A FIFA elsőként a 2012-es klubvilágbajnokságon alkalmazza a technológiát Japánban, és ha működik, akkor a jövő évi Konföderációs Kupán és a 2014-es világbajnokságon is használni fogják.

Négy országban – Angliában, Németországban, Magyarországon és Olaszországban – két különböző cég által kifejlesztett rendszert teszteltek, amelyek mindegyike megfelelt a FIFA követelményeinek, így mind a Hawk-Eye, mind a GoalRef rendszer zöld utat kapott. A Hawk-Eye a teniszből is ismert kamerás megfigyelő módszer alapján segíti majd a játékvezetőt, míg a GoalRef a labdába épített chipnek köszönhetően. (A működésről részletesen lásd keretes írásunkat alul!)

A technikai vívmányok között volt korábban egy magyar találmány is: Maruzsi László és csapata tíz éve dolgozik saját rendszerén, de ez nem jutott tovább a márciusi FIFA-tesztelésen. Maruzsiék azóta is fejlesztik saját találmányukat, s a korábbi autóversenyző csütörtökön arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a FIFA a továbbiakban is számít a munkájukra, a technológiai fejlesztésben ők is részt vesznek majd.

A FIFA jelezte, mind a Hawk-Eye-t, mind a GoalRefet használni fogja, a klub-vb-n az egyik stadionba az egyik, a másik stadionba a másik rendszert telepítik. Az IFAB nem vetette el az Európa-bajnokságon és a Bajnokok Ligájában látott gólbírók alkalmazását sem, így ha egy adott szövetség e mellett teszi le a voksát, ez a módszer is alkalmazható.

Jérome Valcke a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, a változtatás továbbra is csak a gólvonal-technológiára vonatkozik, azaz arra, hogy a labda adott esetben áthaladt-e gólvonalon vagy sem. Elhangzott, a végleges döntés és felelősség továbbra is a játékvezetők kezében marad, azaz a technológia csak egy segítség a játékvezető számára. Ez már csak azért is szükségszerű, mert előfordulnak olyan esetek, amikor a labda egyértelműen szabálytalan körülmények között (például kezezés) jut a hálóba.

Valcke a technológia bevezetéséről elmondta, hogy a használat előtt minden egyes stadionban tesztelni kell majd az adott technológiát a bevezetése előtt. A FIFA főtitkára hangsúlyozta, begyűjtöttek minden szükséges információt a rendszerekről, és az eredmények azt mutatták, hogy megoldást jelenthetnek a problémákra nemcsak napjaink futballjában, hanem a jövőben is. Valcke szerint kevés olyan eset várható majd, amikor valóban igénybe veszik majd az új technológiákat, és aligha okoz egy percesnél nagyobb „fennakadást” a játékban.

A FIFA-rendezvényeken a FIFA telepíti a rendszereket, így a brazíliai vb stadionjaiban ezek már biztosan alkalmazhatók lesznek. Valcke elismerte, valóban mindkét technológia drága (150–250 ezer dollár stadiononként), ugyanakkor egy újonnan épülő stadion költségéhez képest elenyésző.

A sajtótájékoztatón természetesen elhangzott, hogy Michel Platini az Eb utolsó napjaiban is a gólbírók alkalmazása és a technológia bevezetése ellen volt. (A FIFA-elnök Sepp Blatterrel ellentétben.) A FIFA képviselői hangsúlyozták: a technológia alkalmazása vagy elvetése a tagszövetségek felelőssége marad, a bevezetés nem kötelesség, hanem lehetőség.

Az ülésen az IFAB tagjaként jelenlévő Alex Horne, az Angol Labdarúgó-szövetség főtitkára az újságírók kérdésére közölte, hogy a Premier League-ben a lehető leghamarabb be akarják vezetni a technológiai segítséget, akár már a következő szezon közben is. Horne szerint a klubok jelentős része támogatja az újítást, ugyanakkor tárgyalások szükségesek, mert emiatt egyik klub sem szenvedhet hátrányt. Horne kiemelte, továbbra is csak a gólvonal-technológia alkalmazásán gondolkoznak, további technológiai újításokat egyelőre nem szeretnének.

A Premier League egyébként már a sajtótájékoztató közben kiadott egy közleményt, amelyben üdvözlik a zürichi döntést, és közlik, tárgyalásokat kezdeményeznek a két technológiát gyártó céggel, hogy a lehetséges leggyorsabb módon alkalmazni tudják a rendszereket.