HIRDETÉS
HIRDETÉS
SOMOGYI ZSOLT 2018.04.12 11:24 Frissítve: 2018.04.12 11:49

„Az első meglepetés az öltözőben ért” – ezzel szembesülnek futballistáink külföldön

Külföldön minden más – hányszor halljuk, olvassuk ezt? Sokan vallják, a különbség nem a pénzből, hanem a gondolkodásból, játékhoz való hozzáállásból fakad.

HIRDETÉS
Közel és és mégis távol: Czvitkovics Péter (jobbra) mindig messze volt Fernando Torrestől (Fotó: AFP)

 

Mi az, amivel külföldön először szembesül a magyar labdarúgó, mi az, amit odakint hall először, pedig itthon, gyerekkorában is megkaphatott, megtanulhatott volna? És többre vihette volna-e, ha mindenre felkészítik gyerekkorában?

Az első meglepetés az öltözőben értmondta Czvitkovics Péter, aki 16 és 24 éves kora között az MTK, 2004 és 2011 között a Debrecen játékosa volt, négyszeres bajnokként, a Loki története első Bajnokok Ligája-góljának szerzőjeként igazolt Belgiumba. – Huszonnyolc éves voltam, és nem egy világhírű klub szerződtetett, a Kortrijk játékosa lettem. Azt hittem, beszélek angolul, itthon jártam nyelviskolába, sok szót ismertem, de aztán kiderült, ez nagyon kevés ahhoz, hogy kommunikálni tudjak. Ha pedig nem érted, mit mondanak, nem tudod kifejezni magad – halott vagy. Velem rendesek voltak, türelmesek, de az első egy-két hónap iszonyú volt. Aki futballista akar lenni, keressen egy angol anyanyelvű embert, és beszélgessen vele, amennyit csak tud, felbecsülhetetlen értéke lesz ennek az új csapatában.”

A tízszeres válogatott játékos utólag elemezve a történteket állítja: nem a futás mennyiségében, a fizikai erőben vannak lemaradva leginkább a magyar futballisták. Szerinte taktikai képzettségben a magyar játékos felkészítése szinte a nullával egyenlő.

Fuss lassabban és kerüld az ütközést?
Szalai László a gyerekek mellett végzett munkájával elérte, hogy az edzőképzést is rábízzák egy időben, jelenleg a napokban a Nike Premier-kupát megnyerő Puskás Akadémia utánpótlásának szakmai igazgatója. Arról faggattuk, miben vannak lemaradva leginkább a magyar gyerekek.
„Mindig csak a konkrét esetekre lenne szabad reflektálni: melyik játékos mit tapasztalt, és az őt korábban edzőket megkérdezni, miért nem kapott meg valamit a képzés során a rájuk bízott játékos; ha egyáltalán tényleg van ilyen – mondta a szakember. – Általánosságban? Nagyon összetett és nehéz kérdés. Elsőre az jut eszembe, hogy kimegy a magyar futballista külföldre, s a második héten megvilágosodva nyilatkozik: milyen nagy odakint a tempó, mekkora a küzdelem az edzéseken. De azért arra kíváncsi lennék, ki az a magyar edző, aki azt mondja a gyereknek: ne figyelj oda a gyakorlat közben, fuss lassabban és sokkal kevesebbet, kerüld el az ütközést – nincs ilyen. Senki sem tiltja meg a munkát! A pluszmunkát sem. Sokat beszélek külföldi kollégákkal, és amikor azt kérdem, hogyan motiválnak, mindig elcsodálkoznak: micsoda?! Sehogyan. Motiválja a gyereket a kerítés túloldalán lévő másik húsz, aki a helyére pályázik, a profiként megkereshető pénz, a karrierje, az ismertség. Ezzel szemben amit Magyarországon egy edzésen szükséges mondanunk, annak úgy a hetven százaléka motiváció: figyelj oda, koncentrálj, akarj jobb lenni...!”Szalai László elmondta, ha az edző jobban akarja, hogy minőségi futballista váljon belőle, mint a játékos maga, abból nem sok jó származhat. Álmodni kevés, mindennap tenni kell az álmokért – és még akkor sem biztos, hogy megvalósulnak.

Mindenki megdicsért az első kortrijki edzőmeccsem után, gondoltam, rendben lesz ez folytatta Czvitkovics Péter. – Másnap az edző behivatott, leültetett: na, videózzunk! És megszámolni nem tudtam, hányszor állította meg a felvételt: itt is rossz helyen vagy, itt is, megint – sokszor csak két-három méterrel voltam az edző által elképzelt pozíciótól, de az épp elég, hogy ne érj oda, ne zárd a passzsávot, hogy az embered átvegye a labdát. És ez egy edzőmeccs volt! Előtte soha senkitől nem hallottam, melyik poszton kinek mi a feladata bizonyos játékhelyzetekben, ha nálunk a labda vagy ha védekezünk. Itthon? Négy–négy–kettő, úgyis tudjátok, ezt hallottam mindig. Kint külön edzésem volt, mit kell tennem a levegőben. Az alkatomból adódóan fejpárbajt nem nyerhetek, ebbe itthon mindenki beletörődött, én is, de Belgiumban azt gyakoroltatták, mit kell csinálnom, hogy a mellettem-mögöttem lévő ellenfél se fejeljen.”

A felsorolás hosszasan tart: a Budaörs játékosa ma már a Vasas Kubala Akadémia 13 éveseinek edzője is.

Felnőtteknél is látom, a csatár a labda felé futva veszi át a labdát – jön a válasz, amikor a szakmai apróságokat kutatjuk. – Nézzük meg a legjobbakat: elindul, kitámaszt, lép a felé passzolt labda irányába, de fékez, akár meg is áll, amikor odaér hozzá – ahhoz kell erő a lábakban, hogy így se borítsanak fel hátulról, meg tudd tartani a labdát. Volt nálunk egy ügyes, gyors játékos, de a helyezkedéssel gondjai akadtak. Az edzésen beálltam mellé játék közben, fogtam a kezét, és úgy vezettem: most öt métert jobbra, most visszalépünk és így tovább.”

Nálunk az egymás közötti játék afféle jutalom, levezetés, kötetlen kikapcsolódás az edzés végén – Belgiumban ez is másképp volt. Ha csak egy játékos nem ott volt, ahol az edző gondolta, azonnal megállt a gyakorlás – Czvitkovics Péter emlékei szerint Magyarországon egyszer sem fordult elő vele hasonló.

A felkészülés első napja: megállt egy kamion az edzőpálya mellett, ott vizsgáltak minket, nem mi mentünk az orvoshoz. Másnap megtudtuk, ki milyen intenzitással futhat az erdőben. Az afrikai légiósoknak, idősebbnek, fiatalnak, posztok szerint más és más volt előírva. Itthon mindig, még a BL-meccsek előtt is paradicsomos tésztát ettem, de a vérvétel után szóltak, ilyet soha többet, nem tesz jót nekem. Más eheti, én semmiképp, inkább többször halat rizzsel. És ez a Kortrijk volt, nem egy BL-ben szereplő sztárklub.”

Juhász Roland 2005-ben lett az Anderlecht légiósa, és ma visszanézve úgy véli, szerencséje volt a nevelőedzőivel, hiszen úgy is helytállt, hogy két évvel előtte lett csatárból védő.

Az új generáció: külön edzésterv, netes böngészés

Kiss Tamás, a Haladás 17 esztendős játékosa az FTC elleni látványos góllal hívta fel magára a figyelmet – talán egyszer légiósként szembesül ezekkel a jelenségekkel.
„Nagyon érdekes kérdésekről van szó – mondta a középiskolás futballista. – Ami először eszembe jutott: az NB I-es meccseken érzem, hogy meg kell erősödnöm, ne nyomjanak el túl könnyen a magasabb, erőteljesebb ellenfelek. Emiatt személyre szabott edzéstervet kértem a klub erőnléti edzőjétől, és ha délelőtt edzünk, délután nem terhelem a lábam, de egy hatvan-hetven perces, intenzív felsőtesttréning belefér. Szükségem van erre, s több alacsony termetű játékostársam is így edz pluszban. Törzsizom, mellizom, hátizom – mindent meg kell dolgoztatni.”

Az ifjú támadó nyolc évig németet, három éve angolt tanul az iskolában, de átérzi, miről beszél Czvitkovics Péter.
„Amikor a felnőttek közé kerültem, próbáltam szóba elegyedni a légiósokkal angolul, és kiderült, nem elégséges, amit az iskolából hozok – mondta Kiss Tamás. – Emiatt külön is foglalkozom az angollal, rákeresek a neten az ismeretlen kifejezésekre, kiírom, megtanulom őket. A napokban mondta David Williams, hogy fejlődött a nyelvtudásom.”

Ez már másik generáció: az Illés Akadémia növendéke a felnőttcsapat tagjaival közös reggelin, az edzést követően közös ebéden vesz részt, a megfelelő minőségű és mennyiségű energiabevitel tehát nem lehet probléma.

