Gondoljunk bele: öt éven belül az első (vagy akár egyes másod) osztályú csapatok olyan színvonalú stadionokban játszhatnak, mint teszik azt napjainkban a legjobb együttesek a világbajnokságon. Merthogy a tervek szerint világszintű arénák épülhetnek Magyarországon, és ehhez "csupán egy döntés szükségeltetik, vagyis, hogy az európai labdarúgó-szövetség (UEFA) december tizenharmadikán úgy határozzon: Magyarország és a mi pályázatunk érdemes arra, hogy 2008-ban hazánkban futball Európa-bajnokságot rendezzenek.
Ahogy megszületik az UEFA remélhetőleg számunkra kedvező döntése, máris biztosak lehetünk abban, hogy öt vadonatúj stadion születik (Budapesten a Fehér úton, Szegeden, Miskolcon, Kaposvárott és Debrecenben), s ezek mindegyike az európai szövetség szigorú előírásainak lesz megfelelő.Íme csak néhány feltétel, amelynek teljesülnie kell: a 2008-as Eb-t rendező országban a kontinenstorna meccseit minimum harmincezer férőhelyes arénákban kell lejátszani, amelyhez hozzájön hétszázötven elkülönített ülés a média képviselőinek, valamint egy ötszáz fős VIP-terasz. Ami a nézőteret illeti: a 2004-es, portugáliai kontinensviadalon még csak a lelátó kétharmadát kell befedni, négy évvel később viszont már egyetlen néző sem ázhat meg az esetleges esőzés során, s természetesen meghatározott számú mellékhelyiségnek és büfének kell szolgálnia a szurkolókat a stadion területén belül. A parkolókról annyit, az UEFA úgy számol, hogy minden ötödik néző autóval közelíti meg a mérkőzések helyszínét, vagyis egy harmincezres stadion mellett hatezer autónak kell parkolót biztosítani. A magyar pályázatban szereplő nyolc stadion (a fentebb említett ötön kívül átépítésre kerül a Puskás Ferenc-stadion, valamint a győri és a székesfehérvári aréna) mindegyike egyedi konstrukció alapján lett megtervezve. Bár nem feltétlenül a stadionok építéséhez és tervezéséhez kapcsolódik, fontos információ lehet, hogy 2006 végére mind a nyolc helyszínre közvetlenül az autópályákról lehet lehajtani, s a közelben repülőtereket létesítenek majd. Sorozatunkban megpróbáljuk kicsit bővebben bemutatni a terveket. Ezeken a hasábokon három olyan város újonnan épülő stadionját mutatjuk be, amely városoknak jelenleg nincs első osztályú futballcsapata. A szegedi, a miskolci és a kaposvári létesítmény abban is egyezik, hogy e három aréna a férőhelyek minimális követelményének felel meg. Tegyük hozzá: ha ezek a minimális elvárások teljesülnek, akkor is él a jelző, miszerint "világszínvonalú” arénákkal gazdagodunk…Már azt is tudjuk, hogy ha megkapjuk az Eb-rendezés lehetőségét, akkor Miskolcon a B-, Szegeden a C-, Kaposvárott pedig a D-csoport küzdelmeit rendezik majd. Kaposvár: nem ház kellett, hanem egy attraktív aréna
Kaposvárott már jól ismerik Pápai József nevét. Korábban ugyanis ő dolgozta ki a stadionrekonstrukciós program keretében felújított Rákóczi-stadion terveit,
és az előzetes makettek alapján alighanem ugyancsak jó döntés volt rábízni az újabb, Eb-pályázatra szóló kaposvári aréna megtervezését. "Miután megkaptam a Stadion Invest Rt. felkérését, hosszú ideig csak gondolkoztam a terveken – mondta Pápai József. –Később azonban, akkor, amikor már a fejemben nagyjából, de inkább egészében elkészültem, nagyon hamar végeztem a kihívást jelentő munkával. Elnézve a kollégáim amúgy elismerésre méltó terveit, azt kell mondjam, amennyiben elkészül, a kaposvári lesz az egyetlen igazán modern stadion. A többiek inkább egy házhoz hasonlító létesítményt álmodtak meg – nincs is ezzel baj –, de éppen ezért mondom, ez az aréna eltér majd a többitől. Ha figyeli a világbajnokságot, láthatja, hogy a legtöbb helyen attraktív, és véleményem szerint csodálatos stadionokat építettek. Nekem legalábbis nagyon tetszenek. De visszatérve a tervekre, a közel harminckétezer férőhelyes, többfunkciós stadion egyik legfontosabb jellegzetessége az asszimetrikus formája lehet, amely éppen azt teszi lehetővé, hogy más jellegű – és itt koncertekre, avagy show-műsorokra gondolok – rendezvényeket könnyedén és különösebb átalakítás nélkül is meg lehet majd szervezni.” A Pápai József terveiből készült makett csakugyan impozáns látványt nyújt, ráadásul az úgynevezett "zöldmezős beruházás” (vagyis a stadiont egy üres területen, a semmiből építik majd fel) során az Eb-re készülő pálya mellett egy vásárközpontot, egy jég-, illetve egy többfunkciós tornacsarnokot is kialakítanak majd.
Miskolc: zöld sziget a hajdani ipari centrum külvárosában
Miként az egész országban, alighanem Miskolcon is nagy lendületet adna a gazdaságnak és a futballnak, ha mi rendezhetnénk a 2008-as Európa-bajnokságot. Az elmúlt év végén a városban meghirdetett meghívásos pályázaton az a Viszlai József nyert, aki stadionépítés terén szerzett tapasztalatával már rutinos tervezőnek számít. Az ő munkájának eredménye a soproni Matáv, valamint a fővárosi BVSC-pálya is, és saját bevallása szerint a labdarúgás a gyengéje, ezért nagy kihívást jelentett számára egy újabb, minden eddigit felülmúló dolgozat elkészítése. Ha a későbbiekben nem változtatnak az elképzeléseken, akkor a harmincezer férőhelyes létesítmény közvetlenül a már meglévő DVTK-pálya mellé épülne (ebben az esetben a jelenlegi, elavult stadion edzőpályaként funkcionálna a jövőben). Miskolc külvárosában a rendszerváltás óta haldokló és mostanra gyakorlatilag megszűnő nehézipar miatt a jó levegő alkalmas lenne a zöldövezet kialakítására. Viszlai József legalábbis ilyen környezetbe álmodta meg stadionját, ám újabban felmerült egy másik lehetőség, amely szerint Miskolc Városkapujánál, a Cora-áruház mellé építenék az arénát. Az Eb-pályázatra készülő tervek egyébként egytől egyig nélkülözik a Puskás Ferenc-stadionra jellemző futópályát, mégpedig az UEFA szigorú előírásai miatt. Ebből a szempontból a FIFA és az UEFA között akad némi nézetkülönbség, hiszen míg a FIFA nem szab megszorításokat erre vonatkozóan, addig biztos, hogy az UEFA a 2008-as kontinensviadalra már nem engedélyezi a futópályákat az európai stadionokban. Sőt, a FIFA-val ellentétben a nézőtér teljes lefedését írja elő. Talán éppen ezért nem híve Viszlai József az olyan szerkezeti-attrakcióknak, mint amilyeneket például Dél-Koreában és Japánban láthatunk a most zajló világbajnokságon. Miskolcon európai értelemben véve tehát konvencionális, ám modern, a célnak tökéletesen megfelelő stadion épülhet majd – egy valódi zöld sziget a városban…
Szeged: csak semmi pánik, könnyű lesz kimenekülni is
Két év alatt épülne fel Szeged Móraváros kerületében egy új, ugyancsak harmincezer férőhelyes stadion. A HVT építésziroda két vezető tervezője által elkészített projekt alapján egy külsejében leginkább az Újpest Megyeri úti arénájához hasonló létesítményt kapna a város, amely természetesen a végsőkig kielégítené a
legszigorúbb UEFA-előírásokat is. A fentebb említetteken kívül az európai szövetség még azt is megszabta a magyar tevezőirodáknak küldött anyagában, hogy a reklámtáblák például milyen távolságra legyenek a pályától. Komoly hangsúlyt kellett helyezni a média- és a VIP-helyiségek kialakítására. "Először is ezeknek a valóban szigorú feltételeknek kellett megfelelni, és csak ezután gondolkodhattunk önálló ötleteinkről – mondta Hajós Tibor, a szegedi tervek egyik alkotója. – A stadionok belső kialakításai éppen a megkötések miatt többnyire hasonlóak lesznek – így van ez a vb színhelyeivel is –, jelentős különbségeket inkább a formán és a szerkezeten lehet majd látni. A tervezés során számításba vettünk olyan lehetőségeket is, amikor esetleg pánikhelyzet alakulna ki a stadionban. Nos, ebben az esetben a sok lépcsőházas, logikusan követhető kijáratokon át viszonylag könynyen és gyorsan lehet majd evakuálni az embereket. Ez egy nagyon fontos dolog, még ha ilyen eshetőségre nem szívesen gondolunk.” Az Eb-rendezés esetén megépülő stadiont frekventált, jól megközelíthető helyre tervezték, közelében olyan szórakoztató létesítményekkel, mint a Vadaspark vagy a szegedi műjégpálya.
