PÓR KÁROLY
PÓR KÁROLY
2015.11.10 11:49 Frissítve: 2016.04.17 00:14

Hemingway: Nem az állam tartja el a magyar futballt!

Miért volt annyi fölösleges légiós éveken keresztül a Honvédban? Mi a közeg legnagyobb problémája? A magyar futball szókimondó tulajdonosát, George F. Hemingwayt annak apropóján kerestük meg, hogy a korábbi piacelemző sorozatunkban kimutattuk, rengeteg haszontalan külföldi játékos szerepelt az NB I-ben az utóbbi években, nagy részük éppen Kispesten. S ha már nála jártunk, arra is kíváncsiak voltunk, hogyan látja a sportágat az egyik tulajdonos. A klubvezető elmondta, mi a magyar futball leprája, kitért az állam labdarúgásban vállalt szerepére, és beszélt Bernd Storck szövetségi kapitányról is.

George F. Hemingway szerint jó irányba indult el a magyar futball, de az eredményekhez több idő kell (Fotó: Korponai Tamás, archív)

 

 

MIÉRT VOLT ANNYI LÉGIÓSA A HONVÉDNAK?

Nyáron, a klub szezonnyitó sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy ha nem lenne az MLSZ ajánlása, akkor most is több légiós futballozna a Honvédban, mert a saját nevelésű játékosokat csak fokozatosan lehet beépíteni. Ehhez képest ezt a szezont eredményesebben kezdték, mint az előzőt, miközben egy csapatnyival kevesebb légiós játszik Kispesten. Hiányoznak a külföldi labdarúgók?  
– Egy középcsatárra szükségünk lenne, de egyébként kész a keretünk – válaszolta a Nemzeti Sport Online kérdésére George F. Hemingway, a Honvéd labdarúgócsapatának tulajdonosa. – A nyáron úgy határoztam, hogy jóval kevesebb játékost igazolunk, mint korábban.

 
A „bálás” légiósok megfogyatkoztak, de az NB I értéktelenebb – piacelemzés 2015, 1. rész
Erre költik a szerencsejátékos 100 milliókat, a pénz és 120 játékos nyomában – 2. rész

Azt is nyilatkozta, hogy korábban nem is mindenki azért jött, hogy erősítést jelentsen, hanem azért is, hogy  más klubok számára felépítsék őket.
– Mindenféle okból voltak itt emberek. Akadt, akivel szerencsénk volt, volt, akivel nem. A nyáron érkezett légiósok közül Ivan Lovricot már ismertük, tudtuk, hogy remek ember, míg Dusan Vasziljeviccsel és Djordje Kamberrel szerencsénk volt. Akárcsak korábban Davide Lanzafaméval, Leandro Martínezzel vagy még korábban Diegóval.

A nyári szerencséhez talán hozzájárult, hogy az NB I-ben máshol már bizonyító játékosok érkeztek, de ha már Diegót említette, az ő példája – de említhetjük Benjamint, Abrahamot vagy Danilót is a múltból – bizonyítja, hogy Magyarországon is „fel lehet építeni” és haszonnal tovább lehet adni játékosokat. Az említett sort azonban sokáig nem követte senki, az idén nyáron viszont Bobál Gergelyért, Aníbal Godoyért és Vécsei Bálintért is pénzt kaptak. Mi az oka, hogy hosszabb szünet után sikerült ismét külföldre játékosokat értékesíteni? Ön kért kevesebbet, vagy nagyobb volt az érdeklődés?
– Először is: ne higgye senki, hogy koncepcióváltás kérdése az, hogy el tudunk-e adni játékost vagy sem. Ha valaki külföldre akar menni, és érkezik érte megfelelő ajánlat, akkor el kell engedni. Ami pedig a játékosok árát illeti, konkrét összegekről nem beszélek, de általában nincs nagy különbség a kért és a kínált oldal között. Mindenki tisztában van azzal, hogy nagyjából mennyit érnek a futballistáink. Nem az anyagiakon múlik a megállapodás, aki iránt konkrét érdeklődés mutatkozott, azt el is tudtuk adni. Amúgy mi nem azért szerződtettünk légiósokat az előző években, mert nem akartunk volna magyar játékost hozni, egyszerűen egy jó magyar labdarúgót drágább idehozni, mint egy ugyanolyan képességű külföldit.

