Horváth Ferenc: Itthon lekezelik, pedig a Real Madrid ugyanezt teszi

nemzetisport.hu nemzetisport.hunemzetisport.hu nemzetisport.hu
Vágólapra másolva!
2015.12.03. 08:42
null
Horváth Ferenc elégedett volt játékosaival<br />(Fotó: Hegedüs Gábor)
A labdarúgó NB I 15. fordulója után is összegyűjtöttük az edzői értékeléseket. Horváth Ferenc, a Videoton vezetőedzője ismét kitett magáért, nem sablonokat használt a nyilatkozata alkalmával. A Székesfehérváron dolgozó szakember szerint itthon lekezelik a kontrázó csapatokat, pedig a Real Madrid is emiatt sikeres. Bekő Balázs, a DVTK vezetőedzője elmondta, milyen konfliktusa volt az MTK kispadjánál, míg Marco Rossi, a Honvéd trénere elismerte, lehet, hogy ideje lenne megtanulnia magyarul…

FTC–VIDEOTON 1–0

THOMAS DOLL, a Ferencváros vezetőedzője: „Nehéz mérkőzést vártam – azt is kaptam. Az első tíz-tizenöt percben látottakkal elégedett voltam, ám a folytatásban valamiért türelmetlenül futballoztunk, minek következtében sok labdát elvesztettünk, a Videoton pedig veszélyes ellentámadásokat vezetett. Holott ezeket akartuk elkerülni… Fontos volt, hogy a szünetig maradt a gól nélküli állás.”

„Azzal, hogy Gera Zoltán visszalépett Nagy Ádám mellé a második félidőben, stabilabbá, intelligensebbé vált a játékunk. Örülök annak is, hogy ezúttal taktikus futballból vizsgáztunk jól: okosan tartottuk meg az előnyünket. Egyúttal bizonyítottuk, hogy visszatértünk arra az útra, amelyen a Csákvár és az MTK elleni vereség előtt jártunk. Büszke vagyok arra, hogy ennél a klubnál lehetek, hogy ezzel a csapattal dolgozhatok. Az indulás döcögős volt, de a fejlődés azóta megkérdőjelezhetetlen. És még messze vagyunk út végétől…”

HORVÁTH FERENC, a Videoton vezetőedzője: „Nincs miért elmarasztalnom a csapatot. Jó meccs volt, fegyelmezetten játszottunk. Egy hibánk volt, azt kihasználta a Fradi, amúgy az történt, amit elterveztünk. A Ferencváros csak azt követően tudott nagyobb helyzetet kialakítani, hogy hátrányban kockáztattunk. Vitathatatlan, a listavezető remek csapat, de úgy érzem, ezúttal felnőttünk hozzá. A bíróról pedig csak annyit: neki joga van hibázni, nekem meg jogom van elgondolkodni azon, mi történt volna, ha az első félidőben megítéli nekünk a tizenegyest, vagy a másodikban kiállítja az ellenfél játékosát…”

„Az történt, amit elterveztünk. A kontráinkban bőven volt veszély. Magyarországon sajnos sokan lekezelően beszélnek az ellentámadásokról, elfelejtve, hogy például a Real Madrid hány mérkőzést nyert meg ezekkel. Lang Ádámmal az égvilágon semmi probléma nincs, ám amióta én vagyok a Videoton edzője, eddig a meccsig csupán két gólt kaptunk, semmi okom nem volt arra, hogy változtassak a védelem összeállításán. Az ugyanakkor biztos, hogy előbb-utóbb Ádám is megkapja a lehetőséget.”

DVTK–MTK 1–1

BEKŐ BALÁZS, a Diósgyőr vezetőedzője: „Valóban idegőrlő csata volt. Ellentétes félidőket láthattunk: az elsőben idegesen futballoztunk, a másodikban harcoltunk, jól játszottunk, s még időben egyenlítettünk is. Sokszor kerültünk az MTK-védelem mögé, idő kérdése volt, mikor szerzünk gólt. Mindent megtettünk a győzelemért, de az a pici plusz még mindig hiányzik. Nem érdekel, nem érdekelhet, hogy hat pontot kell szereznünk a következő két meccsen ahhoz, hogy maradhassak. A lényeg, hogy úgy játsszunk, mint a második félidőben, s akkor az sem izgat, ha két meccsen két vagy hat pontot szerzünk…”

A lefújás után Bekő Balázs összeszólalkozott a vendégek kispadjánál, Werner Bürgerrel, László Csaba segítőjével.

