A brazil világbajnok Ronaldo a visszavonuláson gondolkodik

Két nap híján 9 évvel ezelőtt kezdődött a kálváriája: 1999. november 21-én, a Lecce elleni bajnokin az Inter színeiben brillírozó Ronaldo megsérült. Hordágyon kellett levinni, a diagnózis szerint elszakadtak jobb térdében a szalagok.

Alig fél év múlva, 2000. április 12-én újra a pályán volt. Hét percet töltött a Lazio ellen a gyepen, amikor egy kapura lövést követően ismét szétszakadtak a műtött térdében a szalagok. Akkor összesen három évet hagyott ki. 2008. február 13-án a Livorno ellen a bal térdében megint elszakadtak a szalagok. Lehet, hogy most már nem tér vissza.

Pedig még februárban, néhány nappal a sérülés után kétórás műtétet hajtottak végre rajta, amely remekül sikerült, ám a brazil még akkor sem tudta megmondani, visszatér-e, vagy végleg befejezi.

Utóbbi álláspontot erősítette, hogy a rehabilitáció mellékhatásaként Ronaldo csúnyán meghízott, ráadásul a Milan jelezte, hogy nem újítja meg a nyáron lejáró szerződését. A rehabilitáció utolsó szakaszát már hazájában, a Flamengónál végezte, és ugyan visszanyerte versenysúlyát, egyelőre még hezitál a folytatással kapcsolatban.

„Nem tudom, hogy folytatom-e, vagy visszavonulok, még nem döntöttem, de nem is sietek. Először szeretnék teljesen meggyógyulni, aztán eldöntöm, mi is lesz. Lehet, hogy ez már holnap megtörténik, de lehet, hogy csak egy hónap múlva” – fogalmazott a brazil válogatottban 97 mérkőzésen 62 gólt szerző üvegtérdű zseni.

Mindenesetre kérőkben az elmúlt hetekben sem szenvedett hiányt, hiszen szívesen venné szolgálatait a Manchester City, a Paris Saint-Germain, valamint a Flamengo mellett a Siena is – amely egyébként gólonként százezer eurót ajánlott neki, ám őt a jelek szerint ez nem hatotta meg.

„Köszönöm a csapatoknak, amelyek szerződtetni szerettek volna az elmúlt két hónapban, de kérem, értsék meg, hogy tényleg nem tudom még, mit tartogat számomra a jövő” – mondta a brazil, aki érdemben már hétfőn visszatért a pályára.

Marokkóban a Zidane és barátai–Ronaldo és barátai jótékonysági mérkőzésen 22 percet játszott, és nagyon távol állt attól az embertől, akinek egykor az egész világ, benne a védők és kapusok is a lábai előtt hevertek.

Hogy van-e visszaút, azt csak ő tudja, mindenesetre egyre valószínűtlenebbnek tűnik.