Átalakult a liga elnöksége

"Az elmúlt két esztendő egyik legfontosabb tanácskozását tartottuk” – vonta meg tömören a Magyar Labdarúgó Liga csütörtöki közgyűlésének mérlegét Muszbek Mihály, az MLL igazgatója. Az Újpest stadionjának konferenciatermében megtartott tanácskozás zárását eredetileg déli egy órára prognosztizálták a liga illetékesei, ám a jelzett időpontban még az első napirendi pontról, a vagyoni értékű jogok jövőbeni hasznosításáról vitatkoztak a klubképviselők. E jogok hasznosítását, illetve a hasznosítás módjának és feltételeinek kijelölését a 2000. évi CXLV. törvény kizárólagosan a sportági szakszövetségre ruházta, mely aztán továbbutalta az MLL hatáskörébe.
Mivel az idei évre tervezett bevétel e forrásból 1.1 milliárd forint, nem véletlen, hogy a 36 sportszervezet képviselői izzasztó csatákat vívtak egymással. Végül abban egyeztek meg, hogy a közösen értékesítendő csomagba kerül a profiliga által szervezett bajnokságokhoz, azok mérkőzéseihez, illetve egyéb hivatalos rendezvényeihez (így például a szponzori találkozókhoz) kapcsolódó minden tárgyi, képi és hangbéli megjelenítés, a névadó szponzoráció, illetve az MLL tagjainak stadionjaiban a reklámfelületek huszonöt százalékának értékesítése, valamint a rendezvényekkel kapcsolatos vendéglátó-ipari szolgáltatásokkal öszszefüggő értékesítési, hasznosítási és kereskedelmi jogok.
A vagyoni értékű jogok hasznosítására nemzetközi tendert írnak majd ki, a győztes televíziós társaság pedig kizárólagos jogot szerez a meccsek közvetítésére – élőben vagy felvételről –, illetve az összefoglalók készítésére. Mindez azt is jelenti, hogy a találkozók előtt 20 perccel, illetve a mérkőzések lefújását követően 20 percen át egyetlen más tévétársaság munkatársai sem dolgozhatnak a pályákon, sőt, az eddigi gyakorlattal ellentétben még az oldalvonalaknál vagy az öltözőkben sem. Újdonság viszont, hogy a közvetítésre jogosult tévé (jelen esetben a még egy évre érvényes szerződés alapján a Magyar Televízió) által készített felvételt, illetve összefoglalót a mindenkori házigazda együttesek az MTV-sugárzás után megkaphatják, és szabadon értékesíthetik mondjuk a városi tévéknek vagy éppen saját csatornájuknak; az utóhasznosításból befolyó pénz az adott csapatokat gazdagítja.
E kérdés kapcsán szóba került a Fradi Tv ügye is. Mint arról beszámoltunk, a Fotex Rt. öt esztendőre évi 300 millió forintot ajánlott a Ferencváros csapatát működtető gazdasági társaságnak a zöld-fehérek hazai találkozóinak közvetítéséért. Nos, a Fotexnek ez ügyben nem a Fradival, hanem a profiligával kell egyeztetnie, az MLL illetékesei azonban egyáltalán nem tartják elképzelhetetlennek, hogy megegyezés szülessen. A Magyar Televízió ugyanis minden második héten jogosult elsőként kiválasztani a közvetítendő meccseket, azaz ha az MTV nem elsőnek szemezget, vagy éppen nem tart igényt a Fradi meccsére, akkor nincs akadálya annak, hogy a Fotex által majdan kiválasztandó tv tűzze műsorára a zöld-fehérek fellépését. Nagy kérdés azonban, hogy ha meg is egyezik az MLL és a Fotex, Várszegi Gábor cége melyik televízióval tud üzletelni, hiszen a földi sugárzás kizárólagos joga az MTV-nél van (ezért például az RTL Klub vagy a tv2 nem jöhet szóba Fotex-partnerként), a kábelen át terjesztett Sport1 képviselői pedig éppen a napokban jelezték: szívesen tárgyalnának a korábban közös megegyezéssel megszüntetett együttműködés felélesztéséről…
Ami a vagyonértékű jogok hasznosításából származó bevételek felosztását illeti, a költségek levonása után a pénz nyolcvan százaléka az élvonal, húsz százaléka pedig az NB I B-s csapatokat illeti. A klubok a tervek szerint a rájuk eső összeg egyharmadán normatív alapon, egyharmadán a teljesítmény alapján, míg egyharmadán pedig a nézettség alapján osztozkodnának; e kérdésben azonban egyelőre vita van, hiszen a tévé esetenként nemcsak a meccsek sportértéke alapján választ, hanem az is szempont, hogy az adott stadion milyen messze van a Szabadság tértől… Az előzetes számítások szerint mindenesetre az első osztályban a legtöbbet kasszírozó gárda kasszájába évente 150 millió forint kerülhet, míg a rangsor végére szoruló együttes 35 millió forinttal gazdagodhat; a másodosztályban 5 millió és 15 millió forint között ingadozhat ez az összeg.
Az új évadra a televízióktól remélt 1.1 milliárd forint mellett Muszbek Mihály szerint 100 millió forinthoz juthat a liga a rádióktól – feltéve persze, ha lesz olyan adó, amelyik hajlandó fizetni a közvetítésekért. A ligaigazgató nem tagadta: elsődlegesen sportpolitikai kérdés, hogy ragaszkodnak-e ehhez a bevételi forráshoz, vagy az információáramlást segítendő fennmarad az ingyenesség.
A vagyoni értékű jogokhoz kapcsolódó kérdés, hogy az élvonalbeli sorozat 2002–2003-ban is Borsodi Liga néven zajlik majd. Hogy az NB I B-nek lesz-e névadója, a jövő zenéje. A másodosztály csapatai mindenesetre megbízták a ligát, hogy legkevesebb 32 millió forintért értékesítse a második vonal nevét; az így befolyó pénz viszont nem kerül be a közös kalapba, vagyis csak az NB I B szereplői osztoznak majd rajta.
A második felvonás témája a klubtanácsi rendszer kialakítása volt. Az új szisztéma lényege, hogy azokról a szakmai kérdésekről, melyek a labdarúgás lényegét jelentik, így például a versenykiírásról, a bajnokság lebonyolítási rendjéről, a klub- és játékoslicencekről maguk az érintettek dönthessenek. A klubtanácsok a három bajnoki csoport alapján szerveződnek, az azokat irányító elnökök és elnökhelyettesek évente, rotációs rendszerben cserélődnek. Az élvonal klubtanácsának első elnöke a zalaegerszegi Lang József, helyettese a fehérvári Viniczai Tibor lett. Az NB I B nyugati csoportja klubtanácsának első embere a kaposvári Illés János, míg a keletié a diósgyőri Reszeli Soós István lett. A küldöttek további egy évre újraválasztották az MLL elnökét, Demján Sándort. A liga elnökségét az említett öt sportvezető alkotja, a két további tag kooptálás útján kerül majd be a testületbe.