HIRDETÉS
HIRDETÉS
VINCZE SZABOLCS (Monte-Carlo) 2018.12.03 23:54 Frissítve: 2018.12.04 00:02

Atlétika: miénk lesz a világbajnokság! – Budapest jó eséllyel pályázik

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) tavaly úgy döntött, szakít a hagyományokkal, és a 2023-as világbajnokságot már nem az addig hagyományos módon ítéli oda egy-egy városnak. Ezentúl nem a szokásos módon kell pályázni, majd egy hosszú procedúra végén bejelentik a győztest, hanem a szervezet maga keres partnereket, hogy közös munkával teremtsék meg a rendezés feltételeit, és a megfelelő minősítések után egyetlen város marad.

HIRDETÉS

 

Az olimpiai pályázathoz ez a látványterv készült (Fotó: Nemzeti Sport)

Az, hogy a 2023-as világbajnokságot Európa rendezi, teljesen biztos, ugyanis a 2019-as vb-nek Doha lesz a házigazdája Ázsiában, a 2021-esnek pedig Eugene Amerikában, így logikus a világversenyt visszahozni a kontinensre.

SEBASTIAN COE, AZ IAAF ELNÖKE
„A magyar szövetség vezetőivel már beszéltem a 2023-as rendezési szándékukról, és elégedetten néztem a tervezett budapesti atlétikai stadionról készült dokumentumokat is. Budapest 2004-ben remek fedett pályás világbajnokságot rendezett, biztos vagyok benne, hogy ez 2023-ban szabadtéren sem lenne másképp.”

A világ legnagyobb sporteseményei közé tartozó atlétikai világbajnokságra sokan szoktak pályázni, amit némileg megváltoztatott a 2017 nyarán elfogadott új pályázati rendszer.

A nemzetközi szervezet számításba veheti, hogy nyáron az U18-as atlétikai Eb-t megrendező Győr remek házigazdának bizonyult, ami már csak azért is emelte hazánk presztízsét, mert Magyarország lett az első az európai sportági szövetség ötvenegy tagországa közül, amely minden létező atlétikai kontinensviadalt megrendezett. (Több mint jelzésértékű, hogy az angol nyelvű Wikipedia a „2023 a sportban” szócikknél kerek-perec közli: augusztus 12–20.: IAAF szabadtéri atlétikai világbajnokság, Budapest, Magyarország...)

Hogy a magyar főváros is bekerülhet a vb-rendezőjelöltek körébe, azt tavaly ősszel lehetett először sejteni; október végén Sebastian Coe, az IAAF elnöke Budapestre jött, ahol beszélt a lehetőségekről a Magyar Atlétikai Szövetség vezetőivel és Orbán Viktor miniszterelnökkel.

MINDEN ÉVBEN MINI-VB
Ha nem is összehasonlítható egy világbajnokság méretével és a rendezésével járó hatalmas munkával, de jelzi Magyarország jelenlétét az elit atlétika befogadó országai között a 2011 óta minden évben megrendezett Gyulai István Memorial.
A versenynek három éven keresztül a budapesti Puskás Ferenc Stadion adott otthont, de 2014-ben a tervezett felújítások miatt el kellett költöznie, Székesfehérvárra tette át a székhelyét.
Hagyományosan a világ legjobb atlétái mérik össze erejüket a versenyen, mely az év végi pontszámításban évek óta az abszolút elitben foglal helyet, tavaly megelőzött egy Gyémánt Liga-versenyt is, ami egyben előrevetíti azt is, ha Budapest megkapná a 2023-as világbajnokság rendezési jogát, a Gyulai Memorial is visszaköltözik a fővárosba.

A szövetség is komolyan vette a feladatot, Gyulai Márton azért távozott idén nyáron a főtitkári posztról, hogy a frissen megalakított világbajnoki pályázati bizottság ügyvezetője legyen, elsősorban remek sportdiplomáciai kapcsolatainak köszönhetően rengeteget tehet az ügy érdekében.

A vb-ért folytatott verseny keddig tart, Budapest egyedüliként tart bemutatót Monacóban a jelöltek közül, majd délután a Nemzeti Sport is ott lesz azon a hivatalos sajtótájékoztatón, ahol az IAAF tanácsának döntése után bejelentik a győztest.

A riválisokról nem sokat tudni, egyedül Barcelonáról hallani, de az IAAF talán éppen a múltbéli gyakorlat miatt bizalmasan kezeli a nevezőket.

Nagy jelentősége lehet annak, hogy egyedül a magyar főváros reprezentál, és tény, hogy a hírek szerint jók az esélyeink, hogy a 2017-es vizes világbajnokság után újabb rangos világversenyt rendezzünk.

De 2007 áprilisa, az elbukott 2012-es futball Eb-pályázat óta tudjuk, hogy a sportdiplomáciában az eredményhirdetésig semmit sem szabad biztosra venni.

Csak akkor, ha Sebastian Coe kedden, a monacói Le Méridien Beach Plaza Hotelben kimondja Budapest nevét.

FELNŐTT ATLÉTIKAI VILÁGVERSENYEK BUDAPESTEN 
1966Európa-bajnokságszabadtéri augusztus 30.–szeptember 4.
1983 Európa-bajnokság fedett pályás március 5-6.
1988 Európa-bajnokság fedett pályás március 5-6.
1989 világbajnokság fedett pályás március 3–5.
1998 Európa-bajnokság szabadtéri augusztus 18–23.
2004 világbajnokság fedett pályás március 5–7.

 

 


 

 

HIRDETÉS
HIRDETÉS
2018.12.09 22:53:00

Atlétika CSINTA SAMU

ALAPVONAL. Az atlétika örök és felülmúlhatatlan, a természetes mozgásokkal kapcsolatos gyermeki álmaink legvalószínűbbnek tetsző megtestesítője.

2018.12.06 11:41:04

Atlétika VINCZE SZABOLCS (Monte-Carlo)

„Atlétáink öt éven át semmi másra sem fognak készülni, csak arra, hogy ott lehessenek.”

2018.12.04 23:47:33

Atlétika L. PAP ISTVÁN

NS-VÉLEMÉNY. A vizes vb óta tudjuk, hogy a makett sem feltétlenül kevés.

2018.11.23 14:14:22

Atlétika SZALAY PÉTER

„Gyorsan hatott, és nekem akkor pontosan arra volt szükségem, hogy kiszakadjak a valóságból.”

2018.11.14 22:43:57

Atlétika MONCZ ATTILA

ALAPVONAL. Hogy önmagában Johnson lebukása mekkora esemény volt, annak érzékeltetésére, megemlíteném: a Reuters hírügynökség egy összefoglalójában azt írta, „…ez a nap változtatta meg az olimpiát és a sportot – örökre”.

HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS