VINCZE SZABOLCS (MONTE-CARLO), MTI 2018.12.04 12:33 Frissítve: 2018.12.04 16:51

Atlétika: Magyarország rendezi a 2023-as világbajnokságot!

Magyarország rendezheti meg 2023-ban a szabadtéri atlétikai világbajnokságot – jelentette be kedden Monte-Carlóban a Nemzetközi Atlétikai Szövetség.

A vb-helyszín látványterve (Forrás: Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt.)

 

 
A döntést megelőlegező írásunkat ide kattintva olvashatja el!
Gyulai Márton: Ez a magyar atlétika elmúlt évtizedeinek a sikere

Magyarország először adhat otthont a világ harmadik legnagyobb sporteseményének.

Az M1 aktuális csatorna helyszíni tudósítása szerint a magyarok prezentációja – amelyen részt vett Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkára, Gyulai Miklós, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke, valamint Gyulai Márton, a pályázati bizottság vezetője – fél órát csúszott ugyan, de csak a budapesti helyszín jutott el a pályázatnak eddig a szakaszáig, így nem volt hosszú a döntési folyamat.

„Pozitív visszajelzés és komoly elismerés, hogy öt év múlva világbajnokságot rendezhetünk. Hisszük, hogy a sikeres pályázat nemcsak az elmúlt hónapok munkájának, hanem a magyar atlétika elmúlt évtizedeinek is az elismerése” – fogalmazott a döntés után az M1-en Gyulai Márton, hozzátéve: az utóbbi években Magyarország jó házigazdája volt a világversenyeknek, ez is segíthette a sikeres kandidálást.

„A világbajnokság a 2012-ben megkezdett szakmai stratégiai programoknak újabb lendületet adhat, aminek eredményeképpen még több fiatal ismerkedhet meg a sportok királynőjével” – jelentette ki Gyulai Miklós, aki szerint az 1960-as és az 1980-as évek sikerei után „az atlétika reneszánsza következhet".

Fürjes Balázs azt mondta, az a céljuk, hogy Budapest minden idők legsikeresebb atlétikai világbajnokságának adjon otthont.

„Az esemény haszna évekig, évtizedekig megmutatkozik majd, a sporton túlmutatóan is” – utalt arra, hogy a világbajnokság munkahelyeket teremt, több tízmilliárd forintnyi közvetlen és közvetett bevételt jelent a magyar gazdaságnak, a magyar embereknek, és lendületet ad Dél-Pest és Észak-Csepel városfejlesztéseinek.

Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes kiemelte: az előző, londoni vb tapasztalatai alapján a televízióban több mint egymilliárdan is láthatják a magyar főváros legszebb arcát, ami a remények szerint jelentősen fellendíti a magyar turizmust, vendéglátást nemcsak az esemény kilenc napjára, hanem évekre, évtizedekre is.

További látványtervek

 

A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjának hírlevele szerint a viadal központi helyszíne a jelenleg tervezés alatt álló, 40 ezer ülőhelyes Nemzeti Atlétikai Központ lesz, melynek ideiglenes lelátói a vb után eltűnnek. A visszabontott, 15 ezres hiánypótló létesítmény nagy lökést ad majd nemcsak a versenysportnak, hanem a szabadidő- és az utánpótlássportnak is. A budapesti lakosokat, diákokat edzőpályák, futókör, street workout és számos egyéb lehetőség várja majd a sportolásra, kikapcsolódásra.

Az IAAF ettől az évtől újfajta pályázati rendszert vezetett be: a szervezet előzetesen felmérte, melyik jelentkező milyen feltételekkel tudja megrendezni a világ egyik legnagyobb sporteseményét, s ez alapján a szervezet tanácsa júliusi, Buenos Aires-i ülésén a magyar fővárost javasolta házigazdának.

Az IAAF elnöke, Sebastian Coe akkor úgy fogalmazott, hogy Budapest a preferált helyszíne a 2023-as atlétikai világbajnokságnak.

A 2023-as vb-re éppen 25 évvel a nagy sikerű budapesti Európa-bajnokság után kerül sor.

Arról már korábban döntöttek, hogy 2019-ben a katari Doha, 2021-ben pedig az egyesült államokbeli Eugene lesz a szabadtéri világbajnokság színhelye.

„SOK MAGYAR ATLÉTA SZÁMÁRA JELENTHET MÉRFÖLDKÖVET”

