A levegő kapkodása, a vészhelyzeti légzés helyett térjünk át a rekeszizomlégzésre

Úgy érezzük, nincs levegő a teremben? Kis súlyokat emelgetünk, mégis csak zihálva jutunk oxigénhez?

A nyári hőség beálltával egyre többen szenvednek a forró, párás levegőtől, hiába nyomják a klímát a legtöbb konditeremben, sokkal jobban izzadunk, mint ősszel vagy télen. Ilyenkor különös jelentősége van, miként jutunk levegőhöz, hiszen testünk, izmaink a felvett oxigénből „táplálkoznak”, azaz rengeteg múlik azon, hogy helyesen vesszük-e a levegőt.

Horváth Menyhért, a Life1 Fitness edzője évek óta tanítja klienseit a megfelelő légzésre, a tréner szerint már a bemelegítésnél érdemes erre odafigyelni.

De melyek a törzsizomzat (angolul: core) részei?

Az egyenes hasizom, a külső és belső ferde hasizom, a haránt hasizom, a négyszögletű ágyékizmok, és a gerincmerevítők mind-mind ide tartoznak. Ezek hengerként helyezkednek el a testünk középpontjában, és ezt a hengert alulról a medencefenéki izmok, felülről pedig kupolaszerűen a rekeszizom zárja.

„A rekeszizom a törzsizomzat egyik fontos része, amely amellett, hogy elsődleges légzési izmunk, aktívan stabilizálja a gerincünket. Az évek során azt figyeltem meg, vállmobilitási problémák esetén is jelentős javulást lehet elérni légzőgyakorlatok végzésével. A rekeszizomlégzésnél úgynevezett hasi légzést alkalmazunk, kihasználva a tüdőnk alsó részeit is. Fontos, hogy az orrunkon keresztül szívjuk be a hasunkba a levegőt, majd a szájon keresztül, elnyújtva fújjuk ki.”

Sokszor azonban az úgynevezett vészhelyzeti légzés, más néven felső mellkasi légzés aktiválódik. Ez általában stressz hatására alakul ki. A gond ott kezdődik, hogy a szervezetünk nem tud stressz és stressz között különbséget tenni.

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!