NB I: most a PAFC keresett a legjobban a produktivitással

A PRODUKTIVITÁSI PONTSZÁMÍTÁSRÓL

A Magyar Labdarúgó-szövetség a 2018–2019-es idénytől egy új, objektív eredményességen alapuló rendszer alapján ösztönzi a klubokat. A korábbi, a fiatal játékosok szerepeltetését célzó közvetlen ösztönzés helyébe a kizárólag objektív eredményességen alapuló produktivitási pontszám lépett, az egyesületek annak figyelembevételével jutnak hozzá a működési alapforrásokhoz és kiegészítő támogatásokhoz, hogy képzésük során hány professzionális futballistát nevelnek ki.

A produktivitási rendszer kizárólag a teljesítmény, a pályán töltött idő alapján honorálja a játékosokat nevelő egyesületeket. Produktivitási támogatásban kizárólag azok a sportszervezetek részesülnek, amelyek érdemi mértékben részt vettek profi és/vagy utánpótlás- és felnőttválogatottban szereplő játékos nevelésében. A támogatást pontszámítási rendszer alapján határozza meg a szövetség: minél több, minél magasabb szinten szereplő labdarúgót nevel egy klub, annál magasabb anyagi támogatást kap. Alapesetben egy pályán töltött perc egy pontot ér, az U21 alatti és saját nevelésű játékosok viszont magasabb, akár 3-as szorzó alá is eshetnek.

A rendszer finanszírozási alapját jelenleg egy négymilliárd forintos keretösszeg képezi (ez pontonként nagyjából 4000 forintos támogatást jelenthet ). Ezt az összeget nem a profi kluboknak járó, az úgynevezett vagyoni értékű jogokból (például televíziós és sportfogadási jogdíjakból) származó bevételekből különíti el a szövetség, mint eddig a légiósokra vonatkozó ajánlás és a „fiatalszabály” esetében, hanem az utánpótlás-nevelő egyesületek egészére fordított normatív költségvetési és taotámogatásokból. Éppen ezért ebből a támogatásból már nemcsak a 32 profi klub részesülhet, a négymilliárd forintos keretből nagyjából 300-350 egyesület juthat forrásokhoz idényenként (de a produktivitás függvényében ez a szám nőhet és csökkenhet is).

AZ NB I 19. FORDULÓJÁRÓL

Az OTP Bank Liga 19. fordulójában a Puskás Akadémia kapta a legtöbb produktivitási pontot, 483-at. A második Budapest Honvéd 397, a harmadik Haladás 373, a negyedik DVSC 231, az ötödik MTK Budapest 216 produktivitási ponttal gazdagodott. A pontokat a rendszer sajátosságainak megfelelően nem kizárólag az adott csapatban szereplő játékosok „termelték”: egy-egy klub bármely NB I-es mérkőzésen szerezhetett pontokat, amennyiben azon olyan játékos lépett pályára, aki korábban az adott klub utánpótlásában nevelkedett. Ennek megfelelően a Puskás Akadémia a megszerzett 483 pontot a NB I 19. fordulójában pályára lépő összes neveltje után kapta (tehát nemcsak azok után, akik a PAFC-ban léptek pályára).

Szemléletes példa a Puskás Akadémiában szereplő Kiss Tamás esete, aki a Mol Vidi FC elleni találkozón 202.5 pontot „termelt” (81 percet játszott, U19-es játékosként 2.5-ös szorzóval). Ebből a pontszámból a Puskás Akadémia kevesebb mint 10 produktivitási pontot kapott, míg a Haladás 99.85 ponttal gazdagodott, a többit a támadó korábbi nevelőklubjai zsebelték be.

A 21 ÉVEN ALULI JÁTÉKOSOK ÖSSZEVETÉSE

A 21 éven aluli (1998. január 1. után született) labdarúgóknak biztosított játékpercek alapján is a Puskás Akadémia végzett az élen, 260 játékperccel (Kiss Tamás: 81, Bokros Szilárd: 90, Tamás Nándor: 89), a DVTK 161 (Szabó Bence: 71 perc, Géringer Tamás: 54, Tajti Mátyás 36) és az MTK 97 (Vogyicska Bálint: 23, Varju Benedek: 74) előtt. A Budapest Honvéd (Szendrei Norbert: 65, Banó-Szabó Bence: 25) és a Mezőkövesd (Szalai Attila: 90) 90-90, a Haladás 63 (Nyári Patrik: 63), a DVSC pedig (Kusnyír Erik: 7) 7 játékpercet adott U21-es játékos(ok)nak.

A Paksi FC, a Ferencváros, az Újpest FC, a Mol Vidi és a Kisvárda nem szerepeltetett U21-es futballistát az előző körben.

A pontszámítás itt követhető nyomon: produktivitas.mlsz.hu