Címlapsztori: öt sportággal frissül a 2028-as Los Angeles-i olimpia programja

Új sportágakkal kell megismerkedni a 2028-as Los Angeles-i olimpián, miután az amerikai szervezők mind az öt javaslatát elfogadta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) végrehajtó bizottsága. Összeállításunkból kiderül, hogy három sportág visszakerül a programba, kettő pedig Kaliforniában mutatkozik be.

Lacrosse

Bármennyire is megdöbbentő, a ­lacrosse az egyik legnagyobb tradíciójú csapatsportág a világon. Az amerikai futball és a jégkorong fúziójaként leírható játékot az amerikai kontinens északi részén játszották a bennszülött indiánok, tőlük az európai hódítók vették át, majd vált népszerűvé a bolygó többi részén is. 1904-ben és 1908-ban már szerepelt a nyári játékok programjában, azóta viszont egyszer sem, így 120 év után láthatunk ismét lacrosse-meccset olimpián.

A játék elsősorban füvön és műfüvon zajlik, a játékosok védőfelszerelésben, sisakban lépnek pályára, kezükben egy úgynevezett crosse-szal, vagyis háló végű bottal. A férfiak esetében kontaktsportról beszélünk, a nők szabályrendszerében viszont tilos a test a test elleni ütközés. A futballpálya méretű területen játszott sport lényege, hogy a kis gumilabdát az ellenfél 1.8 méter magas és széles kapujába kell juttatni. A játékidő négyszer 15 perc, a tíztagú csapatokat egy kapus, továbbá három-három védő, középpályás és támadó alkotja, közülük négynek mindig a saját térfélen, háromnak pedig folyamatosan az ellenfélén kell tartózkodnia. A gólgazdagsága miatt is igen népszerű főleg az Egyesült Államokban és Kanadában: egy átlagos találkozón 10-20 gól esik .

Ami a lacrosse magyarországi elterjedését illeti, 2013-ban rendeztek először hivatalos meccset két hazai csapat, a Budapest Blax és a Debrecen Hornets között. A következő mérföldkő a 2016-os Európa-bajnokság megrendezése volt Gödöllőn, ahol több mint húsz csapat mérkőzött meg, köztük a debütáló magyar férfiválogatott. Világszinten teljes mértékben Amerika dominál, 1974 óta három világbajnoki cím kivételével mindegyik az Egyesült Államokba került, a három kivétel Kanadához kötődik (1978, 2006, 2014). A tengerentúlon a legjobb játékosok anyagilag is igencsak megbecsültek, a Premier Lacrosse League (PLL) játékosai például átlagosan 50 ezer dollár (18 millió forint) körüli éves keresetre számíthatnak, a legjobbak akár 100 ezer dollárt (36 millió forint) is hazavihetnek.

Krikett

Talán meglepő, de bizonyos számítások szerint egymilliárdnál is több követője van az angol eredetű krikettnek, amivel a második legnépszerűbb sportág a világon. Elterjedtsége Anglián kívül elsősorban a korábbi brit gyarmatterület körül koncentrálódik, és a topcsapatok is innen kerülnek ki, a férfiaknál az ötszörös világbajnok Ausztrália, Új-Zéland vagy Banglades, India és Pakisztán. A krikettnek számos játékformátuma létezik, a hagyományos lebonyolításban öt napig is elhúzódhat egyetlen találkozó, de az idők során kialakultak egyéb, nézői szempontból befogadhatóbb változatai. Például a négyévenként megrendezett, jelenleg is futó (október 5. és november 19. között Indiában zajló) vb-n az egynapos, úgynevezett ODI (One Day International) rendszert használják, melyben ötven játszma egy játékrész (innings), de ez is eltarthat hét órán át.

