpiáról bronz-, világbajnokságról ezüst-, Európa-bajnokságról aranyérme is van már, ugyanakkor még mindig ő az egyik legszorgalmasabb az erőnléti edzéseken. Ezzel a hozzáállással lehet keresnivalója női vízilabda-válogatottunknak Dohában – de a többiek sem adhatják alább.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2024. január 27-i lapszámában jelent meg.)