Fogadási csalás: felfüggesztett börtönt kértek a REAC-os vádlottakra

Vágólapra másolva!
2016.02.19. 17:41
Pénteken vádbeszéddel folytatódott a fogadási csalási ügy REAC-szálának tárgyalása. Tizenheten ültek a vádlottak padján köztük K. Zoltán, L. Mátyás és A. Zoltán, és mindenkire felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést kért az ügyész.

Ezen kívül az ügyészség tett indítványt foglalkozástól eltiltásra és vagyonelkobzásra is.

Az elhangzottak alapján ebben az ügyben elsősorban két korábbi REAC-futballista, S. Balázs harmad- és H. Gábor negyedrendű vádlott tett feltáró jellegű vallomást. Több manipulált mérkőzés előtt S. Balázs szervezte be csapattársait és ő volt a pénzátadó is. A vád szerint K. Zoltán első- és L. Mátyás másodrendű vádlott szervezőként „a végeredmény előzetes ismeretében ismeretlen fogadóirodáknál ismeretlen összeggel, haszonszerzés céljából" fogadni akart a meccsekre. A vádirat nyolc, 2007 szeptembere és 2009 májusa között játszott mérkőzést említ. Az ügyész szerint a vádlottak megsértették a büntető törvénykönyv, a munka törvénykönyve, a sporttörvény, valamint a Magyar Labdarúgó-szövetség versenyszabályzata és fegyelmi szabályzata több pontját.

Az ügyész azt mondta, hogy aki egyszer bekerült a bundázók körébe, az akkor is kapott pénzt egy-egy elcsalt meccs után, ha azon a találkozón például gólt lőtt, gólpasszt adott vagy csereként beállva csak kevés időt töltött a pályán.

Az ügyész két másik vádlott vallomását is felidézte. P. Tibor azt mondta, a klub által – szóban felajánlott – prémiumokat szinte soha nem kapták meg a játékosok. K. Vince pedig elárulta, hogy aki nem hosszabbította meg nyáron lejáró szerződését már a téli szünet előtt, az tavasszal egyáltalán nem kapott fizetést. Ezek is hozzájárulhattak, hogy a labdarúgók vesztegetésből egészítették ki a bérüket. A manipulációért felajánlott összeg rendszerint 2000–2500 euró volt játékosonként.

Az egyik vádpont szerint a Honvéd-REAC (5–0) Ligakupa-meccs előtt a később, 2012 márciusában öngyilkosságot elkövető K. Róbert REAC-klubigazgató volt a fogadási csalás közvetítője, vagyis ő ismertette a lehetőséget a játékosokkal, holott a köztudatban a bundázás egyik legnagyobb ellenzőjeként tartották számon. A klubvezető – aki akkoriban a Magyar Labdarúgó-szövetség tisztségviselője is volt – azt is közölte a futballistákkal, hogy akinek ez nem tetszik, az hagyja el az öltözőt, de ezt senki nem tette meg.

Mivel a meccsen az elvárt eredmény született, a vádirat szerint a klubigazgató egyenként behívta az irodájába a bundázókat, és átadott nekik 100–100 ezer forintot, egyben közölte, ha valaki később kérdezi, akkor mondják azt, hogy ez az előző héten lejátszott Honvéd-REAC (1–1) NB I-es mérkőzésért járó prémium.

Ahogy a másik – a Siófok és a Diósgyőr meccseit tartalmazó – ügyben, úgy ebben az eljárásban is lényegi kérdés, hogy a rákospalotaiak egykori vezetőedzője, A. Zoltán tizenegyedrendű vádlott gazdasági társaság önálló intézkedésre jogosult dolgozójának tekinthető-e. Ha a bíróság – az ügyészség álláspontját elfogadva – úgy dönt, hogy igen, több vádlott esetében komolyabb büntetés szabható ki, ám letöltendő szabadságvesztés valószínűleg akkor sem fenyegetne senkit.

Szerdán védőbeszédekkel folytatódik a tárgyalás. Az elsőfokú ítélet kihirdetése márciusban várható. A Siófok és a Diósgyőr mérkőzéseit tartalmazó ügyben április 7-ére tűzték ki az ítélethirdetést.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik