Horvátország: „Aki nem tart a szurkolókkal, elbánnak vele”

CSILLAG PÉTER (Split)CSILLAG PÉTER (Split)
Vágólapra másolva!
2018.09.30. 09:42
null
A Hajduk Splitet erősítő Gyurcsó Ádám (jobbra) csapata egyik legjobbja volt a címvédő és listavezető Dinamo Zagreb elleni rangadón (Fotó: Dömötör Csaba)
Hiába küzdött Gyurcsó Ádám és a Hajduk Split, a Dinamo Zagreb 0–0-s döntetlent csikart ki, miután a pályára dobált petárdák miatt többször is meg kellett állítani a játékot. Helyszíni riport.

 

„Az a bizonyos utcai támadás megváltoztatta a körülményeket. Nem én voltam a célpont, hanem a társam, a ghánai Ahmed Said, aki egy nappal előtte hibázott a nagy rivális Dinamo elleni rangadón. Ahmed és még néhány légiós társaságában a spliti utcán támadtak meg minket a spliti Torcida ultracsoport emberei. A velem szemben álló szurkoló mögött álló ember – nem is figyeltem rá – az arcom felé rúgott, eltalálta a napszemüvegem, amely felsértette a bőrt az orromon. Nem nagy sérülés, inkább az a gondolat bántott, hogy a családommal, a kislányommal is sétálgathattam volna ott, a város közepén – ezután nyilvánvalóvá vált, hogy nem szívesen maradok.”

Ha Kelet-Európa talán legtüzesebb rangadójának, a Hajduk Split–Dinamo Zagreb csatának a tétjét, szinte példátlanul feszült légkörét akarjuk érzékeltetni, elegendő idézni Futács Márkó néhány héttel ezelőtti szavait Somogyi Zsolt kollégánknak adott interjújából. Az áprilisi belvárosi orvtámadásra Ahmed Said Dinamo ellen nyújtott elégtelen teljesítménye miatt érezte magát feljogosítva a spliti kemény mag, a hírhedt Torcida, amely utóbb sajátos módon kért elnézést a történtekért, szavakkal finoman belerúgva még egyet a megrugdosottakba: „Csak azért, mert valaki gyengén teljesít a pályán, nem lehet így ítélkezni.”

Nem egészen fél évvel korábban, 2017 októberében történt az eset, hogy a Daily Mail összeállításában a földkerekség huszadik legforróbb futballmérkőzéseként rangsorolt Hajduk–Dinamo mérkőzésen a VIP-szektorban tömegverekedés tört ki, a rendőrök szégyenszemre a Hajduk elnökét és a Dinamo klubigazgatóját is letartóztatták.

Ha nem szálltak volna meg az adriai kikötőváros harminc kilométeres körzetében minden autópálya-pihenőt, útkereszteződést, buszmegállót rendőrök és katonák tucatjai, a verőfényes szombat délutánon, a távolban meredező kopár dalmáciai hegyek aljában, a lengedező mediterrán szélben azt gondolhattuk volna, nincs békésebb program annál, mint meccset nézni a Poljud Stadionban. A látszat azonban csalt: a HNL kilencedik fordulójában játszott Hajduk–Dinamo örökrangadó valószínűleg a nap legveszélyesebb rendezvényének számított az országban. És az egyik legfontosabbnak is: a Sportske Novosti horvát sportnapilap kilenc oldalon keresztül vezette fel a mérkőzést, amelynek várható öt-öt kulcsszereplőjét a címlapján állította szembe. A Hajduknál a miniválogatott tagja volt Gyurcsó Ádám, a múlt héten az Istra elleni bajnoki mérkőzésen (4–2) két gólt szerző szélső is, akitől a helyi legendának számító egykori Hajduk-kapus, Tonci Gabric nyilatkozatában a találkozó eldöntését várta.

Ment is becsülettel a balszélsőként bevetett 27 éves tatabányai futballista, érezni lehetett, ha hozzá kerül a labda, nő a veszélyhelyzet a Dinamo térfelén. Lendületes elfutásai, ígéretes beadásai, szépen tekeredő szögletei a Hajduk egyik legfőbb fegyverét jelentették a gyürkőzős mérkőzésen. Sok lökdösődés, reklamálás, keménykedés jellemezte a spliti másfél órát, amelynek végén igazságosnak tekinthető és a történteket híven összefoglaló 0–0 állt a lakótelep felőli karéjt helyettesítő eredményjelző táblán.