„Kezet fogtam a vezetőedzővel, majd egy másik trénerrel, akiről nem tudom, kicsoda. Nyújtottam a kezem, de ő ellökte, és németül olyan szavakat használt, amelyeket felháborítónak tartok. Nem tudom, mi volt a gondja.

LÁSZLÓ CSABA, az MTK Budapest vezetőedzője: „Ugyanazt folytattuk, amit a Videoton ellen abbahagytunk, vagyis az első félidőben megnyerhettük volna a mérkőzést. Sorra puskáztuk el a helyzeteket. A Diósgyőr agresszívabban érkezett a második félidőre, Vadnai Dániel hezitált a hazai gól előtt, ez nem fér bele. Sajnálom Bekő Balázst, átérzem a helyzetét, feladta a védekezést. Reális a döntetlen. Ki kell emelnem Hegedüs Lajost, nagyon jól védett.

„Kanta József hiányzott, hosszú idő után most nem volt a pályán. A belső bokaszalagja megsérült, remélem, hamarosan visszatérhet. Taktikailag munkás csapat játszott, nem arra törekedtünk, hogy tartsuk a labdát, a pálya nem lett volna erre alkalmas. Szatmári Lórándot betehettem volna a kezdőbe, de inkább ezt a tizenegyet választottam. Pontosan nem tudom, mi történt a vitánál. A pályán voltam, nem láttam. Kétségtelen, paprikás volt a hangulat, de Bekő Balázzsal beszélgettem a végén, nincs semmi gond, ilyenkor mindenki feszültebb.

VASAS–BÉKÉSCSABA 4–0

SIMON ANTAL, Vasas vezetőedzője: „Tisztában voltunk vele, hogy nehéz mérkőzés lesz, és bár az eredményből másra lehetne következtetni, ez egyáltalán nem volt könnyű meccs. Pontosan tudtuk, hogy a Békéscsaba nagyon masszív csapat, és szerencse is kellett ahhoz, hogy a találkozó elején ne kapjunk gólt. Ha akkor nem ússzuk meg, rettentő nehéz helyzetbe kerültünk volna.”

„A második gól már megnyugtatta a csapatot, a harmadik pedig végképp. Úgy álltunk neki a mérkőzésnek, hogy muszáj megnyernünk, és egységesek voltunk, leginkább ennek köszönhetjük a sikert. A szünetben is arról beszéltünk, hogy ne próbáljuk védeni az előnyünket, mint néhány napja a Puskás Akadémia ellen, hanem próbáljuk megnyerni a második félidőt is. Ez is kellett a sikerhez. A győzelem a legnagyobb mentális segítség! Ha egy csapatot folyamatosan negatív hatások érnek, az edző mondhat bármit, a játékosoknak győzelemre van szükségük ahhoz, hogy higgyenek magukban, így természetesen abban bízunk, hogy erre a meccsre építhetünk a folytatásban.”

ZORAN SZPISLJAK, a Békéscsaba vezetőedzője: „Illik azzal kezdenem, hogy gratulálok a Vasasnak a három ponthoz. Pedig jól kezdtünk, voltak helyzeteink, még a kapufát is eltaláltuk, de a folytatásban úgy láttam, néhány játékosom túlságosan könnyen veszi a találkozót, ez pedig megbosszulta magát. Pedig az alap az, hogy ne kapjunk gólt, szinte csakis akkor lehet esélyünk a győzelemre, ám így, hogy a Vasas nagyon jól használta ki a helyzeteit, a második félidőben már nem sok esélyünk maradt.”

„Fábio eddig a csapat egyik legjobb játékosa volt, rengeteg gólpassz fűződik a nevéhez, de ezúttal nagy hibákat követett el, s a Vasas rendre góllal büntette őket. A második gól után az ellenfél felszabadultan játszhatott, akkor már eldőlt a mérkőzés. Korai lenne kijelenteni, hogy kiestünk. Rengeteg pontot lehet még szerezni, persze erősítenünk kell több poszton is, de nem gondolom, hogy reménytelen lenne a helyzetünk. Nehéz, az egyértelmű, azonban dolgozunk tovább, mert sok találkozó van hátra.”

