Így kerülhetjük el az ízületi sérüléseket a konditeremben

Akik rendszeresen sportolnak, számolniuk kell a sérülésekkel. Bármennyire hihetetlen, még az olyan ártalmatlannak tűnő mozgásformák, mint a séta vagy a fitnesz közben is könnyen megsérülhetünk, ezért nem árt, ha előre tudjuk, mi történhet, ha nem figyelünk kellőképpen.

A webmd.com nevű, egészséges életmóddal foglalkozó nemzetközi portál több olyan sérülésfajtát sorol fel, amelyekre a tornatermi és súlyzós edzések közben figyelnünk kell. Ilyen az izomhúzódás, a csukló- és bokaficam, a váll- és térdsérülések, valamint az ízületeket érintő sérülések.

Palatinus Tünde korábbi fitneszvilágbajnok és személyi edző is úgy véli, a hobbisportolók körében főként az izomsérülések (húzódás, gyulladás, részleges szakadás) és az ízületi sérülések a legjellemzőbbek. Az izmokat érintő sérülések nem feltétlenül igényelnek orvosi beavatkozást, de az ízületi sérüléseket komolyan kell venni, mert a tünetei csak később jelentkeznek, kezelésük viszont jóval nehezebb és időigényesebb. Az izmok és az ízületek mellett a gerincre is figyelmet kell fordítani.

„A gerinc négyes-ötös csigolya közti része azért is különösen érzékeny, mert itt van az ember súlyközéppontja. Nemcsak konditermi edzés, hanem a hétköznapi mozgás közben is könnyen sérülhet ez a rész, amely gerincsérv formájában jelentkezik, ezért érdemes figyelni rá” – árulta el a csupasport.hu-nak Palatinus Tünde.

A sérülések legfőbb kiváltó okait tartalmazó képzeletbeli lista élén a nem megfelelően összeállított edzésterv, a szabálytalanul kivitelezett gyakorlatok vagy éppen a rossz súlyzóválasztás szerepel. Ezért mindenféleképpen érdemes kikérni szakember vagy személyi edző véleményét.

Az egyik legfontosabb, amit tehetünk, hogy edzés előtt intenzív és alapos bemelegítést végzünk, majd a fő edzésszakaszt követően a levezetésre is hagyunk elég időt, legalább 10-15 percet.

„Személyi edzőként nagyon sokszor tapasztalom, hogy a hobbisportolók – tisztelet a kivételnek – sem a bemelegítéssel, sem pedig a levezetéssel nem foglalkoznak rendesen. Ez főként a férfiakra jellemző. Sokan azt hiszik, a bemelegítéshez elég néhány karkörzés, ez azonban kevés. Az edzés előtti bemelegítésre legalább tizenöt-húsz percet kell szánni. Ennek részeként az első tíz percben egy intenzív kardiózást, majd egy szintén tízperces gimnasztikát kell elvégezni. Levezetésként pedig semmiféleképpen se feledkezzünk meg az alapos nyújtásról.”

A bemelegítés különösen az életkor előrehaladtával válik fontossá. Palatinus Tünde szerint – kis túlzással – 40 év felett majdhogynem ugyanannyi időt kellene rászánni, mint az azt követő fő edzésrészre.

Az életkor kapcsán a szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a 45 év feletti férfiaknak, illetve az 55 év feletti nőknek – egészségi állapotuktól függetlenül – bármilyen fitnesz- vagy workoutprogram megkezdése előtt érdemes orvossal vagy szakemberrel egyeztetni, hogy szervezetük hogyan bírja az adott mozgásformával járó terhelést.

Végezetül az olyan magától értetődőnek hitt dolgokról se feledkezzünk meg, mint a folyadékpótlás (a szakemberek a gyakorlatok előtt, alatt és után is egyaránt három deciliter víz fogyasztását javasolják), a megfelelő ruházat (edzőcipő) és a pihenés. Utóbbi kapcsán fontos megjegyezni, hetente legalább 1-2 szünnapot iktassunk be, amikor nem végzünk semmilyen terheléses mozgásformát. Ezzel nemcsak a regenerációt segítjük elő, hanem a sérülések előfordulásának kockázatát is jelentősen csökkenthetjük.

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!