Telt ház nem volt, de jó huszonötezren összegyűltek a spliti lelátón, ahol a zsúfolásig telt hazai kanyarban szakadatlanul szólt a Torcida fenyegető dobalapja, ütemes rigmusa, lassú, erőteljes tömegmozgással kísérve. A sovány vendégszektorban sötétlő zágrábi Bad Blue Boys alakulat katonás fegyelemmel, ritmusos tapssal erősített szólamait szinte elnyelte az ellenzaj. A sportszerűnek mondható szurkolás a második félidő derekán csapott át háborús hangulatú robbantgatásba: fülsüketítő durranások sora visszhangzott a stadionban, a Hajduk kemény magja percekig hajigálta a pálya felé a petárdákat, füstbombákat, némelyik a tizenhatos közepéig repült. Egy tűzszerész meg is sebesült az egyik eszköz hatástalanítása közben, a játékot többször meg kellett állítani, a pályát újra és újra elborította a füst – Gyurcsót meg fejbe dobták egy öngyújtóval a hajrában, s elővigyázatosságból lecserélték.

Splitben különösen erős a szurkolók hangja, nemcsak szó szerint, képletesen is. A Hajduk tulajdoncsomagjából ötvenegy százalék a közönséget képviselő Nas Hajduk csoporté, és ahogy mondják, a klubelnök mellett időnként az edző vagy a kiszemelt igazolás személyéről is a drukkerképviselet dönt. Az őrző-védő mentalitásról eszünkbe jut a horvát futballt kívülről-belülről ismerő munkatársunktól, Polgár Lászlótól hallott változat a klub elnevezéséről – a spliti futballklub hagyományaiban a jószágot vigyázó fegyveres hajdúk világa köszön vissza.

„Utca. Utca. Utca” – foglalja össze a városban született, a kilencvenes évek közepén a Hajdukban futballozó korábbi NB I-es kapus, Sandro Tomic a spliti gondolkodás lényegét. Nála jobban kevesen ismerik az itteni közeget, ő még a Futácsot is sújtó, alattomos szurkolói támadás pszichológiai mozgatóit is sejti.

SAJÁTOS VILÁG

Sandro Tomic, spliti születésű volt Hajduk-játékos, a DVSC és a Honvéd korábbi kapusa:
„Splitben sajátos világ van. Ha egy fiatal futballistaként vagy híres sportolóként szerez hírnevet, semmivel sem számít különb embernek, mint aki ugyanabból a társaságból vállalkozó vagy bűnöző lesz. A városban született Goran Ivanisevic megnyerte a wimbledoni teniszversenyt, három nappal később állt a sorban a spliti büfében csevapcsicsáért, senkinek eszébe sem jutott előreengedni vagy autogramot kérni tőle.”

„Ebben a stadionban soha sincs nyugalom, a játékosok tudják, nem hibázhatnak – mondta a Nemzeti Sportnak a 45 éves sportember. – A futball szórakoztatás, az emberek fizetnek érte, a fegyver és az olaj után a világ legnagyobb biznisze. Itt úgy vannak vele, ha valaki pénzt fizet a belépőért, a futballista nem teheti meg, hogy kényelmesen játszogat a pályán, aztán ha vége a meccsnek, hazamegy vidáman playstationözni. Ugyanez a serkentő feszültség tapasztalható az angol vagy a spanyol bajnokság mérkőzésein, ahogyan a tradíció tisztelete is ugyanaz. Ha valaki Angliába vagy Olaszországba érkezik, éreztetik vele, hová került. Szélsőséges, rossz és elítélendő a példa, mégis beszédes, amikor a spliti szurkolók az utcán bántották Futács Márkót és játékostársait. Még egyszer mondom, nem értek velük egyet, de tudom, mit akartak kifejezni: megmutatni, hogy mit jelent a Hajduk játékosának lenni, éreztetni a klub játékosával a célt, az itteni futballkultúrát, és bizonyítani neki, ha nem tart velük, elbánnak vele.”

A szombati lelátói erőfitogtatás láttán egyszerűbb megérteni Futács Márkó helyzetét: nem könnyű azok előtt fejet hajtani, akik petárdával akarják írni a klubtörténelmet...

HORVÁTORSZÁG
1. HNL, 9. FORDULÓ

Hajduk Split–Dinamo Zagreb 0–0
Inter Zapresic–Osijek 0–3
Az élcsoport:
1. Dinamo Zagreb 21 pont, 2. Osijek 17, 3. Lok. Zagreb 16 (8), ...6. Hajduk Split 11

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik