HIRDETÉS
MAROSI GERGELY
MAROSI GERGELY
2013.06.18 11:52 Frissítve: 2015.03.21 02:42

Van-e Felcsútnál kisebb élvonalbeli falu Európában?

A 2013–2014-es szezon elején köszönthetjük az 1901 óta íródó magyar élvonalbeli labdarúgó-bajnokság történetének századik és százegyedik abszolút újoncát: ha névsorban írjuk, akkor a Mezőkövesd, ha feljutás dátuma szerint, akkor a felcsúti Puskás Akadémia FC a „bűvös százas” az NB I-ben. 1997 óta először fordul elő, hogy két abszolút újonc csapat jut fel a magyar labdarúgás első osztályába, és az elmúlt huszonöt évben már a tizenkettedik és tizenharmadik új gárdát jegyezhetjük fel az élvonalban – kérdés, tartós lesz-e a felsőházi tartózkodás. Mivel az elmúlt huszonöt év tizenegy eddigi abszolút újonca szinte mind alászállt, adódik a kérdés: mi tarthat az élvonalban hosszú ideig egy, az élvonalbeli futballtérképen frissen feltűnt csapatot? És még egy kérdés, európai kitekintéssel „megspékelve”: vajon Felcsút a legkisebb település a kontinensen, melynek élvonalbeli csapata van?

Ezt a drapériát várhatóan sokszor kifeszítik majd a felcsúti drukkerek az NB I-ben is (Fotó: NS-archív)

 

GENERÁCIÓK

Elsőként tekintsük át az egyből adódó kérdést: valóban nagy szám-e ez a tizenhárom abszolút újonc csapat két és fél évtized alatt? Ha távlatokban nézzük, akkor azt kell mondanunk, hogy nem, viszont a kádári évek „futball-establishmentjének” változatlanságát tekintve a válasz igen. A magyar labdarúgás hőskorában (1926-ig, az országos profi bajnokság bevezetéséig) huszonhat abszolút újoncot regisztrálhattunk, innen a második világháború végéig huszonhetet.

Az igazi felfordulás 1945 után jött, bő évtizedig: huszonkét (!) abszolút újonc érkezett az NB I-be, folyamatos átszervezések, összeolvasztások, „politikailag hasznos” (munkás, gyári, nehézipari központbeli) csapatok „fölfelé tolása” mellett.

Ezzel ki is alakult az élvonalbeli „establishment”, az ötvenes évek végéig még három új csapatot köszönthettünk, majd megritkult az abszolút újoncok száma. A hatvanas években csupán négy klub (Ózd, Eger, VM Egyetértés, Videoton) mutatkozott be az NB I-ben, a hetvenes években szintén négy (ZTE, Kaposvár, Székesfehérvári MÁV Előre, Bp. Volán – ma REAC). A tempó a nyolcvanas évek elején sem lett nagyobb, a Nyíregyháza (1980) és a Siófok (1985) debütálása hozott friss neveket – és máris elérkeztünk vizsgált időszakunkhoz.

RENDSZERVÁLTÁS, KORSZAKVÁLTÁS 

A kádári éra utolsó két, NB I-ben bemutatkozó csapata a Vác (1987) és a Veszprém (1988) lett, megnyitva az elmúlt negyedszázad NB I-es debütánsainak listáját. A már rendszerváltás utáni újoncok: 1993-ban a Soproni FAC, 1994-ben a Stadler, 1997-ben a Gázszer és a Tiszakécske, 1999-ben a Szeged LC, 2000-ben a (Matáv) FC Sopron, 2004-ben a Lombard Pápa, 2006-ban a Paksi FC, 2008-ban a Kecskeméti TE kezdte meg NB I-es szereplését, most pedig csatlakozik hozzájuk a Puskás Akadémia és a Mezőkövesd.

A fenti csapatokat (1987–2013 közti abszolút újoncok) megvizsgálva elmondhatjuk: még a „legkitartóbb NB I-es”, az egyszeres bajnok Vác is „csak” tizennégy idényt töltött el az élvonalban, másnak még a tíz sem jött össze. Ráadásul öt csapat – a Stadler, a Gázszer, a Tiszakécske, a Szeged LC és az FC Sopron – a megszűnés sorsára jutott. Ilyen méretű élvonalbeli „újonchullásra” nem sokszor volt példa a magyar futballtörténetben, az NB I 92.–96. sorszámú újoncai közül az összes csúnya véget ért. Az azóta felkerültek (Pápa, Paks, Kecskemét) viszont még mindannyian tagjai az első ligának, igaz, a pápaiak már megjárták egyszer ismét a másodosztályt – a Paks és a Kecskemét mondhatja el magáról azt a jelenlegi élvonalbeli mezőnyből, hogy már több szezont is eltöltött az NB I-ben, de még sosem esett ki vagy zárták ki.

A kérdés persze a meddig. Az NB I 83. újoncaként színre lépő Zalaegerszeg óta nem volt csapat, mely húsznál több szezont el tudott volna tölteni az élvonalban, mutatva ezzel: nem könnyű az „új fiúk” élete a tradicionális élvonalbeli csapatok között. Nézzük meg, melyik csapat meddig jutott az elmúlt huszonöt évben!

VÁC 

VÁC
Színe: piros-kék
Legjobb eredménye: magyar bajnok (1993–1994)
Élvonalbeli szezonjainak száma: 14
Jelenlegi státusa: az MLSZ kizárta az NB II Keleti csoportjának küzdelmeiből. Még kérdéses, milyen szinten indul a 2013–2014-es idényben.

Mint említettük, a Vác az egyetlen csapat az 1987 óta debütálók közül, mely tíznél több szezont húzott le az élvonalban. Nem is akárhogy: az 1899-ben alapított klub Csank János vezetésével a kilencvenes évek elejének meghatározó magyar csapata volt, és két ezüstérmet követően a Kispest-Honvédot három, a Békéscsabát öt ponttal megelőzve bajnoki címet szerzett – harmadikként a nem fővárosi csapatok közül (a Nagyváradi AC és a Győri ETO után, első vidékiként az ETO 1983-as aranyérme óta).

A következő szezonban véget ért a Csank-éra és kis híján a csapat élvonalbeli szereplése is (osztályozóra kényszerült a Vác, igaz, kupadöntőt is vívott), és a csúcsidőszak már nem is tért vissza: a Duna-partiak folyamatos NB I-es szereplése az 1999–2000-es szezonban ért véget. Ezt követően a mélyről visszakapaszkodó Vác egy szezonra (2005–2006) visszatért az élvonalba, most viszont megint ott van, ahol a part szakad – az NB II-es szezont méltatlan körülmények között nem is tudta befejezni.

VESZPRÉM

VESZPRÉM
Színe: piros-kék
Legjobb eredménye: 5. hely (1990–1991)
Élvonalbeli szezonjainak száma: 5
Jelenlegi státusa: kiesett az NB III-ba

Az 1912-ben alapított Veszprém 1988-ban kezdte meg első ligás szereplését: első szezonjában simán bennmaradt, majd két pazar idény jött. A veszprémiek 1989–1990-ben a 6., 1990–1991-ben pedig a klubrekordot jelentő 5. helyen végeztek, úgy, hogy válogatott játékosokat (Csík Ferenc, Mónos Tamás, Petres Tamás, Rugovics Vendel) is adtak. A dobogóról 1991-ben csak három ponttal lemaradt csapat egy szezonnal később már épp, hogy megúszta az osztályozót, 1993-ban pedig utolsóként kiesett. Azóta sem jutott vissza, a városnak maradt a nagy kedvenc kézilabdacsapat – a rövid élvonalbeli szereplés óta a Veszprém igazából közel sem tudott kerülni az NB I-hez.

SOPRONI FAC (LC)

SOPRONI FAC
Színe: piros-fehér
Legjobb eredménye: 14. hely
Élvonalbeli szezonjainak száma: 2
Jelenlegi státusa: a megye III-ban szerepel

A város legrégibb csapata lett egyben Sopron első NB I-es gárdája: a piros-fehérek alapításuk után 93 évvel kerültek fel a „magaslati levegőre". Nem sokáig maradtak: első szezonjukba éppúgy belefért az Újpest és a Vasas megverése, mint a Vác elleni 0–7, de a Hatvan elleni osztályozón tizenegyesekkel megőrizték élvonalbeli tagságukat. Egy idénnyel később már nem volt kegyelem, a Sopron „csont nélkül” esett ki, a pénz elfogyott, és ugyan nagy tervek születtek a klub 100. évfordulójára, a jelenlegi valóság a megye három…

STADLER FC

STADLER FC
Színe: kék-fehér
Legjobb eredménye: 9. hely
Élvonalbeli szezonjainak száma: 4
Jelenlegi státusa: megszűnt

Valódi „vadkeleti” történet, juhászból lett dúsgazdag (majd bebörtönzött) tulajdonossal, vadonatúj stadionnal a puszta közepén, kék-fehér „sakktábla” mezzel, Nicsenkóval és Jeremejevvel, Angyalok Kara névre hallgató szurkolócsoporttal és meccs utáni partikkal. Helyi legenda, na. Az eredetileg kiskőrösi, majd Akasztón otthonra találó Stadler még válogatott játékost is adott Dragóner Attila személyében, kiváló légiósainak segítségével kétszer egymás után 9. lett az NB I-ben.

Az 1996–1997-es idényben már hajszálon (és a Dunaferr elleni osztályozó megnyerésén) múlt az NB I-es tagság, az 1997–1998-as évben pedig kiesett a csapat, Stadler Józsefet elítélték, a klub meg megszűnt. A stadiont a későbbiekben használta még a Gázszer és a Dunaferr is, most az enyészeté. Valódi egyszemélyes show volt, csúnya véggel. Egyben hosszú idő óta az első, egyszemélyi mecenatúrára alapozott NB I-es csapat show-ja is.

GÁZSZER FC

GÁZSZER
Színe: kék-fehér-sárga
Legjobb eredménye: 8.
Élvonalbeli szezonjainak száma: 2 és fél
Jelenlegi státusa: megszűnt

Sok a párhuzam a Stadler történetével. Pici csapat, hirtelen emelkedés az 1994-es alapítás után, egyszemélyes háttér (Németh László és cége volt a mecénás). A csapat mindegyik évében osztályt váltott fölfelé, egész 1997-ig, amikor már nem volt följebb, NB I-es lett az agárdi klub. A Székesfehérváron albérletben játszó Gázszer a 8. helyen végzett első szezonjában, Tiber Krisztián pedig 20 góllal megszerezte a gólkirályi címet.

A következő szezonban Tiber visszaesett, a csapat hazai meccseit a Stadler-stadionban játszotta – maradt a középszer (11. hely). Az 1999–2000-es szezonban aztán a Gázszer az ősszel még vezette is a tabellát, hogy aztán elfogyjon a pénz az őszi 5. hely után. A tulajdonos eladta a részvételi jogot a másodosztályú PMFC-nek, így megtörtént a sokat megélt magyar futball tán legbizarrabb, szezon közbeni „szereplőváltása”, a pécsiek folytatták a tavaszt az NB I-ben, a Gázszer pedig eltűnt a magyar futballtérképről. Ha az akasztóiaknál megemlítettük az Angyalok Karát, említsük meg az agárdiak egy különös figuráját: alighanem az NB I-es szurkolótáborok történetében csak a Gázszernél járt valaki meccsre akusztikus gitárral…

TISZAKÉCSKE FC

TISZAKÉCSKE FC
Színe: sárga-kék
Legjobb eredménye: 15.
Élvonalbeli szezonjainak száma: 1
Jelenlegi státusa: megszűnt

Az 1993-as alapítású Tiszakécske FC élvonalbeli karrierje tiszavirág-életű volt, egy szezonra korlátozódott. A Balla Mihály góljaira építő Kécske 32 pontot szerzett 1997–1998-ban (a „csont nélküli” bennmaradásról négy ponttal maradt le), de védelme gólképessége és idegenbeli gyengesége (meccset sem nyert vendégként, összesen két pontot szerzett) pótvizsgára ítélte. Itt a III. Kerület bizonyult jobbnak, a Tiszakécske „alászállt”, és azonmód el is költözött Ceglédre. Tiszakécske sárga-kék színeit a Tiszakécskei VSE vitte tovább 2000-től, a csapat a 13., utolsó helyen végzett a 2012–2013-as megyei I. osztályban.

SZEGED LC

SZEGED LC
Színe: kék-fekete
Legjobb eredménye: feljutás az NB I-be
Élvonalbeli szezonjainak száma: nem teljesített teljes szezont
Jelenlegi státusa: megszűnt

Az egykori Szeged-Dorozsma óriási csatát folytatott 1998–99-ben a második vonal harmadik (egyben utolsó feljutó) helyéért a patinás Salgótarjáni BTC-vel. A felek a zöld asztal mellett is tusakodtak kicsit (a Szegedtől előbb levontak hat pontot, aztán tavasszal visszaadták), a Stécé lemaradt a Szeged–Sopron 2–0 után – ismét élvonalbeli szereplést ünnepelhettek a délmagyar város lakosai.

Happy end nincs: az elnök-tulajdonos Nagylaki Kálmán pénze elfogyott, később a csapat is, 2000. március 12-én a Szeged LC egymást követő negyedik mérkőzésére sem állt ki, ezért az MLSZ kizárta, eredményeit törölte, a klub jogutód nélkül megszűnt. Mindmáig ez volt az utolsó élvonalbeli félszezon a szegedi futballcsapatok részéről – és nem hamar jön a következő, lévén a Szeged 2011 most búcsúzott az NB II-től… Zárójelben: a feljutásról lemaradó Salgótarján sem járt jobban, lévén a Stécé mellé csak akkor állt volna szponzor, ha NB I-es lesz a csapat – nem lett, az SBTC egy szezonnal később már csak az NB III-ra nevezett.

FC SOPRON

FC SOPRON
Színe: bordó-szürke (majd bordó-fehér)
Legjobb eredménye: MK-győzelem és 5. hely
Élvonalbeli szezonjainak száma: 7 és fél
Jelenlegi státusa: megszűnt

Sopronnak 2000-ben a Matáv FC Sopron hozta el ismét az élvonalbeli szereplést, és a csapat elég hosszú időre be is rendezkedett az élvonalban, legnagyobb diadala a Ferencváros kiütésével megszerzett Magyar Kupa-győzelem 2005-ből. A Matáv kiszállása után Vizer Máriusz vásárolt többségi tulajdont, a játékoskeret és a szakmai stáb meg finoman fogalmazva is sokat változott a következő időszakban.

A csapat Giuseppe Signori személyében az NB I-ben valaha megfordult legnagyobb kaliberű légiósát (vb-ezüstérmes, Lazio-legenda, háromszoros olasz gólkirály) is rövid ideig foglalkoztatta. Vizer 2007 szeptemberében kiszállt, az érkező olaszok meg sajnos bohózattá silányították a hátralevő hónapokat. 2008 januárjában az MLSZ megvonta az FC Sopron licencét, 2008. február 15-én kizárták a csapatot. A tavasszal a REAC játszott Sopronban, élvonalbeli csapatot azonban azóta nem köszönthetett a leghűségesebb város. Legmagasabb szinten játszó csapata, az SVSE a múlt héten búcsúzott az NB II-től (bár lehet, hogy mégis maradt – de az már egy másik „magyaros” történet…).

LOMBARD PÁPA

LOMBARD PÁPA
Színe: kék-sárga-fekete
Legjobb eredménye: 11.
Élvonalbeli szezonjainak száma: 6
Jelenlegi státusa: NB I-es

A sok megszűnés után egy történet, amely nem ért „roló-lehúzással” véget: a Lombard Pápa ugyan megjárta a másodosztályt is, ám visszajutott, és tagja az élvonalbeli mezőnynek. Ne felejtsük el, hogy a Lombard FC harmadik inkarnációja ez a Lombard FC Tatabánya és a Lombard FC Haladás után, Bíró Péter 2004-ben tette át a székhelyét Szombathelyről Pápára, és vitte magával az NB I-es jogot. A pápaiak debütáló szezonjukban bent maradtak és gólkirályt (Tomás Medved) adtak, a következőben sereghajtóként zúgtak ki. A Lombard a Ferencvárossal együtt távozott az NB I-ből, a Ferencvárossal együtt tért vissza oda, 2009-ben: azóta egy 11., egy 13. és két 14. hely jött. Előrelépésnek sok nyoma nincs, így igencsak a tűzzel játszik a Pápa…

PAKSI FC

PAKSI FC
Színe: zöld-fehér
Legjobb eredménye: 2.
Élvonalbeli szezonjainak száma: 7
Jelenlegi státusa: NB I-es

A Paks az egyik a jelenlegi NB I-es csapatok közül, mely még sosem esett ki, avagy sosem zárták ki az élvonalból – az erdőzöld-fehér színeket viselő tolnai klub 2006 óta tagja az első osztálynak. A Paks váci győzelemmel debütált az élvonalban, első, második és harmadik szezonjában is tizenegyedik lett. A 2009–2010-es idényben aztán ugyan Ligakupa-döntős volt a csapat, de majdnem kiesett (14. lett), hogy aztán a teljesen kaotikus 2010–2011-es bajnokságban a klub fennállásának legjobb eredményét produkálva ezt ezüstéremre javítsa. A Paks az európai kupaszíntéren is szépen helytállt, a csúcsidény után viszont egy 6. és egy 13. hely következett. Kérdés, van-e pénz és akarat tartósan (legalább) a „felső középosztály” tagjává tenni a paksiakat.

KECSKEMÉTI TE

KECSKEMÉTI TE
Színe: lila-fehér
Legjobb eredménye: MK-győzelem és 5. hely
Élvonalbeli szezonjainak száma: 5
Jelenlegi státusa: NB I-es

Kecskeméten hosszú évtizedekig kísérleteztek azzal, hogy NB I-ig juttassanak egy csapatot (volt, hogy két kecskeméti klub is az NB II-ben szerepelt), aztán ez csak nem sikerült. A játékjogok átruházását (a Kecskemét jogát az újjáéledő Vasas szerezte meg, a KTE pedig a Büki TK-t működtető gazdasági társaság jogán lett később NB I/B-s) átugorva jussunk el a 2007-es kulcsmomentumig, amikor Tomiszlav Szivics ült le a kispadra. A KTE óriási szezont futott, a tavasszal átgázolt a mezőnyön, és végül a Szolnokot 12, a Ferencvárost 13 ponttal megelőzve jutott fel az élvonalba. Ahol tagságát azóta is őrzi: abszolút újoncként 5. lett, aztán sorrendben 10., 12. (no de megnyerte a Magyar Kupát, klubtörténeti diadalt aratva!), 5., most pedig 7. A klub élvonalban ünnepelhette fennállásának 100. évfordulóját, és (amíg anyagiakkal bírja) alighanem stabil tagja lesz az NB I-nek. A KTE a Paks mellett a másik csapat, mely még sosem bukott alá a magyar élvonalból. 

Mire megy a Puskás Akadémia és a Mezőkövesd az NB I-ben?

Eredmények állása
 

AZ NB I FALURA MEGY

A 2013–2014-es idényben elmondhatjuk: az NB I ezúttal tényleg falura megy – a Puskás Akadémiának otthont adó Felcsút a valaha élvonalbeli csapatot adott legkisebb település. Az eddigi rekorder Akasztó volt, a Stadler FC hona, az élvonal történetében eddig öt tízezernél kisebb lakosságú település csapata fordult meg az NB I-ben. A 2011-es népszámlálási adatok alapján Tokod (4209 fő, a csapat NB I-es tagságához legközelebb eső, 1949-es adat 4099-es lakosságot mutat), Pereces (4102 fő, ma már nem önálló település), Akasztó (3505 fő), Agárd (nem önálló település, Gárdony részeként 9927 fő) és most Felcsút (1791 fő) alkotja a tízezren aluli ötöst. Összehasonlításképp, a Keleti csoportból feljutott abszolút újonc Mezőkövesd lakossága 16 778 főre rúg.

Kérdezhetik, mekkora stadiont „bír el egy ilyen kis település? Tokodon hatezres nézőrekordot tartanak számon (a gerecsei településen a Ferencváros volt a vendég az egyetlen élvonalbeli szezonban ekkor), ez valószínűleg dugig tömött pályát jelent. A perecesi bányásztelep pályáján – amikor élvonalban szerepelt a csapat, ez még salakos volt! – rendes, kiépített lelátó nem volt, körbeállták a szurkolók a hatalmas méretű játékteret. A nézőrekord valószínűleg hatezer, ennyien voltak a Ferencváros elleni, 3:0-s perecesi vezetésnél félbeszakadt bajnokin, amelyen a meccs korai végét az hozta el, hogy a harmadik gólt szerző Kertesi beesett a kapuba és leszakította a kapufát. A pálya sajnos az enyészeté.

A Stadler-stadion egyértelmű „túltervezés” áldozata: a magyarfutball.hu jelenleg 12 ezres befogadóképességet ad meg a pályára, de a nézőcsúcs húszezer fölötti – egy nem egész négyezres településen. Stadler Józsefnek sem az akasztói építkezés volt az A terve, de a vállalkozó anno sikertelenül tárgyalt a kecskeméti KTE-pálya megszerzéséről, és Kiskőrösön sem tudott építkezni. A Gázszer kizárólag albérletben játszott (Székesfehérváron a MÁV pályán és a Sóstói Stadionban, majd a Stadler-stadionban), a Puskás Akadémia saját ministadionjának elkészüléséig szintén Fehérvárra költözik. A felcsútiak „mini ékszerdoboza” háromezres befogadóképességű lesz, tehát majd' kétszer belefér a falu lakossága. Tekintve, hogy néhány százan voltak a bajnokavatón, alighanem helyesen „lőtték be” a kapacitást.

Ha már itt tartunk: az elmúlt huszonöt évben látott, „semmiből feltűnt" csapatok esetében mindig probléma volt a tömegtámogatás hiánya. Sem a Stadler, sem a Gázszer nem tudott az „újdonság varázsának” lekopása után komoly szurkolói hátteret teremteni, és kérdés, hogy a Puskás Akadémiának sikerül-e ez (Mezőkövesden már csak a település méretét tekintve is valószínűbb ez). Igaz, Felcsútra átjárhatnak akár fehérvári drukkerek is, lévén a csapat (ha nem is papíron) szorosan kötődik a Videotonhoz. Ugyanakkor kistelepülés ide, kevés szurkoló oda, a TAO-pénzekből jelentős mértékben részesülő, Orbán Viktor miniszterelnök alapította, az igen erős lábakon álló Videotonhoz szakmailag is kötődő (lásd még: játékosmozgások) PFLA-nak nem kell tartania olyan gondoktól, amik az előző szezon újoncai közül az Egert elérték – a felcsútiaknak csak a pályára kell koncentrálniuk.

A felcsúti stadion látványterve

VAN-E KISEBB ÉLVONALBELI TELEPÜLÉS FELCSÚTNÁL?

A válasz: van, ha nem is sok. A topligákban a Verona részének számító Chievo a legkisebb, élvonalbeli csapatot adó település (a népességre vonatkozó adatok erősen „szórnak", 2500 és 4500 között vannak). A háromezer alatti kategóriában huszonöt település játszik, köztük a csodálatos nevű walesi Llansanffraid-ym-Mechain, északír Ballinamallard és feröeri Nordragöta. A valódi minik ezer alatt vannak: a San Marinó-i Montegiardano, Nordragöta, és két olyan település, amely bajnokcsapatot is adott országának. Az egyik a valódi mini feröeri Streymnes, melynek mindössze 211 lakosa van – az EB/Streymur névre hallgató futballcsapat kétszeres bajnok, négyszeres kupagyőztes és háromszoros Szuperkupa-győztes –, a másik pedig a walesi Llansanffraid-ym-Mechain, amelynek csapata, a TNS hétszeres bajnok és háromszoros kupagyőztes. Igaz, a TNS, mely a walesi ligában működő egyetlen proficsapat, az angliai Oswestry határvárosához is kötődik, stadionja, a Park Hall is itt van.

1000 FŐ ALATTI EURÓPAI TELEPÜLÉSEK ÉLVONALBELI FUTBALLCSAPATTAL
Aixovall (Andorra): lakosságszám 104, stadion befogadóképessége: 1000
Streymnes (Feröer): lakosságszám 211 (Streymnes és ikerfalva, Hvalvík együttesen 400), stadion befogadóképessége: 2000
♦ Nordragöta (Feröer): lakosságszám 548, stadion befogadóképessége: 3000
♦ Llansanffraid-ym-Mechain (Wales): lakosságszám 715, stadion befogadóképessége: – (nem saját településén játszik)
♦ Montegiardano (San Marino): lakosságszám 818, stadion befogadóképessége: – (nem saját településén játszik)
Katokopia (Ciprus): lakosságszám 921, stadion befogadóképessége: – (nem saját településén játszik)
Turnovo (Macedónia): lakosságszám 941, stadion befogadóképessége: – (nem saját településén játszik)

2000 FŐ ALATTI EURÓPAI TELEPÜLÉSEK ÉLVONALBELI FUTBALLCSAPATTAL

Ólafsvík (Izland): lakosságszám 1010, stadion befogadóképessége: 1000
Chiesanuova (San Marino): lakosságszám 1029, stadion befogadóképessége: – (nem saját településén játszik)
Faetano (San Marino): lakosságszám 1132, stadion befogadóképessége: – (nem saját településén játszik)
Zavrc (Szlovénia): lakosságszám 1338, stadion befogadóképessége: 1000
Ballinamallard (Észak-Írország): lakosságszám 1340, stadion befogadóképessége: 2000
Dob (Szlovénia): lakosságszám 1395, stadion befogadóképessége: 400
Petrovac (Montenegró): lakosságszám 1485, stadion befogadóképessége: 530
Fuglafjördur (Feröer): lakosságszám 1562, stadion befogadóképessége: 3000
Costuleni (Moldova): lakosságszám 1654, stadion befogadóképessége: 2539
Canach (Luxemburg): lakosságszám 1690, stadion befogadóképessége: 1000
Tvöroyri (Feröer): lakosságszám 1785, stadion befogadóképessége: 4000
Felcsút (Magyarország): lakosságszám 1791, stadion befogadóképessége: 3000 (építés alatt)
Argir (Feröer): lakosságszám 1907, stadion befogadóképessége: 2000
Ahna (Ciprus): lakosságszám 1952, stadion befogadóképessége: 7000
Bala (Wales): lakosságszám 1980, stadion befogadóképessége: 3000

3000 FŐ ALATTI EURÓPAI TELEPÜLÉSEK ÉLVONALBELI FUTBALLCSAPATTAL

Acquaviva (San Marino): lakosságszám 2096, stadion befogadóképessége: – (nem saját településén játszik)
Fiorentino (San Marino): lakosságszám 2245, stadion befogadóképessége: – (nem saját településén játszik)
Floriana (Málta): lakosságszám 2335, stadion befogadóképessége: 2000
Gabela (Bosznia-Hercegovina): lakosságszám 2440, stadion befogadóképessége: 3000
Draganesti (Moldova): lakosságszám 2529, stadion befogadóképessége: 2500
Pecsince (Szerbia): lakosságszám 2571, stadion befogadóképessége: – (nem saját településén játszik)
Domagnano (San Marino): lakosságszám 2865, stadion befogadóképessége: – (nem saját településén játszik)
Ilükste (Lettország): lakosságszám 2940, stadion befogadóképessége: 300