DEUTSCH Péter, a 2023-as világbajnoki pályázati bizottság elnöke: – A döntés előtt visszajött a drukk, amit régen a versenyek előtt éreztem, amikor az ember elvégzi a munkát, úgy gondolja, jó állapotban megy ki a főversenyére, de csak ott dől el, tényleg így is van-e. Biztosra menni ilyenkor nem lehet, ezért előtte gratuláltam is a kollégáimnak, hiszen a munkát mi elvégeztük, de visszafogott óvatossággal kellett várni az eredményt. Annak, hogy a döntés előtt csak Budapest prezentált, megvannak a jó és rossz oldalai is. Egyrészt a többi város az elmúlt fél évben nem tudott megfelelni az IAAF feltételeinek, ugyanakkor ha a tanács a döntést elnapolja, azt jelentette volna, hogy a befektetett rengeteg munka ellenére erre mi sem voltunk alkalmasak. Nem utolsó sorban pedig egy ilyen, belátható időn belül rendezendő hazai világverseny a magyar atlétáknak is kivételes lehetőséget ad. 2012-ben indultak meg azok a szövetségi programok, amelynek eredményeit a felnőtt- és az utánpótlás versenyeken már az elmúlt években látni lehetett, megvan tehát a bázis, ami építeni lehet, atlétáink pedig új perspektívát láthatnak a 2023-as világbajnokságban, hiszen itthon mutathatják meg, mire képesek.
MÁTAY ANDREA, fedett pályás Európa-bajnok, korábbi világcsúcstartó magasugró: –
Az 1988-as budapesti fedett pályás világbajnokságon megadatott nekem az érzés, hogy hazai közönség előtt szerepelhettem. Már kétgyermekes anyukaként, a pályafutásom végén járva, amikor igazából már alig edzettem, de mindenképpen szerettem volna megélni egy ilyen világverseny élményét, hangulatát. Sok magyar atléta számára jelenthet mérföldkövet ez a verseny, és hosszú távon a magyar atlétika mindenképpen profitálhat belőle.
KISS BALÁZS, kalapácsvető olimpiai bajnok: – Hatalmas sportdiplomáciai siker ez, és pontosan tudom, hogy mit jelent egy ilyen világesemény rendezését elnyerni, hiszen annak idején magam is részt vettem egy ilyen pályázat prezentálásában, Kenyában. Tudom, mivel jár, és el vagyok képedve, hogy sikerült megszerezni a rendezést. A magyar atlétáknak is jót tesz majd, hogy itthon versenyezhetnek, nekünk is jó volt annak idején a Népstadionban rendezett szabadtéri Európa-bajnokságon. Nem tudom, 2023-ban kik lesznek majd a topon az atlétáink közül, de fontos lenne, hogy a verseny elejére tegyék be valamelyik magyar sikerágazatot, mert egy esetleges dobogós hely vagy győzelem nagyon megdobja majd az érdeklődést – annak idején negyvenezren tomboltak a Népstadionban, elképesztő hangulatot teremtve. Ez önbizalmat ad majd a magyar atlétáknak, és segít nekik, hogy a legjobbjukat hozzák.
HALÁSZ BENCE, Eb-bronzérmes kalapácsvető, 2018 legjobb magyar atlétája:Sokmillió magyarral együtt számomra is hatalmas öröm és büszkeség, hogy a nemzetközi szövetség választása Budapestre, a mi országunkra esett. Sejtettem, hogy mi leszünk a befutók, de úgy gondoltam, hogy várjuk ki a végét, mert születtek már számunkra kedvezőtlen döntések is. Én évről-évre erősebb vagyok, a technikám is szépen csiszolódik, az atlétika a mindenen, nem akarom elkiabálni, de még sérülékeny sem vagyok, szóval fut a szekér velem, jó irányba haladok, még ha hullámvölgyek is várhatnak rám. Most hosszú, öt évig tartó, izgalmakkal és kihívásokkal teli út vár rám, de elszánt vagyok, az IAAF Budapestet favorizáló döntése pedig egyenesen felvillanyoz. Jövőre egyszer még a junior EB-n is elindulhatok, és ott mindenképpen szeretném megvédeni a címemet, a még erősebb hátszelet viszont a dohai világbajnokságon elért dobogós helyezésemből szeretném kifogni.
SZALMA LÁSZLÓ, fedett pályás Európa-bajnok távolugró: – Hatalmas az öröm, egyből pezsgőt is bontottunk a TF-tanszéken. Ez a rendezés óriási lendületet adhat a magyar atlétikának, a versenyzőinknek, a sportág hátterének. Ez az esemény szinte egyenrangú az olimpiával vagy a labdarúgó világbajnoksággal, naponta 60-80 ezer ember fordulhat meg a stadionban, azon a héten Budapest lesz a sportvilág központja. Ami óriási feladat és felelősség. Rendeztünk már fedett pályás világbajnokságot, de ez egészen más kategória. Tízszer annyi versenyző, tízszer annyi kiszolgáló, jóval nagyobb médiaérdeklődés. Alig várom már, hogy kezdődjön.

FELNŐTT ATLÉTIKAI VILÁGVERSENYEK BUDAPESTEN 
1966Európa-bajnokságszabadtéri augusztus 30.–szeptember 4.
1983 Európa-bajnokság fedett pályás március 5-6.
1988 Európa-bajnokság fedett pályás március 5-6.
1989 világbajnokság fedett pályás március 3–5.
1998 Európa-bajnokság szabadtéri augusztus 18–23.
2004 világbajnokság fedett pályás március 5–7.

BAJI BALÁZS REAKCIÓJA A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN

2019.04.22 16:46:21

Atlétika VINCZE SZABOLCS, TUMBÁSZ HÉDI

A magyar atlétika új üdvöskéje a glasgow-i Eb-n országos csúcsot futott, majd megsérült, a döntőben nem indulhatott.

2019.03.26 12:47:30

Atlétika THURY GÁBOR

Tagja volt az ötvenes években háromszor is világcsúcsot futó 4x1500 méteres váltónak.

2019.03.20 23:16:45

Atlétika N. PÁL JÓZSEF

ALAPVONAL. Az atlétika és a futball törvénye nem összevethető, ám az emlékezetes tett következménye itt is ugyanúgy képes befolyásolni életeket, sőt – mivel a foci nehezebben mérhető, a reá IRÁNYUló figyelem MEG túltesz mindenen – TALÁN még inkább.

2019.03.03 23:06:13

Atlétika VINCZE SZABOLCS

NS-VÉLEMÉNY. Márton Anita immár ötödik éve minden világversenyről éremmel tér haza.

2019.03.03 09:59:54

Atlétika VINCZE SZABOLCS (Glasgow)

A fedett pályás Eb-n induló brit gátfutó versenyről versenyre jobb formában van.