VINCZE ANDRÁS
VINCZE ANDRÁS
2017.10.08 01:16 Frissítve: 2017.10.08 01:16

Már unalmas… – Vincze András jegyzete

 

A huszadik perc környékén, amikor Svájc már 2–0-ra vezetett Magyarország ellen, a kamera végigpásztázott a svájci labdarúgó-válogatott kispadján: néhányan lehajtott fejjel a mobiltelefonjukat nyomogatták.

Ennyire érdekelte őket a meccs.


Ennek az ötösnek nem örülünk: kikaptunk Svájcban
Storck: Jelenleg ennyit tudunk, ez a maximum
Gulácsi: Elnézést kérek a szurkolóktól is

Persze különösebb izgulnivalójuk már nem lehetett, s gyaníthatóan a portugálok csatáját nézték inkább online közvetítésben. A saját vb-selejtezőjük kapcsán tanúsított egykedvű hozzáálláson különösebben nem is kell csodálkozni: Gulácsi Péter elcsúszását leszámítva a magyar fiúk semmivel sem tudták színessé tenni a szombat estét.

Bázelben ugyanaz a képlet rajzolódott ki, mint Lisszabonban, sőt mint Andorra La Vellában, azaz nemzetközi rutin híján nem lehet azt várni, hogy a nemzeti csapat iramot diktáljon, illetve azt sem, hogy az NB I-ben amúgy gólérzékenynek mondott és ünnepelt támadó vagy szélső a nála erősebb, gyorsabb, koncentráltabb hátvéd mellett érvényesüljön.

Lehetne persze érvelni azzal, hogy a Bundesligában védő kapusunk elcsúszása nem az erőnlét vagy a mentális képesség hiányából fakad (azért feltűnt az is, hogy mintha csak nekünk csúszott volna a fű…), de ezt most ne tegyük, mert egyetlen markáns s immár évtizedek óta megingathatatlan tételről van szó: a külföldön légióskodó játékosaink hazatérve hamisítatlanul magyar csapatot alkotnak. Vagyis mindaz, ami nem feltűnő egyéni hiányosság a jobb bajnokságok szintjén a profi védelemben, a technikás és gyors középpályás- vagy a hatékony csatársorban, az itthon, „a” saját közegben, a magyar futballban rögvest azzá válik.

A bázeli katasztrofális és nagyon is fájó vereség kapcsán lehetne ismét emlegetni az igényt a vadonatúj koncepcióra, de a magyar futball közeljövője már nem az újabb és újabb papírokon múlik. Amíg a pályán, az öltözőkben nem lesz igazi konkurencia, amíg minibajnokságot rendezünk, ráadásul a bajnokság belterjes játék marad, amíg a szakemberek időről időre elmondhatják, s ráadásul el is hiszik nekik, hogy az általuk megkövetelt NB I-es produkció elegendő a nemzetközi szinthez, addig átlépve az országhatárokat – sajnos – szembesülnünk kell majd a bázelihez hasonló képpel: az ellenfél tulajdonképpen unja, amit csinálunk.

A Nemzeti Sport digitális formában - az e-újságért kattintson ide!

2017.12.09 10:27:32

Magyar válogatott SINKOVICS GÁBOR

José Henrique, a Benfica kapusa megfogta a labdát. Kirúgáshoz készülődött, játszott a labdával…

2017.12.05 23:32:59

Magyar válogatott MALONYAI PÉTER

NS-VÉLEMÉNY. Hogy valamivel mélyebbre hatoljak, alapvetően megengedhetetlen, hogy egy futballista tanáccsal lássa el a nézőket. Mert ugyebár a néző jegyet vesz, és ezzel – akár tetszik, akár nem – jogot nyer a tetszésnyilvánításra.

2017.12.05 23:26:51

Magyar válogatott L. PAP ISTVÁN

NS-VÉLEMÉNY. Nem mi játszunk jövőre, hanem velünk játszanak.

2017.12.03 23:11:54

Magyar válogatott SINKOVICS GÁBOR

NS-VÉLEMÉNY. Öntől most csodát várnak, sőt elvárnak, hiszen a magyar labdarúgó-válogatottnak ki kell jutnia a 2020-as Európa-bajnokságra. Kapitány úr, még egyszer leírom: ki kell jutnia!

2017.12.02 10:04:29

Magyar válogatott THURY GÁBOR

„Egyszer nekünk is sikerülhetett. Egyszer mellénk is állhatott a szerencse. Mert a sors többnyire visszaadja azt, amit korábban elvett.”