A NYÁRI JÁTÉKOSMOZGÁS A BUDAPEST HONVÉDNÁL

Érkezők: Djordje Kamber (bosnyák, Győri ETO, szabadon igazolhatóként), Ivan Lovric (horvát, Kecskeméti TE), Szilágyi Loránd (romániai, Gaz Metan Medias – Románia), Dusan Vasziljevics (szerb, Újpest, szabadon igazolhatóként)
Kölcsönbe érkezők:

Kölcsönből visszatérők: Bobál Dávid (Soproni VSE), Csemer Gyula (Gyirmót), Délczeg Gergely (ZTE FC), Erdélyi László (Soproni VSE), Fejes János (Gyirmót), Szemerédi Norbert (Paks), Vernes Richárd (Central Coast Mariners – Ausztrália)

Az utánpótlásból felkerültek: Bodrogi János, Erdős Gábor, Göblyös Dániel, Soós Dávid, Vajda Dániel (profi szerződést kaptak)

Távozók: Raffaele Alcibiade (olasz, Haladás, kölcsön után végleg), Czár Richárd (Dunaújváros), Czuczi Márton (Szigetszentmiklós), Ayub Daud (szomáliai, szabadon igazolható), Aníbal Godoy (panamai, San Jose Earthquakes – Egyesült Államok), Francis Koné (elefántcsontparti-togói, Slovácko – Csehország), Kozma Richárd (Siófok), Emmanuel Mensah (ghánai, MFK Zemplín Michalovce – Szlovákia, szabadon igazolhatóként), Jesús Manuel Meza (venezuelai, Aragua FC – Venezuela), Jean-Pierre Morgan (francia, szabadon igazolható), Jhon Jairo Palacios Granja (kolumbiai, szabadon igazolható), Nikola Pantovics (szabadon igazolható), Joszip Projics (szerb, Napredak Krusevac – Szerbia), Bratiszlav Punosevac (szerb, Békéscsaba, szabadon igazolhatóként), Tóth Benjámin (Szigetszentmiklós), Marko Vidovics (montenegrói, FK Partizani Tirana – Albánia), Vécsei Bálint (Bologna – Olaszország, tovább kölcsönbe: Lecce – Olaszország)  

Kölcsönbe távozók: Bora György (Szigetszentmiklós), Bobál Gergely (gyirmóti kölcsön után Wolfsburg – Németország), Csemer Gyula (Tatabánya), Kapacina Valér (soproni kölcsön után Soroksár), Koszta Márk (Kisvárda), Vólent Roland (békéscsabai kölcsön után Szigetszentmiklós)
Kölcsönből visszatérnek klubjukhoz: Josip Elez (horvát, Lazio – Olaszország, onnan AGF Aarhus – Dánia), David Izazola Ramírez (mexikói, San Luis, onnan UNAM Pumas – Mexikó), Jevrem Kosznics (szerb, Palermo – Olaszország, majd szabadon igazolható), Lucas Elías Ontivero (argentin, Galatasaray – Törökország, onnan FC Wil – Svájc)

Távozhatnak: Kristi Marku (albán)

 

AZ AKADÉMIÁK FEJLŐDÉSE, A MAGYAR FUTBALL LEPRÁJA – MIKOR LESZNEK EREDMÉNYEK?

Talán éppen ez volt a magyar piac egyik nagy problémája az utóbbi években, hogy azért érkeztek Magyarországra légiósok, mert relatíve olcsók, és nem azért, mert minőséget képviselnek, mert jobbak, mint a hazaiak (a fent kiemelt kevés példa jelentette a kivételt). Így viszont a színvonal nem emelkedett, sőt, a gyengébb külföldiek érkezésével még tovább csökkent, mert közben tehetséges magyar fiatalok sem jöttek ki a kluboktól.
– Nézze, mi az akadémiánkat tizennégy éves gyerekekkel kezdtük el, akik nagyjából mostanra értek be. Nagyon sok a tehetség az utánpótlásunkban, de nem mindenkinél tudjuk pótolni azt a képzési hiányosságot, ami gyerekkorban elmaradt. A másik probléma pedig sokaknál az alázat hiánya. Volt például olyan utánpótláskorú játékosunk, aki vesztes meccs után odajött hozzám fizetésemelést kérni. A mi akadémiánk már az első igazgatónk, Szalai László idejében is jó volt, és fokozatosan tudtuk fejleszteni. Az új igazgató, a holland Adrianus de Mujinck érkezésével új impulzusokat kaptunk. Viszont nemcsak hozzánk érkeztek külföldi edzők, hanem a többi akadémiához is egyre jobb szakemberek jönnek, nekik köszönhetően tovább fejlődhet az akadémiákon folyó munka. Az irányt jónak tartom.

Csak éppen az eredményeket nem nagyon látni. Utánpótlás-válogatottjaink folyamatosan bukdácsolnak – elég csak megnézni az elmúlt néhány hetet, kudarc kudarc hátán, szinte mindegyik korosztályban –, miközben a magyar labdarúgás egy-két kivételtől eltekintve évek óta nem nagyon tud kinevelni olyan játékosokat, akiket el lehet adni külföldre, hogy erősebb bajnokságban edződhessenek. 
– Érzésem szerint az utánpótlás-válogatottakat lehetne jobban menedzselni. Ami pedig a fiatalokat illeti: akkor kell eladni valakit, amikor van iránta kereslet, de nem tartom szerencsésnek, hogy az összes fiatal játékos, kortól függetlenül, mindegyik akadémiáról külföldre akar menni. Szinte semmi más nem érdekli őket. És ez a felfogás úgy terjed a körükben, mint egy járvány, ez a magyar futball leprája.

Ha biztosítottnak látnák a folyamatos fejlődési és kitörési lehetőséget, ha minden szinten megfelelő körülményekkel, hasonló színvonalú szakmai munkával találkoznának, és minden klubnál éreznék a megbecsülést, akkor nem akarnának annyian elmenni.

– A jobb játékosok már így is túl vannak fizetve Magyarországon. Öt éve elkezdődött itthon egy folyamat, mindenki követ el hibákat, de legalább van egy irány, a változásokhoz és eredményekhez azonban idő kell.

NÉZŐSZÁMOK

A Honvéd hat bajnokit játszott hazai pályán ebben a szezonban. A klub tájékoztatása, azaz a hivatalos adatok szerint a hat találkozót 13 562 néző tekintette meg. Ez meccsenként 2260-as átlagnak felel meg, és mintegy 500 fős emelkedést jelent az előző szezonhoz képest. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a Honvédtól kapott hivatalos adatok alapján, ugyanis például a DVTK elleni meccset követően a boon.hu a stadion körbefotózott képein csak 961 drukkert számolt meg a hivatalosan kiadott 2012-vel szemben.

1986 óta mindenki időt kér a magyar futballban, aztán nem történik semmi. A nézők pedig lassan elfogynak a stadionokból.   
– Bő húsz év alatt mindent szétvertek, tönkretettek a hazai labdarúgásban. Öt év alatt ezt nem lehet helyrehozni. Amióta a klubkártya kötelező használata megszűnt, nálunk nagyjából ötszáz fővel emelkedett az átlagnézőszám, és ha a jövőben felépül az új stadion, akkor szeretnénk megduplázni a nézőszámot.

Az MLSZ korábban tízezres, most már csak ötezres átlagnézőszámot céloz meg 2020-ra, de háromezernél sem járunk. Szép tervekkel tele a padlás, miközben a színvonal, nem beszélve a bajnokság, illetve a mérkőzések élvezetértékéről, nem emelkedik, sőt…
– Például kétezer-tizenkettőtől a mérkőzések színvonala emelkedett. A jelenlegi szezonban a Ferencvárost a tömérdek pénz, amiből a klub gazdálkodhat, rendkívüli módon kiemeli a mezőnyből. A többi csapat viszont nagyon hasonló szintet képvisel, kiegyenlítődtek az erőviszonyok, ez viszont negatívan hatott a meccsek élvezhetőségére. Színvonal-emelkedésről majd öt-tíz év múlva beszélhetünk, amikor az utánpótlásból kikerülnek azok a tehetségek, akikre hosszú távon építeni lehet.

MI LESZ A PLUSZ PÉNZEKKEL? MI A TULAJDONOS ÉS AZ ÁLLAM SZEREPE? KI TARTSA EL A LABDARÚGÁST?

A HONVÉDOT HONGKONGBAN IS ISMERIK

Kispesti látogatásunk alkalmával bementünk a klub ajándékboltjába, amelynek vezetője, Babar László büszkén újságolta, hogy még a világ túlsó feléről is kapnak megrendeléseket, ott is hallottak már a Honvédról.
„Legutóbb éppen Hongkongból rendeltek tőlem Honvéd-mezeket a webshopunkon keresztül, de van egy visszajáró japán kuncsaftom, és küldtünk már a termékeinkből Ausztráliába, az Egyesült Államokba, sőt, volt brazíliai megrendelésünk is. Igaz, a brazil vásárlónk amerikai címre kérte a csomagot, mert félt, hogy a dél-amerikai országban nem kapja meg, már szállítás közben ellophatták volna. Továbbra is a mezek a legkelendőbb portékáink. Természetesen vannak külföldön élő magyar vásárlóink is, de a más országból érkező rendelések nagy részét nem magyaroktól kapjuk. Ez számomra azt mutatja, hogy a Honvéd – elsősorban természetesen Puskás Ferencnek köszönhetően – még mindig ismert klubnak számít a világban. Úgy tudom, hogy a Váci utcai sportboltban is a mi mezeink a legnépszerűbbek a turisták körében” – nyilatkozta Babar László.

 

Érdekes, hogy piacelemző cikkünkben a DVTK sportigazgatója, Árki Gábor is hasonlót mondott. Meg azt, hogy hiába a plusz források, ezek nagyrészt elmennek a megemelkedő fizetési igényekre, a működési költségekre. Ebből nekem az következik, hogy a plusz pénzek érkezésével a tulajdonosok fokozatosan csökkentik ráfordításaikat, ha viszont a magántőke kivonul, akkor megint csak ott tartunk, hogy nincs elég pénz, nincs az a befektetés, amiből jobb minőséget képviselő, nézőcsalogató légiósokat lehet idehozni, olyanokat, akikkel a nemzetközi kupákban is versenyképesek lehetünk. Ne azért igazoljunk sok légióst, mert olcsók, jöjjenek kevesebben, de legyenek jobbak a hazaiaknál!
– Nagyjából huszonöt százalékkal több pénzből gazdálkodhatnak a csapatok. Ez nemzetközi mércével mérve elenyésző emelkedés. Miközben az akadémiákra rengeteget költünk. Elég csak arra gondolni, amit már említettem is, hogy egyre több külföldi szakember jelenik meg, akiket meg kell fizetni. A megkezdődő pozitív folyamatok évek múltán hozhatnak eredményeket. Az igaz, hogy egyes játékosok fizetési igényei az egekbe szöktek, de könyörgöm, miért kell ezeket az igényeket teljesíteni? A Honvéd nem állt be ebbe a sorba. Nálunk nem nőttek a fizetések azért, mert valamivel több a forrás. Azt pedig természetesnek tartom, hogy a tulajdonosok csökkentenék az önrészüket a finanszírozási oldalon. Éppen az lenne a cél, hogy ne a tulajdonos tartsa el a klubot, hanem a sportszervezet generál annyi bevételt, hogy el tudja tartani magát. Az „okos” közgazdászok beszélnek mindig arról, hogy a futball üzlet. Kérdem én, milyen üzlet az, amin a tulajdonos csak veszít? Éveken keresztül öntöttem a pénzt a Honvédba, és ebből nem láttam viszont semmit, de eddig egy tulajdonosnak nem volt más lehetősége.

Szóval, akkor a tulajdonosok helyett inkább az állam öntse a pénzt és tartsa el a profi futballt?
– Nem igaz, hogy az állam tartja el a futballt Magyarországon. A klubok egyetlen forintot sem kapnak működési költségekre az államtól. 

Akkor a TAO-t, a stadionrekonstrukciós támogatásokat, a szerencsejáték és televíziós pénzeket – utóbbiak ha nem is közvetlenül az államtól jönnek, de mégis csak állami tulajdonban lévő cégtől – hogyan nevezné?
– Ezeket külön kell választani. A TAO-t-t nem a profi futball kapja, hanem az utánpótlás, és a létesítményekkel sem a klubok gazdagodnak, hanem a sportág. Ezek olyan programok, amelyeknek megvalósítását segíti az állam. A szerencsejátékból és a televíziós jogok eladásából befolyó pénz pedig azért más, mert ezeket nem ingyen kapják a klubok, cserébe nyújtanak is valamit azzal, hogy fogadni lehet a mérkőzésekre, hogy azok láthatók a televízióban. 

Igen, már ha láthatók, hiszen ma már ott tartunk, hogy fordulónként csak két találkozót közvetítenek élőben. A hivatalosan utánpótlásra szánt TAO pedig mégiscsak közvetlen segítség a klubok költségvetésében, mert a korábban erre költött összegek felszabadulhatnak, és ön is említette, rengeteget költenek az akadémiára. Viszont ha nem az állam tartja el a futballunkat, akkor akár ki is hátrálhatna mögüle, nem?

– Nem az állam tartja el, az állam csak bizonyos programok mentén támogatja. Viszont ha ez nem lenne, akkor ugyanúgy tönkremenne minden, ahogy korábban húsz éven keresztül hagyták tönkremenni.   

MLSZ, ŐSZINTESÉG, STORCK – FUTBALLIRÁNYÍTÁS

A MAGYAR FUTBALL ARCAI
Az elmúlt időben több olyan interjút, portrét olvashattak a Nemzeti Sport Online-on, amelyek révén a hazai futball egy-egy szereplőjét igyekeztünk közelebb hozni olvasóinkhoz. Bemutattunk életutakat, érdekes történeteket, sarkos véleményeket. Ezeket a cikkeinket most összefűztük, és a jövőben „A magyar futball arcai” címmel folytatjuk sorozatunkat.
Gólja világhírű lett, mától az NB I-ben bizonyíthat a „skorpiókirály”!
Jártak a Citynél, lemaradtak a vb-ről, de nem adják fel a Bobál ikrek
„Azt mondták, hülye vagyok” – a menekültből lett edző a Fradit is meglepné
A DVSC elküldte – gyönyörű nők között, különleges közegben talált magára
„Fradi? Nem olyan nagy szám! Kabát? Nem értem, de sajnálom”
Hemingway: Nem az állam tartja el a magyar futballt!

Ha már eljutottunk a futball működtetéséig, irányításáig: hogyan ítéli meg a labdarúgó-szövetség működését? Nem lenne szerencsésebb, ha más országokhoz hasonlóan a profi kluboknak lenne egy erős szervezete, egy liga, amely összehangolná a különböző érdekeket? Enélkül sokszor úgy tűnik, hogy nincs összhang, tizenkét élvonalbeli klub, tizenkét különböző irány, felfogás, és tizenharmadiknak még ott van a mindent irányító MLSZ is.
– Magyarországon az egyetlen hatalmi centrum a futballban az MLSZ. Amikor még én voltam az NB I-es bizottság elnöke, nagyobb hatást tudtunk gyakorolni, de jelenleg a kluboknak nincs beleszólásuk az irányításba. Ez is egy vezetési felfogás. Így is lehet csinálni, ez működhet jól is, rosszul is. Csak az eredmények számítanak. Én továbbra is azon a véleményen vagyok, hogy ha nem is mindennel értek egyet, öt éve alapvetően jó úton indult el a labdarúgásunk, de még nagyon kevés idő telt el ahhoz, hogy értékelni lehessen. Persze, sokan mondhatják, hogy ők aztán jobban csinálnák, de türelmesnek kell lennünk. Nagyjából egyetértek Csányi Sándor MLSZ-elnökkel abban, hogy tíz év után érdemes következtetéseket levonni.

Mi a magyar futballközeg legnagyobb problémája? Hogy lehetne ezt megoldani?
– Az őszinteség teljes hiányát tartom a legnagyobb gondnak. Hogyan lehetne ezt orvosolni? El kell menni Kaliforniába, ott őszinték egymással az emberek.

Akkor őszintén, mi a véleménye Bernd Storck szövetségi kapitányról? Korábban volt egy nézeteltérésük…
– Nincs véleményem. Elmondtam már, hogy összeveszett a mi hollandunkkal (a már említett Adrianus de Mujinckkal – a szerző), ami miatt nem vitte el a gyerekeinket az U20-as vb-re. Ezt ő később persze letagadta. Ezen kívül azonban sem jó, sem rossz véleményem nincs. Ő múlt nélküli ember, ahhoz, hogy „lekáderezzük”, meg kell várni, hogy kijuttatja-e a válogatottat az Európa-bajnokságra. Ha igen, maradhat, ha nem, akkor úgyis menesztik.  

„SEM EMBERREL, SEM ÁLLATTAL NEM TÁRGYALOK” – ELADÓ-E A HONVÉD?

Zárásként térjünk vissza a Honvédra. Időről időre hallani olyan pletykákat, hogy tárgyalásokat folytat a klub egy részének vagy egészének az eladásáról. Ezeknek van alapjuk?
– Kategorikusan mondom, senkivel sem tárgyalok, hogy tulajdonosként szerepet vállaljon a klub működtetésében: sem emberrel, sem állattal. Csak azért mondom így, hogy mindenkinek egyértelmű legyen.  

Említette, hogy valamelyest emelkedett a nézőszám a Bozsik József Stadionban, ami alighanem annak is köszönhető, hogy visszatértek az ultrák a lelátókra, és talán a szurkolók is szívesebben néznek egy többségében saját nevelésű fiatalokra épülő csapatot, mint légiósokkal teli együttest. Milyen most a viszonya a szurkolói csoportokkal?

– Én mindenkivel jóban vagyok, azt is mondhatom, mindegyik szurkoló a barátom, hiszen pénzt hoz a klubnak, ha betartja a szabályokat. Azt nem tudom megmondani, hogy miért járnak többen meccsre, de azt meg lehet nézni, milyen biztatást kapott a csapat például az MTK elleni vesztes mérkőzésen. Nekünk van a legjobb táborunk! Most nem zsidóznak, nem cigányoznak, és ez nekem tetszik. Az első tizenhárom meccs alatt például büntetést is csak egyszer kaptunk, amikor provokálták a szurkolóinkat.(Azóta a DVSC elleni bajnoki után is kisebb pénzbüntetéssel sújtotta az MLSZ a Honvédot – a szerző).

– Bár a Honvédnak akadnak rosszabb meccsei is, gondolom, most alapvetően elégedett Marco Rossi vezetőedző munkájával. Mi lehet a hosszú távú cél? Belátható időn belül ki tud-e törni a Honvéd a középcsapat szerepből?  

– Rossi jól végzi a munkáját, sikerült összeraknia a csapatot. A céljaink nem változtak. Évről évre szeretnénk harcban lenni a nemzetközi kupaindulásért. Emellett szeretnénk minél több fiatalt kinevelni. Jó futballistákat és jó embereket – olyanokat, akiket szeretek.

 AZ NB I ÁLLÁSA
  1. Ferencvárosi TC 14 13 1   – 32–  6 +26  40
  2. Paksi FC 14   7 4   3 21–12   +9  25
  3. Szombathelyi Haladás 14   6 6   2 12–10   +2  24
  4. MTK Budapest 14   6 4   4 19–14   +5  22
  5. Debreceni VSC-Teva 14   5 6   3 21–14   +7  21
  6. Videoton FC 14   6   8 16–17   –1  18
  7. Újpest FC 14   4 6   4 18–16   +2  18
  8. Budapest Honvéd 14   4 5   5 16–18   –2  17
  9. Diósgyőri VTK 14   4 3   7 15–25 –10  15
10. Puskás Akadémia FC 14   2 6   6 16–21   –5  12
11. Vasas FC 14   3 1 10 10–22 –12  10
12. Békéscsaba Előre 14   2 2 10 12–33 –21    8

 

2020.03.30 21:22:19

Labdarúgó NB I L. P. I.

A Nemzeti Sport keddi számából ajánljuk.

2020.03.29 23:36:50

Labdarúgó NB I MALONYAI PÉTER

„Amit ezen a mérkőzésen látni lehetett, az felülmúlta minden néző várakozását.”

2020.03.29 14:45:53

Labdarúgó NB I PIETSCH TIBOR

„Egy pillanatra meg lehet állni, de még várnék a visszatekintéssel.”

2020.03.27 16:29:43

Labdarúgó NB I BORBOLA BENCE

A nehéz időkben a korábbi válogatott középpályás Pécelen igyekszik magát hasznossá tenni.