A LABDARÚGÓ I. OSZTÁLY ABSZOLÚT ÚJONCAI
1901–1926 között
1. BTC 1901
2. MÚE 1901
3. FTC 1901
4. BSC 1901
5. MAFC 1901
6. 33 FC 1902
7. MTK 1903
8. Postás SE 1903
9. Magyar AC 1903
10. Törekvés 1903
11. Terézvárosi TC 1904
12. Újpest 1905
13. BAK 1906–07
14. Typographia 1906–07
15. Nemzeti 1909–10
16. III. Kerületi TVE  1911–12
17. Vasas 1916–17
18. Bp. Honvéd (Kispestként) 1916–17
19. Fővárosi TK 1916–17
20. Budapesti MÁVAG 1918–19
21. Újpesti Törekvés 1919–20
22. Turul FC  1920–21
23. Vívó és Atlétikai Club 1921–22
24. Zuglói AC 1922–23
25. BEAC 1924–25
26. Erzsébetfalvi TC 1925–26
1926–1944 között
27. Sabária SC 1926–27
28. Szegedi AK 1926–27
29. Bocskai FC 1927–28
30. Attila FC 1927–28
31. Somogy FC 1928–29
32. Pécs-Baranya 1929–30
33. Soroksár 1932–33
34. Phőbus 1933–34
35. Budafok FC/Gamma 1935–36
36. Salgótarjáni BTC  1935–36
37. Elektromos SE 1936–37
38. Szombathelyi Haladás 1936–37
39. Szürketaxi FC 1937–38
40. Győri ETO 1937–38
41. Szolnoki MÁV FC 1938–39
42. Zuglói SE 1938–39
43. Kassai AC 1939–40
44. Csepel SC 1940–41
45. Diósgyőri VTK 1940–41
46. BKV Előre 1940–41
47. Tokod ÜSC 1940–41
48. Nagyváradi AC 1941–42
49. Újvidéki AC 1941–42
50. Kolozsvári AC 1941–42
51. Lampart FC 1941–42
52. Szegedi VSE 1941–42
53. Debreceni VSC  1943–44
1945–1956 között
54. ESMTK 1945 tavasz
55. Ganz-MÁVAG 1945 tavasz
56. Szentlőrinci AC 1945–46
57. Dorog 1945–46
58. Pécsi VSK 1945–46
59. Kőbányai Barátság 1945–46
60. Herminamezei AC 1945–46
61. Újpesti MTE 1945–46
62. Budafoki LC 1945–46
63. Békéscsaba 1945–46
64. Dózsa MADISZ 1945–46
65. Pereces 1946–47
66. Testvériség SE 1946–47
67. Tatabánya 1948-49
68. Kistext 1948–49
69. Goldberger 1948–49
70. Nagykanizsai Olajbányász 1949–50
71. Szegedi EAC 1951
72. Dunaújváros 1953
73. Vasas Izzó MTE 1954
74. Pécsi MFC 1955
75. Szolnoki Légierő 1955
1957–1990 között
76. Komlói Bányász 1957–58
77. BVSC 1958–59
78. Miskolci VSC 1958–59
79. Ózdi FC 1961–62
80. Eger SE 1967
81. VM Egyetértés SC 1968
82. Videoton 1968
83.
Zalaegerszegi TE
1972–1973
84. Kaposvári Rákóczi 1975–76
85. Székesfehérvári MÁV Előre 1977–78
86. REAC (Bp. Volánként) 1979–80
87. Nyíregyháza 1980–81
88. Siófok 1985–86
89. Vác 1987–88
90. Veszprém FC 1988–89
1990-től napjainkig
91. Soproni FAC 1993–94
92. Stadler FC 1994–95
93. Gázszer FC 1997–98
94. Szeged LC 1997–98
95. Tiszakécske FC 1999–2000
96. FC Sopron 2000–2001
97. Lombard Pápa Termál FC 2004–2005
98. Paksi FC 2006–2007
99. Kecskeméti TE 2007–2008
100. Puskás Akadémia 2013–14
101. Mezőkövesd-Zsóry 2013–14
A táblázatban a befejezett NB I-es szezonokat legalább elkezdett csapatok szerepelnek. Az 1944–1945-ös bajnokság félbeszakadt és nem is fejeződött be, csak négy fordulót bonyolítottak le – az eredményt nem tartják számon. Ebben az idényben volt egy abszolút újonc a mezőnyben, a kárpátaljai Ungvári AC.
2019.02.19 21:21:12

Labdarúgó NB I MALONYAI PÉTER

NS-VÉLEMÉNY. Minden különösebb felhajtás nélkül járták a pályákat, figyelték a kölyköket.

2019.02.19 21:15:17

Labdarúgó NB I BERTA MIHÁLY

ALAPVONAL. Csakhogy akinek a történetéből városi legenda lesz, a nadrágjából divat, a pályafutásából meg példa, annak nemcsak arra kell odafigyelnie, hogy mit tesz, hanem arra is, meddig.

2019.02.18 21:18:24

Labdarúgó NB I CSILLAG PÉTER

NS-VÉLEMÉNY. A Fradinak lőtt ollózós gólja megvillantotta az ismerős varázst.

2019.02.18 09:29:21

Labdarúgó NB I CSILLAG PÉTER

Játékosszeretők, óbudai verőlegények és a sportág ősi hangszerének eredete Pluhár István öltözői dalgyűjteményében.