A krikettet ovális alakú, általában 100–150 méteres füves pályán játsszák, legfontosabb része a középen lévő, 20 méter hosszú, 3 méter széles dobósáv, amelynek mindkét végén egy-egy kis méretű, találatra könnyen összedőlő kapu áll. Az éppen ütő – egyébként 11 tagú – gárdából csak ketten (egy aktív és egy inaktív ütő) vannak a pályán, miközben a dobó és mezőnyjátékot végző egylet minden tagja fent van. Egy félidőben csak az egyik együttes üt, aztán váltanak – kizárólag az ütő csapat szerezhet pontot. Egy félidő húsz játszmából, míg egy játszma hat dobásból tevődik össze, ez az olimpiára bekerülő Twenty20-ben 120, ODI-ben 300 dobást jelent. Az ütőjátékos célja kiütni a labdát a pályáról (ha ez érintés nélkül történik, hat, ha földet ér és úgy megy ki, négy pont jár érte). Ha nem megy ki a labda a pályáról, a dobósávon oda-vissza futásokkal (itt mindkét ütőjátékos fut) szerezhetnek egy-egy pontot. Az ütőjátékosok kieshetnek, például ha valamelyik mezőnyjátékos talajérintés nélkül kapja el a labdát, ha az ütő melléüt, és leverődik mögötte a kapu, ha a kapus elkapja a labdát, és ezután leveri a kaput, vagy ha futás közben a mezőnyjátékosok hamarabb találják el a kaput, mint ahogy a futó ütők elérnék a dobósáv érintett végét, ahol a kaput eltalálták. Tíz ütőjátékos kiesése esetén vége a félidőnek akkor is, ha nem dobták le az összes lehetőséget. Ebben a folyamatban nyer a több pontot szerző csapat. Döntetlen esetén itt is létezik hosszabbítás. A sportágat hazánkban is játsszák, 2007-ben alakult meg a Magyar Krikettszövetség, sőt van bajnokság is, férfi- és női válogatottunk pedig 2008-ban játszotta első hivatalos mérkőzését. A Nemzetközi Krikettszövetség 2021-ben nyújtotta be olimpiai pályázatát, melyet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ez év októberében Mumbaiban elfogadott. Érdekesség, hogy a krikett már szerepelt olimpián, bár az 1900-as párizsi játékokon csak két ország, Nagy-Britannia és Franciaország szerepelt a férfiaknál – az előbbi győzelmével ért véget a találkozó.

Flag football

Az eddigiekkel szemben az amerikai eredetű, először az 1940-es években játszott flag football először kerül be az olimpiai programba. Leginkább az amerikai futballra hasonlít, azonban nélkülözi az ütközést. A csapat létszáma változó, lehetnek négyen, de akár tízen is, ám jellemzően öten játsszák – a kétévenkénti világbajnokságon is így állnak fel. Szabályai is összességében az amerikai fociéhoz hasonlóak. A kezdés viszont eltér: az amerikai fociban a kezdő kickoffal, majd a visszahordással indul a játék, és a támadó félnek négy kísérlete van tíz yardot előrehaladni leszerelés nélkül – ha ez sikerül, újabb négy lehetőséget kap. Ezzel szemben a flag footballban a támadó gárda rögtön a saját ötyardos vonaláról igyekszik előrejutni, négy esélye van túllépni a felezővonalat, majd további három, hogy a labdát eljuttassa az ellenfél célterületére. A touchdown szerzése mindkét sportágban a legfőbb cél, amely ugyanúgy hat pontot ér, és szintén csak egyetlen előre tartó passz van engedélyezve. A fő eltérés (a mezőnygól hiánya mellett), hogy minden játékos egy a derekához erősített zászlóövet visz magával, és a védekező csapat ezt próbálja megszerezni a támadó fél labdás játékosától, így megakadályozva a touchdownt. Az NFL támogatta a pályázatot, amelyet a 2028-as játékokra a Nemzetközi Amerikaifutball-szövetség nyújtott be 2022 júliusában, és a sportág végül szintén zöld utat kapott a NOB-tól Mumbaiban.

Fallabda

A squash lényegében a tenisz és a tollaslabda „ötvözete”, amely egyre terjed, mintegy 180 országban űzik világszerte. A rendkívül dinamikusan fejlődő labdajátékot beltéren, fényáteresztő üvegpályákon játsszák, így a gyors, kis méretű labda mozgása már a nézőknek is sokkal jobban követhető, és az időjárási körülmények sem befolyásolják a küzdelmet. A mérkőzések három nyert játszmáig tartanak, a játékrészeket 11 győztes pontig játsszák.

A squash magyarországi történetét összeköthetjük a rendszerváltással, 1989-ben alakult meg a Magyar Fallabdaszövetség. Magyarországon csak magánkézben lévő pályákról van információnk. Farkas Balázs tagja a világranglista első ötven helyezettjének.

Korábban két alkalommal, először a 2000-es sydney-i olimpia kapcsán már felvetődött, hogy bekerülhet az ötkarikás műsorba, ennek ellenére bemutató sportágként sem kapott helyet a programban. Egy évtizeddel később, 2012-ben is szóba hozták a sportágat, amelyet egyébként egy londoni börtönben kezdtek el játszani az 1800-as években, de a végrehajtó bizottság ellene szavazott, a 2028-as Los Angeles-i olimpián azonban már biztosan ott lehet.

A sportág világbajnokságát – amelyet minden esztendőben megrendeznek – jellemzően Egyiptom uralja, 2016 óta mind férfi, mind pedig női egyéniben csak egyiptomi sportoló diadalmaskodott. A squash eddigi legnagyobb megméretése csaknem öt évtizedes múltra tekint vissza, első ízben 1976-ban rendezték meg.

A sportág őskorában a pakisztáni ­Jansher és Jahangir Khan uralta a világbajnoki küzdelmeket, ketten együtt összesen 14 vb-címet szereztek 1981 és 1996 között. Legutóbb 2023 májusában Chicagóban rendeztek világbajnokságot – mindkét nem képviseletében 64-en léptek pályára –, a férfiaknál az egyiptomi Ali Farag sorozatban harmadik, összesen a negyedik vb-aranyát szerezte, míg a nőknél a szintén egyiptomi Nur el-Serbini immár hetedik alkalommal nem talált legyőzőre. A fallabda a jövőre a kínai Csengtuban a nem olimpiai sportágak világjátékán is szerepel – immár hetedszer –, az olimpiai programba (2028) való bekerülésével minden bizonnyal utoljára.

Baseball/Softball

A baseball és a softball sem tartozik a legnépszerűbb sportágak közé Magyarországon, sőt Európában sem. Olyannyira, hogy az olimpiák történetében mindeddig még sosem jártak a legjobb négy között az öreg kontinens képviselői.

Sokan úgy voltak vele, hogy a 2008-as pekingi játékokat követően 13 év után, a 2021-es tokiói nyári olimpián láthatjuk majd utoljára a baseballt és női változatát, a softballt az ötkarikás játékok műsorában, de a 2028-as Los Angeles-i játékokon ismét találkozhatunk a csapatsportág küzdelmeivel, immár hetedik alkalommal. Mindkét nemben az előző játékok rendezője, Japán a címvédő. A két sportágat két kilenctagú csapat játssza, s az nyer, amelyik több pontot szerez a kilenc játékrész alatt. A baseball korábban hatszor szerepelt hivatalosan az olimpiák programjában, az 1992-es barcelonai debütálás előtt korábban nyolc ízben is bemutató sportágként, először a harmadik újkori nyári olimpián 1904-ben, az egyesült államokbeli St. Louisban. Softballban először az 1996-os atlantai játékokon osztottak érmeket, és egészen 2008-ig megszakítás nélkül szerepelt a nyári olimpiák programjában, a férfiakhoz hasonlóan a koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott tokiói játékokon több mint egy tucat év kihagyás után a helyi szervezőbizottság nyomására ismét megrendezték.

A két sportág hazánkban alig több mint harmincéves múltra tekint vissza, 1992-ben alapították meg a közös hazai szövetséget. Ennek ellenére már az 1980-as években űzték itthon, igaz, legfőképpen a japán, az amerikai és a kubai nagykövetség udvarán. A magyar férfiválogatott 2023-ban szerepelhetett először az A-csoportos Európa-bajnokságon, az elitben viszont a papírformának megfelelően sajnos nem sikerült bent maradnia. A szeptemberi csehországi Eb-t győzelem nélkül, három vereséggel összesítésben az utolsó, 16. helyen zárták a mieink. Magyar csapatnak jelen állás szerint ebben a két sportágban nincs reális esélye az olimpiai szereplés kiharcolására.