Első és egyenlő – Malonyai Péter jegyzete

MALONYAI PÉTERMALONYAI PÉTER
Vágólapra másolva!
2020.08.01. 22:48

Nem mesélős típus, nem olyan klasszis, aki visszatérően történetekkel traktálja a hallgatóit, ám ha kérdezik, készséggel válaszol, nem csupán elmondja, mi történt, a miérttel is szolgál.

Nagy Tímea. Hiszem, hogy elég a nevét kimondani, hiába vívásban járt a világ előtt, olyan sportágban, amelyben nálunk főként a tradíció a népi, köszönhetően az eddigi 37 olimpiai aranynak. Ha a játékok előtt elkezdődik az ötkarikás esélylatolgatás, a vívás nem maradhat ki a diadalra esélyesek közül mifelénk.

Nagy „Titi” – bocsánat, de Tímeának nehéz szólítanom – két olimpiai bajnoki címével, hat világ- és egy Európa-bajnoki aranyával egyértelműen halhatatlan. De ez csak a papír, a dokumentált nagyság. Érdemes figyelni arra, amit mond, amikor kérdezik, s persze őt is, amikor mesél – a mosolyában, a mimikájában, a gesztusaiban egyszerre van benne a (sport)ember és a nő.

Most már nem csupán halhatatlan, hanem az első az egyenlők között a társaságban. Ő az egyenlőségre helyezi a hangsúlyt, én azért az elsőnél is leragadnék egy kicsit, hiszen csak azzal a feltétellel vállalta az elnöki tisztet, ha nincs ellenjelölt. Nem kivagyiságból, hanem mert jól néznénk ki, ha a példaképek acsarkodnának egymásra, egymás ellen a pozícióért. Láttunk már ilyet, lelke rajta valamennyi érdekeltnek, de ez most mellékszál – „Titi” a téma.

Sydneyben (2000) Udvarhelyi Gábor volt a mestere, Athénban (2004) Kulcsár Győző – nem nevezném könnyű embereknek őket, de partnerre találtak benne, s nem feltétlenül azért, mert mindkétszer arannyal jött haza az olimpiáról. Mint mesélte, voltak úgymond érdekes pillanatok a közös munka során, a rá jellemző humorral tér ki a részletekre, ha szóba kerül a téma, ahogy az illendő akkor, amikor a tanítvány – hiába felnőtt, családos ember s van határozott véleménye mindenről – feltétlen tisztelettel közelít mesteréhez.

A sors azért igazságos (is?), van abban valami különleges, hogy azon a héten lett a halhatatlanok elnöke, amikor éppen tíz esztendeje távozott közülünk mentora, atyai jó barátja, az öttusázóként és sportvezetőként is legendás Móna István. A „Pisssta bácsi”, ahogy szólította, aki – ez is érdekes – azon a napon töltötte be hatvanadik életévét, amikor ő Sydneyben olimpiai bajnok lett. „Pisssta bácsi” visszatérően mesélte, hogy ennél szebb születésnapi ajándékot nem kaphatott volna. Hogy most a halhatatlanok vezére lett, arra is biztosan büszke lenne.

Sőt.

Szerintem büszke is – ne ragadjunk le a földi dolgoknál.

Legfrissebb hírek

Nagyot szólt a női ágyú – Moncz Attila publicisztikája

Angol labdarúgás
4 órája

„Panyenkázók” figyelmébe – VIncze András jegyzete

Európa-liga
4 órája

Tízéves az M4 Sport – Szöllősi György jegyzete

Egyéb egyéni
20 órája

Geometria – Somogyi Zsolt jegyzete

Európa-konferencialiga
2025.07.16. 22:42

A hatszoros a hétszeresnél – Bodnár Zalán jegyzete

Olasz labdarúgás
2025.07.15. 23:12

Ha a fej nem marad hideg… – Bobory Balázs jegyzete

Klub-vb
2025.07.14. 22:29

A nagy kettős – Győri Ferenc jegyzete

Tenisz
2025.07.13. 23:25

Wenger és henger – Deák Zsigmond jegyzete

Klub-vb
2025.07.13. 08:41
Ezek is érdekelhetik