A regenerációra fordított figyelem volt lényegesen más, mint itthon emlékezett Juhász Roland. – Nálunk akkor még a szappanos gyúrás volt a legtöbb, odakint már jeges vízben kellett állni, különböző gépek segítették a mielőbbi felfrissülést. Hozzáteszem, e tekintetben itthon is nagy a fejlődés azóta, sok jó szakember dolgozik a futballisták mellett, a megfelelő módszerek, eszközök révén hetekkel lerövidíthető egy sérülés időtartama. Újdonság volt, hogy naponta vizeletmintát kellett adni, figyelték, mennyire vagy dehidratált, emiatt hozzászoktam, hogy edzésre menet megittam fél liter vizet vagy narancslevet. Nem is volt gond a folyadékháztartással. Itthon nem is reggeliztem, Brüsszelben rászoktam, üres gyomorral nem annyira terhelhető a játékos. Oké, huszonkét évesen még bírja, csak sok apróság miatt kitolható a karrier... Meccs után kötelező volt meleg ételt enni, a gyakori vérvétel a CK-szintet ellenőrzi. Belgiumban hallottam először arról, hogy az energiatermelésért felelős enzim aktivitását lehet és kell is mérni.”

A Videoton 95-szörös válogatott játékosát a mentalitása emelte az átlag fölé, futballtudása mellett az elszántságának köszönheti pályafutását – ezt hogyan lehet továbbadni a következő generációnak?

A tervem, hogy egyszer lesz egy futballiskolám – mondta a 34 éves védő. – Rengeteg apróság kell hozzá, azt hiszem, a legfontosabb, hogy őszinte kapcsolatot kell kialakítani a gyerekekkel. Ha elhiszik, hogy jót akarsz nekik, elfogadják a győzelem utáni kritikát éppúgy, mint a vereséget követő dicséretet. Kötetlen légkörre van szükség, amelyben a gyerek bármikor bármit kérdezhet, és szituációkon, játék- és élethelyzeteken keresztül lehet megértetni, miért fontos, hogy soha ne adja fel, szívből küzdjön az álmaiért. Ha lesz ilyen focisuli, az öltözőben nem lesz telefonnyomkodás – oda kell figyelnünk egymásra.”

Juhász Roland külföldön szokta meg a kötelező reggelit(Fotó: AFP)
Sallói István, sportvezető, korábbi 13-szoros válogatott játékos
„Nemrég beszéltem hasonló témában a Kansasben légióskodó fiammal, Danival, őt tudom idézni: a kint természetes versenyhelyzet számunkra teljesen idegen. A rivalizálással együtt járó nyomás elviselésére nincsenek felkészítve a fiatal magyar játékosok. A saját bőrükön kell megtanulniuk, hogy napi harc megy a helyedért – az évek óta stabil kezdő, hatvanszoros válogatott amerikai játékos is úgy küzd egy átlagos edzésen, mintha azon múlna a karrierje. Nálunk a többségnek elég, ami van, nem motiváló, ami még lehetne... Mégis azt tapasztalom, egyre több tenni akaró, tanulni vágyó, az új dolgokat befogadó edző kap szerepet az utánpótlásban, csinálnák, ami jó, ha elmondaná nekik valaki. A futballt értő játékosból állunk rosszul – kérdés, ha akad, aki igazán jó lenne, észreveszi-e, aki foglalkozik vele? És ha igen, tudja-e, mi a teendője a játékossal, amíg felnő? Sajnos nem tudom a választ.”
HIRDETÉS
HIRDETÉS
2018.09.21 16:27:19

Légiósok CSILLAG PÉTER

A védővel Kolozsváron a Steaua ellen történtekről és a válogatott Eb-reményeiről beszélgettünk.

2018.09.20 23:02:26

Légiósok nemzetisport.hu

A 31 éves futballista szeretett volna Európába szerződni, de nem várhatott tovább, lépnie kellett.

2018.09.19 08:18:04

Légiósok BABJÁK BENCE

„Szerintem nem kell bántani azt a magyar labdarúgót, aki azért mond nemet a klubja ajánlatára, mert ambíciói vannak.”

2018.09.15 11:52:59

Légiósok VINCZE SZABOLCS

Úgy érzi, szerencséje volt, hogy játékosként Berlinbe került, ahol felépíthette magát és az életét.

2018.09.12 17:27:43

Légiósok PÓR KÁROLY

Az egy éve Barcelonában élő Huszár család és az újonnan érkező Molnárék is úgy vélik, az FCB Escola egy lehetőség.

HIRDETÉS
HIRDETÉS