HALADÁS–DVSC 2–2

MÉSZÖLY GÉZA, a Haladás vezetőedzője: „Az utolsó percekben vesztettünk el két pontot, úgyhogy nem igazán örülök a döntetlennek. Megérdemeltük volna a győzelmet. Bosszantó, hogy a végén ilyen balszerencsés gólt kaptunk, hiszen kezünkben volt a mérkőzés, veszélyesek voltunk a kapura. Ezek szerint még többet kell dolgoznunk.

„A kulcsembereiket ki tudtuk kapcsolni. Jó mérkőzést játszottunk, a hozzáállásunk remek volt. Örömteli, hogy az Újpest elleni legutóbbi bajnokihoz képest jóval frissebbek, fegyelmezettebbek voltunk. A Debrecen oldalról nyomta be a labdákat, mert érezte, hogy ezzel lehet esélye gólokat szerezni. Sajnos bejött neki. Németh Márió nem sértődött meg, hogy csereként kellett beszállnia, a lecsorgó labdákra egyébként is jól érkezik, s örülök, hogy a kapuba talált.”

KONDÁS ELEMÉR, a Debrecen vezetőedzője: „Fordulatos második félidő volt, a szünetet követően felpörögtek az események. Pedig a pálya talaja meglehetősen mély volt, de örömteli, hogy a játékosok jól alkalmazkodtak hozzá. A fordulást követően sokkal veszélyesebbek voltunk, meg is szereztük a vezetést, sajnálhatjuk, hogy az első gólunk után gyorsan egyenlített a Haladás.”

„Nem azért utaztunk ilyen sokat, hogy vereséggel távozzunk Szombathelyről. A végén egyenlítettünk, és ha lett volna még idő, mentünk volna a győzelemért is. A mezőnyben voltak rossz passzaink, ez a koncentráció hiánya is, és labda nélkül is többet kell mozogni. Próbáltunk előremenni, támadni, az ilyen kulcspasszoknál azonban több a hibalehetőség. Tisza Tibornak nagyon jó a rúgótechnikája, itt volt már az ideje, hogy szabadrúgást követően is gólokat szerezzünk.”

HONVÉD–PAKS 0–0

MARCO ROSSI, a Honvéd vezetőedzője: „Először is gratulálnom kell a játékosaimnak, amiért megfogadták, hogy nemcsak a lábukkal, hanem a szívükkel is futballoznak. Az első félidőben jobbak voltunk a Paksnál, a kiállítás után azonban visszahúzódni kényszerültünk, hogy legalább az egyik pontot megőrizzük.

Lovric és Ignjatovics is gondokkal küszködik, önbizalmukat veszítették, ezért rájuk fért a pihenés, Kamber pedig nagyszerű futballista, könnyedén alkalmazkodott a középső védő pozícióhoz is. Hogy hiányzott-e a középpályáról? Igazából belőle legalább három kellene, hogy minden csapatrészben játszhasson egy-egy… Azon gondolkodtunk, hogy Nagy Gergőt vagy Holender Filipet cseréljük-e le, végül úgy döntöttem, hogy a belső pozíciót frissítjük, és Holender marad, ám kommunikációs hiba történt. Az én hibám, meg kellene tanulnom magyarul.”

CSERTŐI AURÉL, a Paks vezetőedzője: „Azért nem sikerült legyőzni a tíz emberre fogyatkozó Honvédot, mert teljesen visszaállt, és mi nem tudtuk feltörni a védekezését. Nem tudtunk ellenfelünk mögé kerülni, noha a második félidőben már nálunk volt többet a labda – de nem a labdabirtoklás számít, hanem a gól.

Mi minden pályán győzelemre játszunk. Ezúttal ez elmaradt, mert az első félidőben a Honvéd volt veszélyesebb, a másodikban mi, s a két félidő kiegyenlítette egymást, így jogos a döntetlen. Egyelőre nem foglalkozom a szombati meccsel, hacsak annyira nem, hogy elmondom, amit mindenki tud, hogy jelenleg a Fradi az élvonal legjobb csapata. Persze nem legyőzhetetlen…”

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik