nemzetisport.hu 2016.05.13 14:23 Frissítve: 2016.05.15 08:31

Brazil Fradi-vezér; 46 éve nem született ilyen kevés gól

A Nemzeti Sport Online-on a korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is kielemezzük a labdarúgó NB I-ben született gólokat. A 2015–2016-os kiírásban összesen 483 gól esett – legutóbb az 1970-es, félidényes bajnokságban láthattak ennél kevesebb találatot a szurkolók. Gólstatisztika.

Leandrónak megérte visszatérnie a Fradiba (Fotó: tempofradi.hu)

 

ÖTSZÁZ TALÁLAT ALATT AZ ÉLVONAL

A mögöttünk hagyott NB I-es bajnoki szezonban 483 gól esett, azaz ötszáz találat alatt maradt az élvonal. Ha az őszi, meccsenkénti 2.51-es átlagon (az első 19 fordulóban 114 találkozón 286 gól született) sikerült volna a tavasszal négy-öt századot javítani, akkor meglehetett volna az 500 találat, de nemhogy nem javult a gólátlag, hanem romlott: a tavaszi 14 forduló 84 összecsapásán összesen 197-szer került a kapuba a labda, azaz a futballtavasz 2.35-ös meccsenkénti gólátlagot hozott. A teljes szezonra nézve 2.439 a mérkőzésenkénti gólátlag, ez szinte majdnem pontosan megegyezik az előző kiírás igen szerény adatával (2.441), sőt, két ezreddel még annál is rosszabb…

SZEZON-VISSZAPILLANTÓK
Csúcs ez a Fradi, de a VidI is történelmet írt!
 NB I: Doll, Nagy, Gera, Böde, Kassai – a legjobbakat díjazták
 Csaknem 4000-rel kevesebben járnak meccsre fordulónként
 NB I: Fiola már a Fradiban érezheti magát – álomcsapat!
„Következő kérdést hallhatom?” – beszólások, kifakadások
 Hiába az MLSZ-támogatás, drasztikusan csökkent az újoncok száma

Az teljesen természetes, hogy összességében jóval kevesebb gólt láthattak a szurkolók, mint a korábbi esztendőkben, hiszen a mögöttünk hagyott 12 csapatos bajnokságban lényegesen kevesebb mérkőzés volt (198), mint az azt megelőző bő évtized NB I-es kiírásaiban, amelyekben az aktuális 16 együttes szezononként összesen 240 meccset játszott. A mostani góltermés viszont a korábbi 12 csapatos idények hozamánál is gyengébb, s 46 évet kell visszamennünk az időben ahhoz, hogy olyan bajnokságot találjunk, amelyben 483-nál kevesebb gól esett: az 1970 tavaszi, félidényes NB I volt ilyen, akkor mindössze 128 mecset játszottak, és azokon összesen 344 gól született. 

A mostani bajnokságban a fordulónkénti átlag 14.6 gól volt. Sokáig az őszi 12. kör tartotta a rekordot 21 találattal, ám áprilisban, az utolsó előtti (32.) fordulóban ezt eggyel sikerült megjavítani (22 gól). A legínségesebb a 7. forduló volt a döbbenetesen kevésnek számító nyolc góllal, de a február közepén rendezett 20. fordulóban sem kényeztették el a helyszínen fagyoskodó szurkolókat a csapatok, az áprilisra elhalasztott MTK–Paks (1–0) egy találata is kellett ahhoz, hogy ebben a körben kilenc gólig jusson a mezőny…

A csapatok közül a legkevesebb gólt (25-öt) a sereghajtó Békéscsaba szerezte, míg a legtöbbször a Ferencváros labdarúgói voltak eredményesek (69-szer) – az 1994–1995-ös kiírás óta először fordult elő, hogy az adott szezonban az NB I csapatai közül az FTC szerezze a legtöbb találatot.

 


LEHANGOLÓ FELCSÚTI MÉRLEG A MECCSEK HAJRÁJÁBAN

I. A szezon 483 góljából
212 esett az első félidőben (ősz: 117, tavasz: 95)
271 a második félidőkben (ősz: 169, tavasz: 102)

Az őszi szezon befejezését követően azt írhattuk (ami általában is jellemző a bajnokságokra), hogy a szünet után több gólt szereztek a csapatok, mint az első játékrészekben. Ez a teljes idényre is igaz, az viszont már érdekesebb, hogy amíg az őszi 19 fordulóban jelentős különbség volt az első (117) és a második (169) játékrészekben esett gólok számát tekintetve, addig a tavaszi fordulókban egyenletesebben oszlottak el a találatok: 95 az első, 102 a második félidőkben. Ami nem változott: a mérkőzések hajrájában, azaz 75. percet követő időszakban – beleértve a kilencven perc letelte utáni hosszabbításokat – esett a legtöbb gól, szám szerint 118, ami azt jelenti, hogy az összgóltermés csaknem egynegyede (24.4 százaléka) az utolsó bő negyedórában született.

Az első negyedórában a Ferencváros szerezte a legtöbb (10), a DVTK, az MTK és a Paks a legkevesebb (2) gólt. Az első játékrész hosszabbításában a Videoton volt a legeredményesebb (két találattal), míg a második félidőben a rendes játékidő (azaz a 90. perc) letelte után két főváros együttes, a Honvéd és az Újpest talált be a legtöbbször, egyaránt hatszor.

A Puskás Akadémia FC az egyetlen csapat, amely a ráadás perceiben egyáltalán nem volt eredményes (még a másik kieső, a Békéscsaba is betalált egyszer a hosszabbításban, pedig a csabaiak a mérkőzések hajrájában roppant vérszegények voltak, a 75. perc után összesen két gólt szereztek…), ennél már csak az a kedvezőtlenebb adat, hogy a felcsútiak kapták a legtöbb gólt a 90. perc után, nyolcat – rengeteg pontot elbuktak az utolsó pillanatokban beszedett gólokkal. A Békéscsaba (7) és a DVTK (6) védelme is sokszor kapitulált a véghajrában, a Vasas és a Ferencváros viszont egy gólt sem kapott a rendes játékidő leteltét követően, sőt a zöld-fehéreknek a 75. perc után csupán kétszer kellett középkezdést elvégezniük.

A gólok időbeli megoszlása
Szerzett gólok – DIAGRAMMÉRT KATT IDE!
Kapott gólok – NAGYÍTÁSÉRT KATT IDE

 

DIAGNE-NAK FÉL SZEZON IS ELÉG VOLT A CÍMHEZ

II. A szezon 483 góljából
105 született az öt és felesen belülről (ősz: 56, tavasz: 49)
309 az öt és feles és a tizenhatos vonala közti területről (ősz: 193, tavasz: 116)
69 a tizenhatoson kívülről (ősz: 37, tavasz: 32)

Az ősszel feljegyzett gólok átlagosan 9.94 méterről születtek, a tavasszal esett találatok átlaga valamivel magasabb, 10.22 méter, a teljes szezoné 10.05 méter. Az őszi fordulók után azt írhattuk, hogy a Videoton szerezte a legmesszebbről a találatait (átlagosan 12.86 méterről), a tavasszal viszont a Vasas előzött, és ezt a különversenyt az angyalföldiek nyerték meg, az egész idényt tekintve 12.22 méteres átlaggal, a fehérváriak a második helyre szorultak (11.12).

A statisztika egyik jellegzetessége, hogy bizonyos esetekben torzít, erre jó példa ez az összehasonlítás. A Videoton szerezte a legtöbb gólt (10) a tizenhatoson kívülről (a Ferencváros lett a második kilenc ilyen találattal, míg a Békéscsaba az utolsó eggyel), mégis a Vasas átlaga a legmagasabb, pedig az angyalföldiek csak hatszor voltak eredményesek a büntetőterületen kívülről. Csakhogy a fővárosi piros-kékek a bajnokság második felében kétszer is a „Kígyó térről” találtak be: Sopronban (a Haladás ideiglenes otthonában) Christian Müller mintegy 40 méterről emelt Király Gábor kapujába, míg az utolsó fordulóban, Dunaújvárosban (az MTK vendégeként) Vida Máté oldalról, jó 35 méterről ívelte be a labdát Hegedűs Lajos felett a hálóba. Ez a két gól alaposan megdobta a Vasas átlagát, és akkor még nem említettük Ádám Martin dugóját, a csatár 30 méterről bombázott az újpesti Balajcza Szabolcs kapujába…

Az ősszel Filipe Oliveira (Videoton) és Pekár László (PAFC) büszkélkedhetett azzal, hogy a legtöbb gólt szerezte a tizenhatoson kívülről, mind a ketten háromszor voltak eredményesek. A tavaszi fordulókban egyikük sem növelte távoli góljai számát, de így is az élen végeztek ebben az összevetésben, csak már ötös holtversenyben, hiszen az újpesti Enisz Bardhi, a ferencvárosi Radó András és a paksi Bertus Lajos is három gólt lőtt a büntetőterületen kívülről.

A legnagyobb „lesipuskás” Mbaye Diagne – írtuk az őszi gólelemzésben, és ugyanezt ismételhetjük meg most is. Az Újpest szenegáli csatára az őszi 14 bajnokiján ötször volt eredményes az ötösön belülről, és ez elég is volt ahhoz, hogy a teljes bajnokságot tekintve is ő legyen a legjobb ebben a műfajban. A Ferencváros ellen a Megyeri úton és a Groupama Arénában is közvetlen közelről gólt fejelő Diagne-nak döntő szerepe volt abban, hogy az őszi fordulókban csapat szinten az Újpest szerezte a legtöbb gólt az ötösön belülről (7), akkor a Pakssal holtversenyben álltak az élen a lila-fehérek. Diagne távozása után – a tavaszi fordulókban – az Újpest játékosai már csak két gólt szereztek közelről, míg a paksiak ott folytatták, ahol a téli szünet előtt abbahagyták, a tavasszal is hétszer voltak eredményesek az ötösön belülről, így ők nyerték meg ezt a versenyt 14 találattal. Ezen a listán a Ferencváros és a Debrecen követi a tolnaiakat egyaránt 11 góllal. Érdekesség, hogy az ősszel (egyedüliként) a Videoton egyetlen gólt sem szerzett az ötösön belülről, a tavasszal viszont – a Pakshoz hasonlóan – hétszer talált be a kapu közeléből. Fordított utat járt be a Puskás AFC, amely a bajnokság első részében hatszor volt eredményes az ötösön belülről, a tavasszal viszont egyszer sem.

Már az ősszel is kiemeltük, hogy a Békéscsaba milyen sok gólt kap az ötösön belülről (akkor 16-ot), s bár a helyzet a tavaszra ebben a tekintetben is nagyon sokat javult (két közelről kapott találat), a teljes idényt nézve így is a viharsarkiak szedték be a legtöbb gólt (18) az öt és feles által határolt területről. A PAFC és a Vasas is sok gólt kapott közelről (egyaránt 13-at), ez persze abból is adódik, hogy a Békéscsabával együtt ez a három csapat kapta a legtöbb gólt az NB I-ben.

Az ősszel a Haladás volt az egyetlen csapat, amely a tizenhatoson kívülről nem kapott gólt, a tavasszal már Király Gábort is „felavatták” innen az ellenfelek, olyannyira, hogy a fentebb említett Christian Müller jó negyven méterről vette be a 40 éves Király kapuját. Még így is a szombathelyiek, valamint a debreceniek mondhatják el magukról, hogy a legkevesebb gólt (3) kapták a büntetőterületen kívülről, míg a legtöbbet, kilencet az újpestiek szedték be. Ebből hetet a rutinos Balajcza Szabolcs, kettőt a fiatal Banai Dávid


 

MTK-JÁTÉKOS SZEREZTE A LEGTÖBB GÓLT BÜNTETŐBŐL

III. A szezon 483 góljából
322 esett akcióból (ősz: 190, tavasz: 132)
161 rögzített helyzet után (ősz: 96, tavasz: 65)

Az NB I-ben esett 483 gól pontosan kétharmada (322) akcióból született. A listák többségén első Ferencváros ebben az összevetésben is éllovas, a zöld-fehérek 51 gólt szereztek akcióból, a jobb oldalon, a bal oldalon és a középen vezetett támadások után is ők voltak a legeredményesebbek, sőt még kontrákból is a legtöbb gólt (9) ők szerezték.

Rögzített helyzetből – tizenegyesből, szabadrúgás, szöglet vagy bedobás után – 161 gól született, és itt már változatosabb a statisztika, nem kizárólag a Fradi fölényéről beszélhetünk. Összességében a Honvéd szerezte a legtöbb gólt rögzített szituáció után (19), az őszi éllovas Paks a második helyre esett vissza (18), az első tizenkilenc forduló után még utolsó előtti Ferencváros viszont a tavaszi szezonban magasan a legtöbbször (13) talált be rögzített helyzetből, így beérte a paksiakat (18). A kispestiek főleg Hidi Patrik jó rúgótechnikáját használták ki, míg a Fradinál leginkább Hajnal Tamás beadásai voltak életveszélyesek. Elég ha csak a tavaszi két derbire gondolunk: a bajnokin Hajnal élesen belőtt szabadrúgása után került Litauszkiról az újpesti kapuba a labda, míg a kupadöntőben ugyancsak a rutinos középpályás szöglete után szerezték meg a mindent eldöntő találatot a zöld-fehérek – az már más kérdés, hogy a játékvezetőnek a szituáció előtt sarokrúgás helyett kirúgást kellett volna ítélnie… A legkevesebb gólt (6) a Puskás AFC szerezte rögzített szituációból, míg ilyen helyzetek után a Diósgyőr (22) védelme kapitulált a legtöbbször, a Debrecené (6) a legkevesebbszer.


 

Tizenegyesből – öt góllal – a DVTK, az FTC és az MTK volt a legeredményesebb, míg a kispestiek és a békéscsabaiak egyszer sem találtak be büntetőből. Kanta József négy, az ősszel még a Vasasban futballozó, tavasszal már az NB III-as III. Kerületi TVE-t erősítő (a tavaszi fordulókban kilenc találatnál járó) Kenesei Krisztián három gólt lőtt tizenegyesből – összesen 31 gól esett büntetőből. A legtöbbször (5-ször) a Haladás kapuját vették be az ellenfelek tizenegyesből, pedig Király Gábor hárított is büntetőket.

Közvetlenül szabadrúgásból 17 találatot jegyezhettünk fel, négy góllal a Debreceni VSC nyerte meg azt a különversenyt az MTK (3) és a Videoton (3) előtt, míg az utolsó három helyezett csapatból (Vasas, PAFC, Békéscsaba) senki nem szerzett gólt szabadrúgásból. Egyénileg a debreceni Korhut Mihályt, a fehérvári Gyurcsó Ádámot és az MTK-s Kanta Józsefet kell kiemelni, mind a hárman kétszer találtak be szabadrúgásból.

Az őszi szezont követően még arról írhattunk, hogy szögletek után az Újpest szerezte a legtöbb gólt, hatot. A lila-fehérek a tavaszi 14 fordulóban egyetlen gólt sem hoztak össze sarokrúgás után, így nem csoda, hogy a tavasszal szögletből négyszer eredményes ferencvárosiak megelőzték őket, a zöld-fehérek összesen hét gólt értek el jobb (3) és bal oldali (4) szöglet után. Őket a már említett újpestiek, valamint a kispestiek és a fehérváriak követik hat góllal, míg az MTK az egyetlen csapat, amely a 2015–2016-os bajnokságban egyszer sem talált be sarokrúgás után.

ÍME, AKIK FEJJEL JÁTSSZÁK EZT A SPORTÁGAT 

IV. A szezon 483 góljából
379 lövés után született (ősz: 224, tavasz: 155)
79 fejes gól volt (ősz: 49, tavasz: 30)
2 esetben egyéb testrészről került a labda a kapuba (ősz: 1, tavasz: 1)
23 találat volt öngól (ősz: 12, tavasz: 11)

A bajnokság idei 483 góljából 379 – azaz a találatok 78.5 százaléka – lövés után született. Nem meglepő (az ősszel is így volt), hogy a Ferencváros játékosai lőtték a legtöbb gólt, 53-at, míg a békéscsabaiak a legkevesebbet, 14-et. Összességében jobbal (37) és ballal (16) is a Fradi labdarúgói voltak a legeredményesebbek, egyénileg jobbal Böde Dániel (10), ballal az egyaránt öt találatig jutó Roland Lamah (FTC), Marek Strestík (MTK) és Ibrahima Sidibe (DVSC) lőtte a legtöbb gólt.

Fejesből 79 gól esett, és ebben az összevetésben is a Ferencváros a legeredményesebb 12 fejes góllal. A Békéscsaba futott be a második helyre 10 ilyen találattal, míg az utolsó a Vasas lett, amely csupán két gólt hozott össze fejesből. Egyénileg a góllövőlista első három helyezettje, Böde Dániel, Mbaye Diagne és Torghelle Sándor emelkedett ki. Böde az őszi négy fejes góljához a tavasszal még egyet hozzátett (5), Diagne a télen elment Kínába, így Magyarországon nem gyarapította fejes góljainak számát sem (4), az ősszel háromig jutó Torghelle Sándor a tavaszi egy fejesével (4) beérte a listán Diagne-t. A paksi Papp Kristóf és a békéscsabai Vaskó Tamás található még az élmezőnyben egyaránt három fejes góllal.

BÖDÉNEK AZ ŐSSZEL MENT IGAZÁN, LEANDRO A GÓLPASSZKIRÁLY

Az őszi szezon után Böde Dániel állt a góllövőlista élén 12 találattal. Egy góllal lemaradva, szorosan a nyomában volt Mbaye Diagne, aki a téli szünet előtt kijelentette, hogy a tavasszal megelőzi Bödét és NB I-es gólkirály lesz. Az újpestiek szenegáli légiósa aztán inkább úgy döntött, hogy ha már volt egy ilyen eredményes félidénye, az „addig üsd a vasat, amíg meleg” elvet vallva gyorsan eladja magát olyan helyre, ahol jóval többet kereshet, mint Újpesten. A portugál Sportinggal nem sikerült megegyeznie, így Kínába ment a Tiencsin Tedához, ott eddig hét bajnokin két gólt szerzett.

Diagne téli távozása után Böde gyakorlatilag vetélytárs nélkül maradt a gólkirályi címért folyó versenyben, s bár az őszi utolsó fordulóban elszenvedett sérülése után nehezen lendült formába, a tavaszi szezonban is ő szerezte a legtöbb gólt a mezőnyben, igaz, nem egyedül, hanem ötös holtversenyben. A Fradi támadója mellett Eppel Márton (Honvéd), Hahn János (Paks), Loic Nego (Videoton) és Takács Tamás (DVSC) is öt találatig jutott a tavaszi 14 fordulóban.

BÖDE DÁNIEL AZ ÚJPEST ELLEN SZEREZTE A SZEZON LEGSZEBB GÓLJÁT


Böde Dániel 17 góllal lett első a mesterlövészek között, ilyen kevés találattal legutóbb a 2003–2004-es szezonban Tóth Mihály (Matáv Sopron) lett gólkirály, míg ennél kevesebbel (16-tal) az 1992–1993-as kiírásban a váci Répási László.

Az őszi idényben az újpesti Balogh Balázs adta a legtöbb (nyolc) gólpasszt, míg a tavaszi szezonban a paksiak bal oldali védője, Szabó János volt ebben a tekintetben a legeredményesebb, hatszor továbbított úgy a társnak, hogy az gólt szerzett.

A Ferencváros hátvédje, Leandro mind a két időszakban a második helyen zárt, összesítésben viszont első lett, tíz átadással ő végzett a gólpasszlista élén. A Fradiba tavaly nyáron visszatérő, brazil születésű, 16-szoros magyar válogatott futballista ennek is köszönhetően egyértelműen meghatározó szerepet töltött be a bajnok és kupagyőztes csapatban. Vezér szerepét az InStat Football statisztikái is alátámasztják: az elemzőrendszer számai alapján az összteljesítményt mérő InStat-index (249-es átlagot produkált) és a pontos passzok rangsorában (2119 pontos passza volt 2460 átadásból) is az élen végzett.

A második a gólpasszlistán a már említett Balogh Balázs és Szabó János egyaránt kilenc gólpasszal, őket a Békéscsaba védője, Fábio követi hét „assziszttal”, s az élmezőnyben végzett még a társaknak hat gólpasszt adó Bertus Lajos (Paks), Bognár István (DVTK), Roland Lamah (FTC) és Lencse László (PAFC, Újpest).

Böde Dániel 17 találata mellett kiosztott öt gólpasszt, így 22 ponttal, nagy fölénnyel végzett a kanadai táblázat élén. Torghelle Sándor (MTK, 11 gól+3 gólpassz) lett a második 14 ponttal, míg öten 13 pontot gyűjtöttek: Mbaye Diagne (Újpest, 11+2), Stanislav Sesták (FTC, 9+4), Roland Lamah (FTC, 7+6), Lencse László (PAFC, Újpest, 7+6), Balogh Balázs (Újpest, 4+9).

GÓL- ÉS GÓLPASSZLISTA
A góllövőlista élmezőnye: 
17: Böde Dániel (FTC)
11: Mbaye Diagne (Újpest)
11: Torghelle Sándor (MTK)
  9: Djordje Kamber (Honvéd)
  9: Stanislav Sesták (FTC)
  8: Novothny Soma (DVTK)
  7: Gaál Bálint (Haladás)
  7: Gyurcsó Ádám (Videoton)
  7: Hahn János (Paks)
  7: Kanta József (MTK)
  7: Roland Lamah (FTC)
  7: Lencse László (PAFC: 4, Újpest: 3)
  7: Németh Márió (Haladás)
  7: Pekár László (PAFC)
  7: Varga Roland (FTC)
A gólpasszlista élmezőnye:

10: Leandro (FTC)
  9: Balogh Balázs (Újpest)
  9:
Szabó János (Paks)
  7:
Fábio (Békéscsaba)
  6:
Bertus Lajos (Paks)
  6:
Bognár István (DVTK)
  6:
Roland Lamah (FTC)
  6:
Lencse László (PAFC: 3. Újpest: 3)
  5:
Stipe Bacelic-Grgic (PAFC)
  5:
Böde Dániel (FTC)
   5: Cristian Ramírez (FTC)
   5: Marek Strestík (MTK)
   5: Asmir Suljic (Újpest: 3, Videoton: 2)
   5: Szakály Péter (DVSC)

 

Végezetül két megjegyzés: a góllista összeállításánál az MLSZ hivatalos adatait vettük alapul. A gólpasszoknál csak a klasszikus gólpasszokat vettük figyelembe, azaz nem járt pont például büntető kiharcolásáért, illetve olyan megmozdulásért sem, amelynél az adott játékosnak esze ágában sem volt passzolni, azaz a csapattársat megjátszani, hanem lőtt, de a lövése után a kapufáról, a kapusról, vagy az ellenfél védőjéről mégis a társhoz került a labda, aki a kapuba talált.

A STATISZTIKÁKAT KÉSZÍTETTÉK: NAGY PÉTER ÉS T. SZABÓ GÁBOR

2020.04.07 10:08:03

Labdarúgó NB I MALONYAI PÉTER

„A játéktudás, a lendület, az akarat mind felvonult szemünk előtt.”

2020.04.06 23:13:42

Labdarúgó NB I BORBOLA BENCE

„Szívesen dolgoznék újra a magyar futballban. Itt élek a magyar fővárosban, remekül ismerem a mezőnyt.”

2020.03.30 21:22:19

Labdarúgó NB I L. P. I.

A Nemzeti Sport keddi számából ajánljuk.