Hajnal Tamás tavasz óta nem szerzett gólt a Stuttgartban tétmérkőzésen (Fotó: Reuters, archív)

– Mivel telt a rangadó előtti napja?
– Semmi különös, délután edzettünk, este együtt vacsoráztunk. A tréning ilyenkor nem megerőltető, felszabadultan futballozunk, és persze gyakoroljuk a különböző taktikai elemeket, amelyek győzelemhez segíthetnek minket.

– Akkor biztos megvan az „ellenszer” vasárnapra is.
– Az majd a kilencven perc során kiderül, mindenesetre hatékony és fegyelmezett csapatmunkával igyekszünk megakadályozni a müncheniek kibontakozását, valamint azt, nehogy sűrűn alakítsanak
ki egy egy elleni párharcokat, mert abban nagyon jók, különösen Franck Ribéry és Arjen Robben.

– Vagy Mario Gomez, aki kétezer-kilenc nyarán éppen Stuttgartból igazolt Münchenbe.
– Vagy ő. Valamennyien tudjuk, mennyire veszélyes a kapu előtt, de nem hinném, hogy bármivel meg tudna lepni minket, különösen Serdar Tascit, a középhátvédünket, akivel annak idején együtt játszott a Stuttgartban. Mindketten jól ismerik a másikat, remélem, Tasci azért valamivel jobban.

– Emlékszik még a Bayernnek lőtt góljára?
– Hogyne, azt nehéz lenne elfelejteni. Szuperkupa-mérkőzés volt kétezer-nyolc júliusában, nem sokkal azt követően, hogy a Dortmundba igazoltam, huszonhárom-huszonnégy méterről a kapu jobb oldalába csavartam a labdát szabadrúgásból. Kettő egyre nyertünk, ezzel az eredménnyel vasárnap is kiegyeznék, egy gólnak pedig különösen örülnék, hiszen ebben a bajnoki idényben még nem találtam a kapuba.

A TELJES INTERJÚT ELOLVASHATJA A NEMZETI SPORT VASÁRNAPI SZÁMÁBAN.